„Ahol az Úr Lelke…”
Pünkösd nem emlékünnep, hanem Isten ma is megszólító jelenlétének, a Lélek ébresztő, életújító munkájának itt és most megtapasztalható esélyét kínálja. A Lélek Isten meglepetése, nem csupán ünnepi, hanem hétköznapi ajándéka is – Gáncs Péter nyugalmazott püspök jegyzete.

Pünkösdhétfő hazánkban 1993 óta ünnep, pontosabban fogalmazva: munkaszüneti nap. De vajon az elmúlt közel három évtized alatt valóban ünnepé is vált számunkra? Néha még egyházi körökben is kérdés, hogy mit kezdjünk ezzel az ajándékba kapott nappal. Ez persze olykor akár még pünkösdvasárnapra nézve is igaz lehet. Hiszen míg karácsony és húsvét ünnepe olyan jól ismert eseményekhez kapcsolható, mint az élet kezdete és vége, a születés, illetve a halál, addig pünkösdkor sokkal nehezebb megfogalmazni, mit is lehetne, mit is kellene valójában megünnepelnünk két napon át.
Persze vallásos körökben akadnak klasszikus válaszok: pünkösd a húsvét utáni ötvenedik nap, a Lélek kiáradásának ünnepe, az egyház születésnapja. De vajon mit jelent nekünk 2022 júniusában? Mi közünk van mindahhoz, ami kétezer évvel ezelőtt történt Jeruzsálemben azon a bizonyos első pünkösdön?
Jól érzékeljük, hogy pünkösd valami más, mint a többi nagy ünnep. Nem csupán emlékezünk, mint karácsonykor a drága Kisgyermekre, aki időszámításunk kezdetén megszületett Betlehemben. Nem csupán emlékezünk arra, aki három évtizeddel később meghalt a kereszten, és tanítványai üresen találták sírját harmadnap hajnalán. Pünkösd nem csupán egy régi történet felidézése, amelyet vagy komolyan veszünk és hiszünk benne, vagy csupán „szép regének” tartjuk…
Pünkösd nem emlékünnep, hanem Isten ma is megszólító jelenlétének, a Lélek ébresztő, életújító munkájának itt és most megtapasztalható esélyét kínálja. Ami nem attól lesz valóság, hogy pünkösdvasárnap és ‑hétfő piros betűs ünnep a naptárban. A Lélek Isten meglepetése, nem csupán ünnepi, hanem hétköznapi ajándéka is. Akiről őseink már közel ezerhétszáz évvel ezelőtt, 325-ben Niceában így vallottak: „…az Atyától és a Fiútól származik, akit az Atyával és a Fiúval együtt imádunk és dicsőítünk…”
De miért is imádjuk és dicsőítsük? Mert ő a teremtő Atya Lelke, sőt újjáteremtő Lelke. Mert ő a megváltó Fiú Lelke, aki szabadító Lélek. Ahogyan mindezt Pál apostol tömören summázza: „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17)
A Lélek gazdag munkájáról igazán csak költői képek segítségével tudunk szólni, ahogyan ezt bibliai ihletésű pünkösdi énekeinkben tesszük. Kicsoda a Lélek? Ő olyan, mint egy galamb, mint a tűz, mint a szél, a harmat, az eső, a fény. Ő a Vigasztaló, a Pártfogó, a Szószóló, a Megelevenítő!
A pünkösdi énekek mellett friss könyvélményem is segíthet megragadni az ünnep ajándékát. Bolyki László közelmúltban megjelent rádiós jegyzetgyűjteményének gazdagító forrásából merítek. Az ismert énekes, zenész, lelkigondozó és igehirdető kötetének már a címe is sokat sejtet: A Lélek húrjai. Hadd idézzek most néhány mondatot egyik erősen pünkösdi ihletésű írásából. Gyönyörű művészi vallomás arról a szabadságról, amelyet/akit Isten nekünk akar ajándékozni ezen a – ki tudja, kinek hány napos – ünnepen, amely hétköznapjainkat, egész életünket áthangolhatja és beragyoghatja:
„Mi lenne, ha néha nem kottából élnénk az életünket, hanem szabadon, befelé és felfelé figyelve?! Ha nem csak a mások által nekünk előírt útvonalon araszolgatnánk előre, ha nem fojtogató elvárásoknak megfelelve élnénk le gyorsan elszálló éveinket?! Mi lenne, ha elemelkednénk a mélyen bevésődött szokásoktól, ha leráznánk magunkról a mindennapi rutin lélekölő béklyóit…
Akkor nem gondolnánk, hogy az életünk unalmas taposómalom, lelketlen mókuskerék, akkor nem éreznénk magunkat egy nyálkás csíkot maga után húzó csigának, hanem hit által akár föl is szállhatnánk a magasba, mint a sas, rácsodálkozva, hogy »A szél fúj, ahová akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy. Így van mindenki, aki a Lélektől születik.« (Jn 3,8)”
A Lélek húrjain is mesterien játszó, hitvalló muzsikus Jézus szavait idézi, hiszen az általa megígért Léleknek pontosan az a munkája, hogy eszünkbe juttatja mindazt, amit ő mondott, ő ígért nekünk. És amiről másoknak is tanúskodhatunk a Lélek ereje által. Többek között azt a távlatot, amelyet Jézus így kínál föl: „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” (Jn 8,36) Ilyen felszabadító pünkösdi ünnepeket és hétköznapokat kívánok, mert „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság”.
* * *
Elhangzott 2022. június 6-án a Kossuth rádió Erős vár a mi Istenünk – Az evangélikus egyház félórája című műsorában.

