A 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (KAFF) retrospektív vetítésekkel emlékeznek meg Richly Zsolt Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, animátor, grafikus, érdemes és kiváló művészről, aki többek között a Luther életéről készített rajzfilmsorozat rendezője is volt.

Vetített filmek:
Indiában, Szvit, Medvetánc, Molnár Anna, A kockásfülű nyúl – A repülő térkép, Este a székelyeknél, Kormos mesék – A kevély kiskakas, Kőműves Kelemen, Luther Márton élete 1. – Miből lesz a cserebogár?

További információ: https://2021.kaff.hu/

RICHLY ZSOLT (1941–2020)
Ha valaki vagy valami már nincs jelen az életünkben, csak akkor döbbenünk rá, mennyire fontos volt a jelenléte, létezése. Hiányával még inkább felértékelődik bennünk. Mennyire így vagyunk ezzel szeretteink, barátaink és munkatársaink elvesztésekor! Valami megváltozik bennünk. Egyszerre van jelen a veszteség fájó érzése, és még inkább átérezzük az elhunyt emberi és szakmai nagyságát.
Így éreztem Richly Zsolt munkatársam, barátom halálhírének hallatán. A filmszalag elszakad, és emlékeinkben egy állókép marad. Visszapörgetve a képeket, jeleneteket láthatjuk, hogy mekkora munkát végzett. Közel száz film került ki kezei közül. Az animációs filmet iparművészetnek tekintette. Úgy gondolta, hogy olyan filmeket kell alkotni, amelyek mindenki számára érthetők. Ezért készített – a Disney-hagyományokat elhagyva – kisgyerekek számára dialógus nélküli filmeket plakátszerű figurákkal.
Volt szerencsém látni gyerekcsoport közepén rajzolni nemcsak Magyarországon, hanem Japánban, Finnországban és Portugáliában is. Partnernek tekintette őket az alkotásban.
Ahogy Lechner az építészetbe, Kodály a zenébe, ő az animációs filmbe emelte be a népművészetet. Talán kevesen tudják, hogy 1968-ban, Szvit című filmjében ő formálta először képzőművészeti jelekké a népművészeti motívumokat.
Kísérletező művész volt, a színek szakértője. Többen is felkérték saját filmjükben a figurák, a hátterek, a színdramaturgia megtervezésére. Egyik filmjében, a Molnár Annában a színvilágot csak négy színre redukálta, sőt a Kőműves Kelement fekete-fehérben készítette. Az animációs filmen belül sokféle műfajjal foglalkozott: készített reklámfilmet, megfilmesített népdalt és balladát. Forgatott televíziós sorozatokat gyerekeknek és felnőtteknek, valamint egész estés filmet.
Megfilmesítésre szánt ötletét néha képes volt tíz évig is magában hordozni. Így volt ez a Luther filmtervével is. Luther töprengései, vívódásai érdekelték. Zsolt saját hosszas tépelődései után végül megvalósította a sorozatot, irigylésre méltón biztos volt értékítéletében. 
Richly Zsolt a Pannónia Filmstúdió után, 2003-tól alkotóközösségének a kecskeméti rajzfilmstúdiót választotta. Tizenhét éven keresztül folyamatosan együtt dolgoztunk.
A Luther után a Toldi rajzfilmsorozatban vállalt feladatot. 
Sokszor kértem tőle tanácsot, mindig hasznosat, okosat mondott. Az ő segítségével alakult ki közvetlen kapcsolat a kecskeméti rajzfilmstúdió és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem között.
Zsolt kedvelte a vizuális metaforákat. Ahogyan ő fogalmazott, az átalakulás csodáját művelte. Nagyon sok esetben filmjei bennünk, a mi képzeletünkben születtek meg, váltak teljessé.
Most a legnagyobb animátor – a Teremtő – művelte az átalakulás csodáját Richly Zsolttal.

Mikulás Ferenc, a KAFF fesztiváligazgatója