Az alkalom

Szembejön velünk egy lehetőség, és aztán halogatjuk, hogy lecsapjunk rá. Legyünk bölcsek! – int minket az Írás.

Nemrég ismét vissza kellett állnom a sokat utazók sorába. Több hónap kihagyás után meglepődtem, mennyi színházi előadás, koncert, kiállítás van meghirdetve. Mivel még mindig van kiskorú gyerek a háznál, megakadt a szemem az egyik gyerekdarab plakátján. Ó, hisz ezt remek lenne velük megnézni! Az időpont is emberbarát. Óvakodva kezdtem kutatni az apró betűs részeket, ahová az árat is el szokták rejteni. A sok számjegy helyett azonban egy álomba illő feliratot találtam: „Ingyenes, de regisztrációhoz kötött.” Vagyis anyagi okok miatt nem maradunk le róla. Már csak regisztrálnom kell.

Aki ismer, azt talán nem lepem meg azzal, hogy nem volt nálam telefon. Sebaj, egy papírlapra firkantottam az elérhetőséget, és derűs szívvel készülődtem az élményre. Olyan régen nem voltunk színházban, pedig nagyon sokat jelent számomra ez a műfaj. Hogy fognak örülni a lurkók is! És hogy mindez ráadásul ingyen! Szinte hihetetlen.

Aztán hazamentem, nekiláttam a napi teendőknek. Soha nem szoktam unatkozni, most is találtam elfoglaltságot bőven. Csak este villant be, hogy telefonálni kellett volna. Na, majd holnap! Másnap ismét eltelt a délelőtt, mire egyáltalán eszembe jutott az előadás. Hát ezt a munkát még befejezem, utána felhívom őket regisztrálni, gondoltam. Majdnem este lett megint, de még a zárás előtt sikerült telefonálnom.

„Milyen kár, hogy nem hívott egy kicsit hamarabb. Épp az előbb ígértem el az utolsó jegyeket. Sajnos már nem tudok segíteni” – mondta a vonal túlsó oldalán a hölgy.

Elszomorodtam. Mekkora lehetőségtől estem így el! De jó lett volna, ha hamarabb élek az alkalommal! Aztán ahogy továbbgondoltam, rájöttem, hogy már az elején elhanyagoltam azt a pici részt, amely rám volt bízva. Ha igazán odaszántan vágytam rá, hogy elmehessünk erre a színdarabra, akár arra is fordulhattam volna személyesen. Nem nagy távolság a művelődési ház. De persze a címet nem is igen néztem. Kényelmesebbnek tűnt a telefonálás.

Amikor hazaértem, akkor sem törődtem vele komolyan, hogy megtegyem, ami rajtam áll ezért az ajándék előadásért. Halogattam, tologattam azt a néhány perces kis odafigyelést, végül le is maradtam az egész műsorról. Hogy bánom már!

Ez az élmény most már nem lesz az enyém, de van más is, amit nem szabad így elszalasztanom. Az ige azt mondja, áron is vegyük meg az alkalmat. Vagy más fordítás szerint: „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak.” (Ef 5,15–16)

Bizony vannak alkalmak, de nem végtelen mennyiségű. Sose gondoltam volna, hogy egyszer megtapasztalom a saját bőrömön, milyen az, amikor nem lehet istentiszteletre menni. Aztán a járvány megtanított rá. Kicsit összehúztuk magunkat. Talán mégsem tudunk mi olyan sokat a világról. Ideje az emberi értelem határait is belátni.

Aztán lehetett újra menni, de nem mertünk, elszoktunk tőle, valahogy nem lett nagy felbuzdulás, nem sodort el a templomba jövők tömege, elmaradt a hálaadó alkalom a szabaduláskor. Lassacskán csordogáltunk vissza a közösségekbe. És ez nemcsak a gyülekezetet, hanem a kórusokat, munkatársi köröket is érintette.

Most a megemelkedett energiaárak miatt ismét nem egyszerű találkozni. Örülünk, ha van fűtött hely, ahol összegyűlhetünk, de viszonylag kevés a lehetőség. Kevesebb, mint amikor nincs korlátozás. Ha mégis van rá jó alkalom, hogy találkozzunk, igét hallgassunk, egymást építsük, nem vesszük-e olyan félvállról, ahogyan én a színházjegyregisztrálást? Ó, majd később, nem sürgős, nem szalad el az alkalom. Pedig dehogynem! Fájdalmasan el tud múlni a lehetőség a megtérésre, a kibékülésre, a megbocsátásra.

Nagyon fontos lenne néha megállni és belegondolni, hogyan sétál körbe-körbe a másodpercmutató. Tudatosítani, hogy ezek a kicsi lépések a mi időnk múlását is jelzik. Ne teljenek a másodpercek, órák, napok hiába!

* * *

Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. március 5–12–i 88. évfolyam 9–10. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a  e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.