Tudod-e, ki is vagy valójában? – Most eldöntheted!
A kor, amelyben élünk, újra felfedezi a törzsi gondolkodásban rejlő erőt, amely tömegeket képes mozgatni. Alapja, hogy vagyunk „mi”, a jók, és vannak „ők”, a rosszak. Megértésre, elfogadásra, reflektálásra, értékelésre, gondolkodásra nincs szükség. A képlet egyszerű: ők vagy mi! A „mi” meghatározásához azonban alapvető, hogy tudjuk, kik is vagyunk valójában. Evangélikus indentitást kutató kérdőívet készített a hittudományi egyetem.
A különböző tudományágak többféleképpen osztályozzák az emberiség történetét. A klasszikus történelmi időszakok szerinti felosztást – őskor, ókor, középkor, újkor, legújabb kor – nézőpont és tudományterület szerint tovább lehet cizellálni (pl. vaskor, érett középkor, felvilágosodás stb.). Eszmetörténeti szempontból a legegyszerűbb és legkevésbé bonyolult szakaszolás három részre osztja az emberiség történetét: premodern, modern és posztmodern korszakra. Hogy ezeknek hol húzódik a határuk, az a mai napig viták kereszttüzében áll, de talán a legáltalánosabb, hogy a premodern vége és a modernitás kezdete valahol a reneszánsz és a reformáció közelébe helyezhető, a posztmodern pedig a második világháború végével kezdődött el.
Alaptézis, hogy e három időszakban alapvetően másképpen gondolkodtak az emberek. Nagyon leegyszerűsítve: a premodernben nem feltétlenül reflektáló módon közelítettek a dolgokhoz és eseményekhez, csupán akként, amilyenek azok voltak – az érvényes tudattartalmak azonosak voltak egy csoporton belül. Ezt nevezik törzsi gondolkodásnak. A modernitás korában ezzel szemben elfogadottá vált, hogy lehet különbözőképpen gondolkodni („ahány ház, annyi szokás”). A posztmodern szerint pedig már valójában nem a külső dolgok, hanem csakis azok a belső képzeteink valóságosak, amelyeket saját nézőpontból, „idebent” látunk.