Kötőszó

Bár mostanság hasít az interneten, én Korda György Reptér! című slágerét, de az egész életművet nem nagyon hallgatom. Apám korosztálya zenéjének érzem. Nem mentem el a koncertjére se. De a fiaim igen! És velük a fél osztály – tizenhat évesen! És ez a tény, hogy kamaszok énekelnek egy nagypapájuk korú énekes koncertjén, újra kell, hogy gondoltassa velünk azt, mit is hiszünk a generációkról, a nemz…

Két alapvető érzés határoz meg minket hónapról hónapra, hétről hétre, lassan óráról órára. Az egyik az általánossá váló szorongás. Szorongás a holnaptól, a 68%-kal megdrágult kenyértől, a téltől és a hidegtől, a háborútól, az atomfegyvertől, a brutális inflációtól, a devizaárfolyam aktuális változásaitól és lassan mindentől. A másik a reménység utáni vágyakozás. De mit kezdhetünk e két érzéssel…

Létezik keresztény nemzet? Ha igen, mitől keresztény? Törekedhet-e az egyház arra, hogy hatalommal igyekezzen átformálni a világot? Gregory A. Boyd A keresztény nemzet mítosza című könyve alapján beszélgetett Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője és Kókai-Nagy Viktor református teológus, egyetemi docens a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a moderátor Bal…

Megbecsüljük-e a tudást átadókat? Megbecsüljük-e lehetőségeinket? Van-e becsülete a tudásnak most, 2022 őszén Magyarországon? Mert a cél közös: a minél magasabb fokú tudás átadása-megszerzése és a jövő építése.

Úrvacsora? Áldozás? Mise? Istentisztelet? Miért van az, hogy látszólag ugyanarra a dologra, eseményre, helyzetre más-más kifejezést használnak a katolikusok és a protestánsok?

A szóvivő, a pap meg a lelkész elmegy a kocsmába… – akár egy vicc is kezdődhetne így, pedig ez a valóság. Pont így történt hétfőn a budapesti Grundon, ahol a Szólj be a papnak! rendezvénysorozat alkalmán egy szóvivő, egy katolikus pap, egy evangélikus és egy református lelkész járták körbe az influenszerség kérdését, kitérve arra is, mennyiben lehetnek influenszerek a szószéken szolgála…

Milyen az egyház jelene és jövője? Egyáltalán: van jövője? Mit meríthetünk a múltból? Ma mi lehet egy lelkész munkájának gyümölcse? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Szlaukó-Bobál Orsolya ceglédi és Kovács Viktor ajkai evangélikus lelkész a Szóbanforgó podcast első, reformációi adásában. Ezúttal is egyenesen az egyházból.

„Szent ez a hely, ahol állsz – halld meg a teremtmények hangját!” – ezzel a témával hív közös gondolkodásra az idei teremtés hete, amely szeptember 25-én, vasárnap vette kezdetét.

Egy keresztény emberben nyilvánvalóan masszív ellenérzést válthat ki, ha egy Isten létezését kategorikusan elutasító társaság arra buzdítja az embereket, hogy vallják magukat istentagadónak.

Forog a nagy időkerék, és ennek profán valósága: a hétköznapjaink. Amelyeknek a szürke jelző ellenére ezerféle színe, attitűdje, irányultsága lehet. Szabadságunkban áll ugyanis „újraszínezni” őket.

„Meddig őrzünk egy koncertjegyet? Életünk végéig? És mit fog ez jelenteni az utódoknak? Jelent egyáltalán valamit nekik? És meddig hordunk egy karszalagot a fesztivál után?” Hegedűs Attila jegyzete.

Podcast indult a keresztény tabukérdésekről, közbeszédről.

Van olyan gyerek, aki augusztus vége felé így sóhajt fel: „De jó, mindjárt kezdődik az iskola! Alig várom a szeptember elsejét!” Vagy mindenki letargiával indul neki az ősznek? Mitől jó igazán egy iskola? És miért választja egy rossz diák a tanári pályát? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a legújabb Hallhatóan Evangélikus Podcastban.

„Mit jelent, ha Isten igéjének hívjuk a Biblia szavait? Megpróbálok valamiféle választ adni erre, amely messze lesz a teljességtől, de talán segít közelebb lépni hozzá.” Hegedűs Attila írása.

A „hívd meg a papodat egy sörre” nap apropóján Balczó Mátyás újságíró, az Evangélikus Információs Szolgálat munkatársa néhány nappal ezelőtt Molnár Lilla kelenföldi másodlelkésszel és Benkóczy Péterrel, a kőbányai gyülekezet parókus lelkészével beszélgetett egy korsó „folyékony kenyér” mellett.

Még azok az emberek is, akik nem tartják magukat hívőnek, szeretnék, ha az egyház közelebb jönne hozzájuk. Szeretnék látni az egyház 21. századi társadalmi reakcióit, szeretnék hallani válaszait.

Furcsa, hogy néha milyen hétköznapi, prózai cselekvések között jut el az ember fennkölt, filozofikus gondolatokig. Pedig ezt történt velem. Ugyanis lekvárt főztem be a feleségemmel.

Zaj és csend. Melyik kínál lehetőséget az Istennel való találkozásra? Mi jellemző a gyógyító emberekre? Hol lakik az Isten? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ írásában Percze Sándor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Diakóniai Képzési Központjának adjunktusa.

Az utóbbi idők legsúlyosabban aszályos időszaka sújtja hazánkat, különösképp az Alföld területét. Június közepén a szarvasi arborétumban sétálgatva az idegenvezető szakember végtelen szomorúsággal a hangjában arról számolt be, hogy ebben az évben a környéket mindössze hetven milliméter csapadék érte, ebből negyven milliméter áprilisban. Mindez töredéke a szokásosnak, még kisebb töredéke a szükség…

Indulatlavina temeti maga alá az embereket. Azokat az embereket, akiknek egy jelentős részében nem is tudatosul, hogy nemcsak elszenvedői, hanem táplálói is ennek a pusztító társadalmi katasztrófának. Merthogy meggyőződésem szerint ebbe az irányba tartunk, ha ugyan már nem vagyunk benne nyakig.