Publicisztika

„Nem ismerek más olyan, ember alkotta épületet, amely annyira önzetlen célú lenne, mint a világítótorony. Azért épültek, hogy másokat szolgáljanak” – írta George Bernard Shaw. Világítótornyok azonban mi magunk is lehetünk.

Weöres Sándor ismerte a szerelem ábécéjét, utat mutatott a teljesség felé, énekelt a határtalanról. Imájában, Két hajnali himnuszában oly egyszerűen és magától értetődően vallja meg, hogy ez az egész mindenség a teremtő Istené. Ajkunkra adja a szót, hogy mennyei Atyánkat a teremtettségbe való belefeledkezés meghitt, intim, szent pillanataiban köszöntsük – írja publicisztikájában Stifner-Kőháti Do…

„Valahol nagyon elrontottuk. De mikor? Mintha elfelejtettünk volna érdemben cselekedni és gondolkodni! Meglátni azt, hogy egy tárgy nem csak addig létezik, amíg betölti elsődleges funkcióját. Micsoda önzés, micsoda őrületes arrogancia: csak a magunk célját szem előtt tartva másoknak, az utánunk jövőknek problémát okozni!” – fogalmaz publicisztikájában Buday Barnabás, a Borsod-Hevesi Evangélikus E…

Látásvizsgálatnál kiderülhet, hogy nem elég egy fajta szemüveg; szükség van egy másik lencsére is.

A nyár Isten ajándéka, amikor végre jut időnk arra, hogy Urunk megérintsen minket szeretetének gyengéd csókjával, hogy újra bekapcsolódjunk Lelke éltető áramlásába.

A kérdés nyilván provokatív és jelen pillanatban értelmezhetetlen. Az Al (Artificial Intelligence, magyarul MI, azaz mesterséges intelligencia) nem fog hinni Istenben, hiszen egy gép, egy eszköz, egy algoritmus. Ellenben ha elkészül az ASI, a mesterséges szuperintelligencia, máris valós felvetéssé válhat a címben megfogalmazott kérdés. 

Bámulatos, hogy miféle helyekre juthat el az élet egy-egy, a szél által felkapott és elröpített mag révén. Ugyanígy válik Isten Igéje a Lélek által újat teremtő erővé világban.

Nászajándékként kaptuk alkotójától, Tóth Sándor textilművésztől az itt látható, 1985-ben készült képet. Törött kő a címe. Sándort az Élet és Irodalom című újság kérte először arra, hogy textilből készült szobrait rajzolja le, mivel az akkori nyomdatechnika nem tette lehetővé a textilszobrok hűséges, kifejező fényképi ábrázolását.

„Minden beteg gyógyuljon meg! Minden betegségtől Jézus nevében! Most!” – olvastam egy közösségi oldalon az egyik testvér üzenetét. Különös türelmetlenség és követelődzés süt át ezeken a mondatokon. Nyugtalanít ez a stílus. Egyrészt meg tudom érteni a fájdalom és a törékenység miatti csalódottságát, dühét, másrészt ez a parancsoló, sürgető hang félelmet kelt bennem. Vajon jó úton járunk, amikor mi…

Izgalmas számomra a gondolat, hogy a pedagógus szó eredetileg gyerekkísérőt jelentett: azt a rabszolgát, aki elvitte a gyereket a mesterhez, ő maga is végighallgatta az oktatást, így otthon tudott segíteni a tanulásban. Nem ő volt a lényeg – ő csak elkísérte a gyereket a tudás forrásához. Pedagógusként nem vagyok más, mint „gyerekkísérő”, aki a tudás vizéhez vezetem a diákot, és jobb esetben igye…

Nem hagyja el az Isten az övéit. Ha nyitott szemmel járunk, számtalan alkalommal megtapasztaljuk ezt. Vagy mások sorsán, életén keresztül, vagy a saját életünkben – írja jegyzetében Homoki Pál,  a Bács-Kiskun Evangélikus Egyházmegye esperese.

„A tanár úr hogy tud mindig ilyen optimista lenni?” – kérdezett rám őszinte kíváncsisággal az óra közepén egy diákom. Megakadtam, hirtelen nem tudtam mit válaszolni. Valóban az lennék?

Az ének és az imádság nem más, mint az Istentől kapott Léleknek a be- és kilélegzése.

Május első vasárnapja anyák napja. Ez alkalomból Koczor Tamás evangélikus lelkész Ráérős történetek című könyvéből ajánlunk egy írást.

„Az az időszak, amelyben vagytok, egy hosszú hegyi túrához is hasonlítható. Fáradságos munkával, sok küzdelemmel lehet feljutni a csúcsra. Meg kell küzdeni az akadályokkal és sokszor önmagatokkal is, de a csúcson kitárul a horizont” – szól a ballagókhoz Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke.

Micsoda küldetése van mindannyiunknak: gyógyítani nemcsak a Föld sebeit, de emberek testi-lelki sebeit is. Mint az irgalmas samaritánus a példázatban. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja a barátaiért, és éppen ezért képes úgy gyógyítani, mint senki más – Gáncs Tamás jegyzete.

A húsvét és pünkösd ünnepe közötti híd mintegy kétharmada még előttünk áll. Mögöttünk a jó pásztor vasárnapja, készülhetünk az örvendező, az éneklő és az imádkozó gyülekezet vasárnapjára. Ezeket követően pedig Urunk mennybemenetelének ünnepén keresztül vezet el az út a Lélek kiáradásához, az egyház születésnapjához, a pünkösdhöz.

A jócselekedetek nem visznek közelebb az üdvösséghez a lutheri tanítás szerint, mert azt az ember kiérdemelni nem tudja, hanem ingyen, kegyelemből kapja, de a jó dolgokat azért kár kihagyni. Ha végiggondoljuk a napunkat, biztos lesz olyan momentum, mely arra figyelmeztet, hogy megint ellenállás volt bennünk egy jó, magas labda fogadásával szemben. Mit tehetünk, hogy fogadóképesek és nyitottak leg…

Szembejön velünk egy lehetőség, és aztán halogatjuk, hogy lecsapjunk rá. Legyünk bölcsek! – int minket az Írás.

Mégis – ebben az egyetlenegy szóban benne van maga az Isten és az ő csodálatos volta, aki mégis megkegyelmez, aki mégis szeret, aki mégis megbocsát, aki mégis velünk van.