Halloween

Tradicionálisan halloween október 31-e éjszakájához kötődik, gyökerei pedig a kelták samhain nevű ünnepéhez vezetnek vissza, amikor az emberek tüzeket gyújtottak, és rémisztő jelmezeket, maszkokat viseltek, hogy elijesszék a szellemeket.

A 8. században III. Gergely pápa, hogy ellensúlyozza ezt a pogány szokást, mindenszentek ünnepét november 1-jére tette át, így az október 31-ei éjszakát minden szentek éjszakájának – angolul All Hallows Eve – nevezték el, amelyből később kialakult a halloween szó. Az egyház hagyományosan vigiliát tartott ezen az estén, amikor a hívek imádsággal és böjttel készítették fel magukat a másnapi ünnepre.

Idővel a halloween elveszítette eredeti karakterét, és inkább nappali időtöltéssé vált, számos közösségi programmal tarkítva: úgymint halloweenjelmezekbe öltözés, töklámpás faragása és édességgyűjtés.

Ugyanezen a napon, október 31-én a protestáns egyházakban a reformációt ünneplik.

A halloween ősi kelta gyökerei

A halloween gyökerei a kelta Írországba vezetnek vissza, a samhainfesztiválhoz. A kelták fő ünnepei között a halloween gyökerének számító őszi fesztivált a tizenegyedik hónap – írül samhain – első napján ünnepelték. A samhain összetett szó, amely ír nyelven azt jelenti: nyár vége. Samhain egyben a november hónap elnevezése is.

A kelták világszemlélete szerint minden nap a sötétséggel kezdődik. Ez az elképzelés magyarázza, miért a tél – a hosszú, sötét éjszakák évszaka – jegyzi az év kezdetét. Így november 1-je – samhain első napja – egyben a kelta újévet is jelentette, az ünneplés pedig már az előző napon (október 31-én) napnyugtakor megkezdődött.

Samhainkor örömtüzeket gyújtottak. A kelta papok, a druidák jelképesen eloltották a régi tüzek lángjait, hogy megfelelő ceremónia mellett újra lángra lobbantsák a máglyákat. A tűz körül ülők misztikus lényekről és kísértetekről szóló történeteket meséltek egymásnak.

A nép samhaint betakarítási ünnepnek is tartotta. Nemcsak a gabona aratása és a gyümölcs leszedése fejeződött be ekkorra, hanem az állatokat is ebben az időben hajtották be a mezőről, miközben kiválogatták, melyiket vágják le, és melyik maradjon tenyészállat. A kelta mondavilág szerint Puca volt a halloweennel leginkább kapcsolatban álló gonosz isteni lény, aki képes volt bármilyen alakot felvenni. Úgy tartották, hogy beleköp a samhain napján be nem takarított almába, hogy ehetetlenné tegye az emberek számára. Ezért igyekeztek, hogy minden gyümölcsöt behordjanak az őszi betakarítási ünnepre.

Mivel a halloween elődjének számító samhainfesztivál előestéje az év utolsó napjára esett, a pogány kelta hit szerint ez volt az esztendő legmágikusabb éjszakája. A kelták úgy hitték, ezen a napon visszatérnek otthonaikba a túlvilágra távozott lelkek, és a rosszindulatú lelkek is kiszabadulnak a másvilágról, és láthatóvá válnak a földi emberek számára.

A halloweenkísértetek

A kelta mesék tele vannak vitéz harcosokkal és misztikus lényekkel – pogány istenekkel, gonosz vagy épp szerencsét hozó manókkal és szépséges tündérekkel.

A kelta hiedelemvilágban ezren felül volt az istenek száma. Ezek a sokszor kicsiny, emberszerű lények a kereszténység elterjedésével elveszítették jelentőségüket. Ám a varázserejükről szóló elképzelések háttérbe szorulásuk ellenére is megmaradtak az emberek képzeletében. Ez mutatkozik meg a halloweennel kapcsolatos szokásokban is.

Mivel az ír szigeten élő kelták erősen hittek abban, hogy az esztendő utolsó éjszakáján a rosszakaratú szellemek meglátogatják őket, ezért álcázták magukat. Félelmet keltő álruhákba öltöztek, maszkot húztak a fejükre, és nagy zajt csaptak, hogy elűzzék otthonaiktól a nemkívánatos „vendégeket”. A hagyományok napjainkban is folytatódnak: az észak-íroszágbeli Londonderry városa 1986 óta minden évben megtartja a világ egyik legnagyobb halloweenfesztiválját, a Derry Halloweent, amelyen a pandémia előtti évben száznegyvenezren vettek részt, a harmincötödik fesztiválon, 2021-ben pedig kilencvenezren.

Az ősi kelták között is voltak olyanok, akik nem a szellemek elijesztésében látták a megoldást, hanem a kiengesztelésükben. Ezért az is elterjedt szokás volt, hogy kitettek számukra otthonaikban vagy a közeli galagonyabokrokba – ahol a közhiedelem szerint a manók, a tündérek és a lidércek egy része élt – egy tányér ételt, főként krumplipürét, esetleg káposztás krumplipürét. Sokszor még a kanalat is odakészítették.

Közösségi programok halloweenkor

A rómaiak az őszi betakarítási ünnepet Pomonának, a gyümölcsfák istennőjének címezték. Mivel különösen is az almafákkal hozták őt kapcsolatba, számos halloweenjátékhoz a rómaiak korától kapcsolódik az alma. Ugyanis Pomonát még sokkal azután is ünnepelték, hogy a kereszténység megérkezett Európába. Így épülhetett be az ír samhain betakarítási ünnepi programok közé például az almahalászás. Ennek során egy vízzel teli hordóból vagy edényből kellett az almát úgy kiszedni, hogy sem kézzel, sem lábbal nem lehetett hozzányúlni. Ez napjainkban is közkedvelt halloweenjáték.

A halloweenkor esedékes töklámpáskészítés hagyománya is az ír samhain éjszakájához nyúlik vissza. Tökből, de még inkább répából, esetleg céklából lámpásokat faragtak, hogy egyfelől világítsanak velük, másfelől elijesszék a szellemeket. Utóbbi célból gyakran otthonaik ablakába is kitették a félelmetesen grimaszoló zöldséglámpásokat.

Manapság elsősorban a gyermekek körében népszerű a Trick or treat!, magyarul „Csokit vagy csalunk!” elnevezésű játék. Ennek során a kicsik halloweenjelmezbe öltözve házról házra járnak, hogy édességet kérjenek, máskülönben megfenyegetik a háziakat, hogy megijesztik őket. Ennek a halloweenszokásnak is ősi gyökerei vannak.

Halloween éjszakája azonban nemcsak a múlt árnyaival való találkozást rejtette magában, hanem a jövőbe tekintést is. A mára már többségében feledésbe merült szokások közé tartozott a hajadonok jövendőbelijének megjóslása. A 18. századi Írországban például a házasságközvetítő szakácsnő krumplipürébe rejtette a lány gyűrűjét halloween éjszakáján, abban bízva, hogy azt annak jövendőbelije fogja megtalálni.

Samhain – halloween – mindenszentek ünnepe

A 7. században IV. Bonifác pápa a római Pantheon kereszténnyé szentelésével bevezette mindenszentek ünnepét. A 609. május 13-ai ceremónián minden keresztény mártír emlékének szentelte az eredetileg római isteneknek épített templomot.

A 8. században regnáló III. Gergely pápa, hogy ellensúlyozza a pogány samhainünnepet, mindenszentek ünnepét november 1-jére tette át. A 9. században a kereszténység elérte az északi kelta vidékeket is, eleinte keveredve a kelta hagyományokkal, majd többségében kiszorítva azokat.

Mindenszentek ünnepét a középkori keresztények samhainhoz hasonlóan ülték. Nagy tüzeket raktak, felvonulásokat szerveztek, és jelmezekbe öltöztek. Ez utóbbinak keresztény jelleget adtak azzal, hogy a jelmezek főleg angyalokat és ördögöket jelenítettek meg. Mindenszentek ünnepének elnevezése – All Hallows vagy All Hallowmas – minden szentek napját jelentette. Az azt megelőző éjszakát, az addig a kelta vallásban tradicionális samhaint pedig All Hallows Eve-nek hívták, amelyből idővel a halloween szó kialakult.

Halloween ünnepe Észak-Amerikába a kivándorló írekkel és skótokkal érkezett. A nagy népszerűségnek örvendő halloweenkor az emberek egyre gyakrabban öltöztetik jelmezbe kedvenc háziállataikat is. Az amerikaiak 2021-ben közel ötszázmillió dollárt költöttek kisállatok halloweenruháira.