Kötőszó

A sokak által kedvelt Dalfutár című műsor hetedik évadának utolsó részének nézői észrevehették, hogy az első percekben a Deák Téri Evangélikus Gimnázium épületében járunk, ott ismerkedhetünk meg a dalszerző műsor aktuális zeneszerzőjével, és ezúttal egy különleges kórussal is. A KötőSzó annak járt utána, hogyan került egy afáziás betegekből álló énekegyüttes a budapesti belvárosi lutheránus iskol…

Hogy ki hogyan készül az igehirdetésre, az mindenkinél máshogyan néz ki. Én olvasni, jegyzetelni, zenét hallgatni s közben sokat imádkozni szeretek. Ez nem alkotói magány, az igehirdetésre készülve az igehirdető is alakul. Az viszont vitathatatlan, hogy közben emberileg nézve egyedül vagyok. Az is ritka (bár hála Istennek, mostanság egyre gyakoribb), hogy a templomkapuban megállva a kézfogásnál e…

Az a típus vagyok, aki kimaxolja a fesztiválokon való részvételt. Igyekszem a rendelkezésre álló időbe annyi programot belesűríteni, amennyit csak tudok, hogy a végén úgy érezzem: jól használtam fel a lehetőségeimet.

Bevallom, nem vagyok túl rendszerető ember – és ezt most erőteljes iróniával mondtam. Életem folyamán mindig kínszenvedésnek számított, hogy a dolgaimat rendben tartsam, nem is sikerült, kérdezzétek meg a kollégáimat vagy a feleségemet. Mégis van egy területe az életnek, amelyen ragaszkodom a rendhez: a nyelv, különösen is az írott szöveg. Így lettem „nyelvtannáci”.

Legyen az a Balaton, a Velencei-tó, esetleg egy kisebb állóvíz, például a Soltvadkerti-tó vagy akár tengerpart, bármerre is téved a tekintetünk, deszkákon állva evező embereket látunk a víztükrön. Divat lett a SUP (stand up paddle), magyarul mondhatnánk azt is, hogy „állj fel és evezz”. De hogy ennek a viszonylag új, felkapott sportolási lehetőségnek is lenne spiritualitása, azt nem gondoltam vol…

Hogy kapcsolódnak ki nyáron a keresztény fiatalok? Szabad egyáltalán fesztiválozniuk, önfeledten bulizniuk egy Kelemen Kabátban- vagy egy Blahalouisiana-koncerten? Mindezt alkohol és drog nélkül? Összefér az imádkozás, a nagy beszélgetések és a lazulás egy nyári fesztivál programjában? – ezekre a kérdésekre is érkezik válasz a Hallhatóan Evangélikus Podcast legújabb részében.

„Muszáj résen lenni. Ne higgyük azt, hogy mindent a kezünkben tudunk tartani! Ne higgyük, hogy nyugodtan lehet játszani a tűzzel, mert elég ügyesek vagyunk, hogy elkerüljük a megperzselődést. Nemet mondani a következő pohárra nem gyávaság – hanem bölcsesség” – vallja Hegedűs Attila soproni evangélikus iskolalelkész, aki alkoholról, határokról és kontrollról is ír cikkében.

Minden közösségre jellemző egy olyan központi esemény, történés, amely az alapját, ha úgy tetszik, a „szívét” jelenti. A keresztény közösségek esetében ez az istentisztelet. Ha az istentisztelet nem jó, akkor semmi sem jó, de ha az istentisztelet jó, akkor az – bár nem minden, de – már a nagyobbik rész. Éppen ezért nagyon nem mindegy, mi történik az istentiszteleten, és mi nem.

„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” Madách Imre Az ember tragédiájának első színében Lucifer szájába adja ezt a nagyon őszinte mondatot. Akinek van gyereke, annak nem pszichológiai könyvekből kell megtanulnia a néha fájdalmas, néha felszabadító igazságot: azt fogják utánozni, amit teszel. Mondhatsz közben bármit is.

Hadd meséljem el az első találkozásomat a humorral az egyházban!

Intenzív hajnalom van. Itt vagyok egy óriási, gyönyörű hajó fedélzetén. Éppen a Finnországhoz tartozó Åland-szigetek „fővárosából”, Mariehamnból hajózunk ki, ahol Észtországból Svédország felé haladva kötöttünk ki, hogy néhány tucat autó elhagyja a kétszáztizenkét méter hosszú Baltic Queent.

„Miközben én csak teljes káoszt és agressziót, rendenkívüliséget láttam, odabent valójában volt rend, amelynek csak egy szabálya volt: vigyázz a másikra! Nem írott szabályzata volt, hanem belső rendje. Ettől persze nem lettem lelkes pogózó, de már másként tekintek rá” – írja Hegedűs Attila a pogózáson túlmutató jegyzetében.

Gyereknap. Kinek mi jut róla eszébe? Majális, trambulin, ugrálóvár, vattacukor. Egy szép nyári nap, amikor jól érezzük magunkat együtt. Csupa olyan szórakozás, amelyet az én gyerekeim már ismernek. Valamiért mégis gombóc van a torkomban. Nem tudok a gyereknapra rózsaszín ködfelhős, gyerekkacagással teli pillanatként tekinteni. Arra gondolok, hogy míg az én gyerekeimnek ez a felhőtlen öröm termész…

Általánosságban nincs olyan, hogy „az evangélikus tanítás”, ha társadalom- és egyéb etikai kérdésekről van szó. Miért van ez így, és jó-e ez így? De akkor mégis mit nevezhetünk evangélikus tanításnak, és mik a forrásai?

A háború kitörése óta egy visszatérő álom gyötör. Azt álmodom, hogy éjszaka zörgetnek, és én tudom, hogy azonnal el kell menekülnünk. Fejvesztve próbálom összegyűjteni a gyerekeket, de egyedül vagyok, és érzem, hogy túl lassan haladok, nem tudom őket elég gyorsan öltöztetni, kifutok az időből, mert mindjárt ránk törik az ajtót.

A Föld napjára Koltai Zsuzsa, egyházunk Ararát teremtésvédelmi munkaágának vezetője, az országos iroda gyülekezeti és missziói osztályának teremtésvédelmi koordinátora írt megfontolandó gondolatokat és pár tippet arról, mit is csináljunk a világnap apropóján.

A több mint ötven napja tartó ukrajnai háború eddigi egyik legtragikusabb és legembertelenebb fejezete a bucsai mészárlás. Megtörtént azoknak a tömegsíroknak a feltárása, amelyekben bizonyítottan civil ukrán áldozatokat találtak elhantolva, névtelenül, jelöletlenül. Az áldozatok testén brutális kínzások nyomai fedezhetők fel, többségüket gyaníthatóan kivégezték.

A kor, amelyben élünk, újra felfedezi a törzsi gondolkodásban rejlő erőt, amely tömegeket képes mozgatni. Alapja, hogy vagyunk „mi”, a jók, és vannak „ők”, a rosszak. Megértésre, elfogadásra, reflektálásra, értékelésre, gondolkodásra nincs szükség. A képlet egyszerű: ők vagy mi! A „mi” meghatározásához azonban alapvető, hogy tudjuk, kik is vagyunk valójában. Evangélikus indentitást kutató kérdőív…

A választások közeledtével az ember számtalan szempontot mérlegel, hogy hova húzza be az X-et. Léteznek elvi, pénzügyi, ideológiai, személyes szimpátián alapuló és további szempontok is. Lehetünk lelkes szavazók, de az is lehet, hogy jobb híján csak „befogott orral” szavazunk.

Mint mindig, ezúttal is egy sorsfordítónak titulált választás előtt állunk 2022 tavaszán. Közvetlen szomszédságunkban épp háború zajlik, emberek halnak meg nap mint nap, települések tűnnek el, komplett családok veszítik el mindenüket egyik pillanatról a másikra. Hogyan mérlegeljünk józanul a választásokkor?