„Slow life” hívők és a legnagyobb időmenedzser
Aki a helyén van, aki arra figyel, amire érdemes, tudja a dolgát, (jó) időben van: nem rohan és nem szöttyög. Időben odaér mindenhova, nem korábban, nem később. Időben reagál. Érzi, mikor kell lassítani, mikor kell „csipkednie magát”, mindezt mégsem görcsösen teszi, hanem mintegy ösztönösen kapcsolódva minden körülötte élőhöz, együtt haladva, áramolva az órák, napok, hónapok, évszakok ritmusával…

A városi életforma egyik alapvető jellemzője a gyorsulás. Villámgyors információelérés, gyors üzenetváltás, gyorskaja és -rendelés, azonnali kiszállítás. Ugyanakkor a „jelenlétgyakorlatokban” egyre kevésbé vagyunk hatékonyak. Szinte már közhely, hogy tanulnunk kell a pihenést, a kikapcsolódást, tanulni kell azt, mire is van valójában szükségünk. A Biblia szerint, ugye, csak egyvalamire… A napi kötelező „bepörgés” és a jóléti társadalmi berendezkedés hajlamos elfeledtetni velünk az emberi élet eredeti, természetes ritmusát és idői korlátait. Talán az időbe vetettség felelősségének és szabadságának tudatosításához és az ennek megfelelő életforma kialakításához is kell egyfajta megérkezés, „megtérés”?
Remek tanulópálya lehet például a szülőség, amelynek kezdeti szakaszában (cirka öt év) szabadságtereink jelentős mértékben szűkülnek és folyamatosan háttérbe kell szorítanunk saját szükségleteinket. Amikor a munkaidő énidővé válik, és egy egyedül elkortyolt kávé ideje is felértékelődik. Amikor rájössz, hogy boldog öntudatlan korodban mennyi, de mennyi időt eltékozoltál… Persze bibliai kontextusban a tékozlás szükségszerű a megtéréshez. Illetve lehetséges út. A legtöbb ember tapasztalati úton, sokszor a mulasztásaiból, vargabetűiből tanul. Van ugyan, aki hangyaszorgalommal gyűri a hétköznapokat egész fiatalon is, illetve olyan is akad, aki egy életre tücsök marad… Mégis hasznos tudni, hogy az idő jó kihasználását, az „időtágítás” tudományát, az időtlenség művészetét, a hétköznapi jelenlétet lehet tudatosan fejleszteni és tanulni.
Az időmanagement, vagyis az időgazdálkodás divatos kifejezés, előadások, tréningek, workshopok szerveződnek köré. A tervezés módszertanába avatják be a robotüzemmódban működő vagy épp „közveszélyes munkakerülésre” hajlamos egyéneket.
A cikk folytatása a Kötőszó blogon olvasható.

