Adventi kalendárium 15.

Adventi naptárral talán már mindannyian találkoztunk: december 1-jétől szenteste napjáig valamilyen apróság, édesség, játék, esetleg idézet bújik meg a számozott kis ablakok mögött vagy a zsákocskákban, gyermeki izgalommal töltve meg a várakozás napjait. Idén mi is szeretnénk hasonlóval kedveskedni olvasóinknak, ezért honlapunkon mindennap egy irodalmi és egy bibliai idézet párosát olvashatják, amelyet kiegészít egy kép, egy rövid ima, egy elmélyülést segítő kérdés vagy egy egyszerű kis „feladat”.

Kányádi Sándor
Hattyúdal

úszó
jégtáblára
menekült
didergő
emberpár
karácsonyi
zenét
sugároz
minden
hullámhosszon

•

„Íme, az ember olyan lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó, és mi a rossz. Most azért, hogy ki ne nyújthassa kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyen, és örökké éljen, kiűzte az Úristen az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett.” (1Móz 3,22–23)

•

A földet nem művelem, Uram, csak bevásárolni járok. A zene mindig szól, de nem hallgatom. Tehetetlenül nézem, ahogy egyre messzebbre sodródom önmagamtól, tőled. És akkor te a vízen járva elindulsz felém.

•

Biztosíts magadnak néhány perc csendet, és hallgass hangolódó zenét.

Az adventi kalendárium irodalmi idézeteit és igéit Vig Balázs, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Gyülekezeti és Missziói Osztályának gyülekezeti referense, az imákat, a kis „feladatokat” és a képeket Németh Zoltán osztályvezető válogatta.
Az adventről bővebben itt olvashatnak.