Kötőszó

„Nem ismerek más olyan, ember alkotta épületet, amely annyira önzetlen célú lenne, mint a világítótorony. Azért épültek, hogy másokat szolgáljanak” – írta George Bernard Shaw. Világítótornyok azonban mi magunk is lehetünk.

Aki otthonosan mozog a nyolcvanas évek elejének rockzenéjében, tudja, hogy rossz a cím: a dal, amelyből idéztem, a refrénben így szól: „Le kell menni kutyába!” (Hobo Blues Band: Kopaszkutya) Nem véletlenül változtattam meg a sort, bár az eredeti mondatban rejlő önirónia is megér egy cikket, egyszer majd megírom. A mondat lényege most a „le kell menni” gondolata.

„Küszöbfrász – először a múzeumokkal kapcsolatban találkoztam ezzel a meghökkentő szóval. Egy kiváló művészettörténész meglátása szerint nagyon sokan tartanak ma attól, hogy átlépjék a múzeumok küszöbét – különösen, ha kortárs kiállítás látható a termekben. A szó hallatán egyből az egyházra asszociáltam. Nálunk is él ez a fogalom, sőt elképzelhető, hogy többlettartalmat is hordoz. Hiszen gyakori…

A tízmillió szövetségi kapitány és a tízmillió járványszakértő után most már a tízmillió alpinista és a tízmillió életvezetési tanácsadó országa is vagyunk.

A kérdés nyilván provokatív és jelen pillanatban értelmezhetetlen. Az Al (Artificial Intelligence, magyarul MI, azaz mesterséges intelligencia) nem fog hinni Istenben, hiszen egy gép, egy eszköz, egy algoritmus. Ellenben ha elkészül az ASI, a mesterséges szuperintelligencia, máris valós felvetéssé válhat a címben megfogalmazott kérdés. 

„Június 4. Gyásznap. Egy ideje hivatalosan a nemzeti összetartozás napja. Utóbbit nehezen fogadtam el, mert egészen pici korom óta tisztában voltam azzal, hogy mit jelent a magyarság számára Trianon, és nem akartam, hogy június 4. ne kizárólag gyásznap legyen” – írja a Kötőszón megjelent jegyzetében Balczó Mátyás.

A meglepetések és határátlépések pápája idén áprilisban újra Magyarországra látogatott. Izgalmas, megújulásra kész habitusa, empatikus figyelme, társadalmi érzékenysége sokak érdeklődését felkelti egyházon belül és kívül, tömegeket vonz, ahol csak megjelenik. Vajon miből táplálkozik megragadó személyisége, és mi lehet az oka annak, hogy ilyen rövid időn belül ismét hazánkban fogadhattuk őt…

„Minden beteg gyógyuljon meg! Minden betegségtől Jézus nevében! Most!” – olvastam egy közösségi oldalon az egyik testvér üzenetét. Különös türelmetlenség és követelődzés süt át ezeken a mondatokon. Nyugtalanít ez a stílus. Egyrészt meg tudom érteni a fájdalom és a törékenység miatti csalódottságát, dühét, másrészt ez a parancsoló, sürgető hang félelmet kelt bennem. Vajon jó úton járunk, amikor mi…

Izgalmas számomra a gondolat, hogy a pedagógus szó eredetileg gyerekkísérőt jelentett: azt a rabszolgát, aki elvitte a gyereket a mesterhez, ő maga is végighallgatta az oktatást, így otthon tudott segíteni a tanulásban. Nem ő volt a lényeg – ő csak elkísérte a gyereket a tudás forrásához. Pedagógusként nem vagyok más, mint „gyerekkísérő”, aki a tudás vizéhez vezetem a diákot, és jobb esetben igye…

Jane Goodall neve sokaknak ismerősen cseng. David Attenborough mellett ő a természetvédelem egyik leghíresebb „nagy öregje”. Jane – így, keresztnevén, ahogyan mindenki hivatkozik rá – azonban sokkal több, mint egy kutató, aki bemutatja a természet csodáit: csimpánzokat ment, és komoly nevelő munkát folytat alapítványán és intézetein keresztül szerte a világon. Ezáltal gyökeresen megvált…

„A tanár úr hogy tud mindig ilyen optimista lenni?” – kérdezett rám őszinte kíváncsisággal az óra közepén egy diákom. Megakadtam, hirtelen nem tudtam mit válaszolni. Valóban az lennék?

Próféta-e Greta Thunberg? Mit tud a fiatal svéd lány, amit az egyházak nem? Mit szól két evangélikus lelkész Greta Thunberg díszdoktori címéhez? – mindez kiderül a Szóbanforgó podcast legújabb adásából, melyben Szlaukó-Bobál Orsolya és Kovács Viktor Puzsér Róbert kritikus szavaira is reagál.

Kihordani. Közben pályán maradni, helytállni. Döntést hozni. És ahhoz ragaszkodni. Minden külső nyomás ellenére. Szívósan. Rendíthetetlenül. Aztán világra hozni fájdalommal, erőn felüli kitartással. És lemondani róla… Szakonyi Noémi Veronika számos nemzetközi és hazai díjjal elismert Hat hét című filmdrámája egy tizenhét éves lánynak a többszörösen nehezített pályán történő kiemelkedésért folytat…

A jócselekedetek nem visznek közelebb az üdvösséghez a lutheri tanítás szerint, mert azt az ember kiérdemelni nem tudja, hanem ingyen, kegyelemből kapja, de a jó dolgokat azért kár kihagyni. Ha végiggondoljuk a napunkat, biztos lesz olyan momentum, mely arra figyelmeztet, hogy megint ellenállás volt bennünk egy jó, magas labda fogadásával szemben. Mit tehetünk, hogy fogadóképesek és nyitottak leg…

Az ember mindig próbálja kikutatni, keresi azt a kapcsolatot, amely összeköti őt Istennel. Talán a mögöttem lévő böjti időben még nagyobb volt bennem a vágy, hogy megtaláljam azt az utat, amelyen közelebb kerülhetek Krisztushoz. Ahhoz a Krisztushoz, aki sokszor élt át életében mélységet, kitaszítottságot, szenvedést, megvetést. Éppen ezért érezhetjük magunkat nagyon közel hozzá. Mert az emberlétt…

„Sajnos mi, keresztyének hajlunk arra, hogy a szenvedésnek önmagában értéket tulajdonítsunk, mintegy igazolva, hogy ami bennünket ér, az valójában a Krisztus keresztjében való részesedés. Én óvakodom ettől a megközelítéstől…”

Kicsit becsapós a cím, mert nem tavaszi diéta-, fitnesz-, wellness-, beautytémában fogalmazódott ez a bejegyzés. Azok az „életmódtanácsok”, amelyeket most szeretnék továbbadni, a 19. századból valók. Az is tény, hogy nem kötődnek évszakhoz, ezért akár most azonnal el lehet kezdeni, csak szellemileg kell cselekvő üzemmódba helyeznünk magunkat. Testünk a lelkünk lakóhelye; fontos, hogy gondozzuk, t…

Már a Bambiban, Felix Salten regényében megmondta Toppancs nyuszi apukája a kisfiának: ha nem tudsz egy jó szót szólni, akkor inkább hallgass! De ez a nagy igazság máig ismétlésre szorul.

Egyszer rémálmom volt: egy ház tetején álltam, és láttam, hogy akkor még apró gyermekem a háztető szélére csúszik, és lezuhan. Iszonyú volt álmomban állni és látni, hogy be fog következni a szörnyűség, és én nem tudok ellene tenni semmit, végig kell néznem azt, aminek a végét előre láttam, és amitől rettegtem. Ijedtemben felébredtem, és hálás voltam, hogy hallottam kisgyermekeimet szuszogni a szo…

„Ma már szinte minden családról készül néhány igazán jó kép. Amióta digitális fényképezőgép és kamerás mobiltelefon létezik, kicsit egyszerűbb ezt kivitelezni. Addig kattintgat az ember, míg sikerül elérnie a kívánt hatást. Különösen akkor, ha a kép szereplői fotogének, és jól is viselik ezt a macerát, ki tudják tartani a tökéletes pillanatot. Ám az élet nem csak ezekből a pillanatokból áll....”