Egy könyv szükség idejére
Imádkozz velünk! – Imádságok, történetek
Az imádkozó csendből Istennel folytatott párbeszéd lehet, amely menedéket, békességet, egész életet adhat annak, aki él vele – mutat rá az Imádkozz velünk! – Imádságok, történetek című könyvről írt – először az Igazság és Élet szakfolyóirat hasábjain megjelent – ismertetőjében Bodó Sára református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese, a Gyakorlati Teológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

Sajnos vannak olyan élethelyzetek, amikor elnémul a hang, és elbizonytalanodik a szó. Ez történt velünk a pandémia idején, amikor szembe kellett nézni egy láthatatlan, mégis félelmetes vírussal, amikor szinte egyik pillanatról a másikra veszélybe került az élet, s hosszú időre lehetetlenné vált a személyes kapcsolattartás. Elakadt a szavunk is, látva, hogy világszerte milyen pusztítást és milyen fájdalmat tud okozni egy ilyen apró kis szörnyeteg.
Még el sem múlt az egész, éppen csak egy kicsit könnyebbülhettünk meg, amikor újabb nehéz időszak tört ránk: mellettünk kitört a háború, amelynek félelmét a mostani generációk még meg sem tapasztalhatták. Megindultak a menekültek, asszonyok és gyerekek, idősek és betegek, akik egész addigi életüket csomagolták be táskáikba, hogy mentsék az életüket, remélve a lehetséges visszatérést. Megindító volt (és ma is az) látni, hogy azonnal megindult a segítségnyújtás számtalan módja, emberek és közösségek vették fel a küzdelmet a kiszolgáltatottság tapasztalatával szemben. Összezavarodott az élet, terheltté váltak a beszélgetések, új vagy megújuló értelmüket keresték a szavak.
Amikor Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára felkért nyolcvanhat szerzőt, hogy írjanak egy-egy imádságot, meditációt, személyes történetet, az volt a célja, hogy segítsen imádkozó- vagy beszélgetőtársat találni, amikor mindez talán nehezebb, mint ahogyan megszoktuk. „Aranyat ér egy társ, aki meghallgat, akinek a szeméből sugárzik: odafigyel rám. Amíg nem találunk rá, mindig ott feszül bennük egy bizonyos nyugtalanság. […] Ebben a könyvben útitársainkká lesznek azok, akik életük egy-egy történetét megosztják velünk, és helyet foglalhatunk a belső szobájukban is, amikor az imádságaikat olvassuk. A mi saját imáinkra is bátorítanak az írások.” (6. o.)
A szövegek írásakor már tombolt a pandémia, de a háború még hallgatott. A kötet megjelenésekor már a háború is megkezdődött, ezért kétszeresen is a szükség idejét éltük.
A kötetben olvasható írások mégsem pusztán a veszélyekkel akarnak szembesíteni, még kevésbé a nyomorúságban teológiailag moralizálni, hanem az élet szépséges és fájdalmas egészét érintik, hét nagy téma keretébe foglalva.

Az első egység nem is lehetne más, mint az egyházi esztendő. Az üdvtörténeti események, az ünnepek, az ünneplés megélése nemcsak kiemelt csúcsai a keresztyén életnek, hanem szükség idején a legsérülékenyebbek is. Van, amikor újra meg kell találni az ünnep új hangsúlyait, vagy új helyzetben kell felfedezni örök érvényű tartalmait. Az imádságos és meditatív szövegek, a történetek társainkká szegődnek, hogy emberien és szépen ünnepeljünk.
A II–VII. fejezetek a mindennapi élet helyzeteit veszik sorra: környezet és felelősség; közösség, kapcsolatok; egyház, gyülekezet; személyes lelki élet; lelki percek a hét napjaira; mindennapi imádságok, hitvallások. Ez utóbbi fejezetben megtaláljuk az imádságok imádságát, a Miatyánkot, az Apostoli és a Niceai hitvallásokat s néhány különlegesen szép imádságot. Az ázsiai keresztyének imádsága nyomán született imádság zárószavai: „Uram, békességed örömhírét juttasd el mindenütt a földön, és kezdd nálam. Uram, gyújtsd meg szereteted tüzét minden szívben, és kezdd bennem.” (457. o.)
A kötet imádságait, meditációit és történeteit – 280-ból 272-t – nyolcvanhatan írták: evangélikusok, reformátusok, római katolikusok. Beengednek imádságos életük belső szobájába, beavatnak Istenhez fűződő kapcsolatukba és életlátásukba. Közös vonásuk, hogy nagyon őszinték. Hangot adnak kétségnek és bizonyosságnak, félelemnek és bátorságnak, de legfőképpen annak, hogy vágyakoznak Isten közelébe. S milyen különös: az imádság szavaiban eltűnnek a felekezeti határok, marad a szavak méltósága, hitelessége, alázata és őszintesége. Ugyanígy a meditációk és történetek leírásaiban is: életszerűségük, természetességük jólesik a léleknek, közel hoznak egymáshoz sorsokat és gondolatokat.
Annyi bátorítás, vigasztalás van a szavakban, mondatokban, hogy valódi segítőnkké válnak. Bátorítanak, ösztönöznek, őszinteségre késztetnek, biztatnak, hogy Isten várja szavainkat, a másik ember pedig várja találkozásunkat.
Ebből a hatalmas anyagból önkényesen a szerkesztő egyik imádságát emelem ki, amelynek címe: Pünkösdi vágyakozás:
Amikor úgy érzem,
hogy nem látok előre egy percet sem,
akkor érkezem hozzád, Istenem.
Amikor elfogy a kedvem
és alig van energiám,
akkor érkezem hozzád, Istenem.
Amikor nincs már magyarázat,
véget ér az okoskodás,
akkor érkezem hozzád, Istenem.
Amikor kétségbeesés és bátortalanság,
bizonytalanság és célvesztés szakad rám,
akkor jövök hozzád, Istenem.
Ha megérkezem, kérlek,
áraszd ki rám Szentlelkedet gazdagon,
mint egykor a tanítványokra
a pünkösdi hajnalon.
Ámen.
(216. o.)
A szép kötésű és igényes kiállítású kötet ajánlható mindenkinek, aki egy könyv lapjain szívesen beszélget másokkal, kész belépni mások imádságos belső szobáiba, megismerni gondolataikat, történeteiket, hogy ezek által is formálódjanak, biztosabbá váljanak saját hangjai.
A háború kitörésekor a határ mentén szolgáló református lelkipásztorok (is) hirtelen nagyon nehéz helyzetben találták magukat. Kétségbeesetten jöttek a menekültek, s az első napokban – a szeretetszolgálatok megérkezéséig – különleges terhelésnek voltak kitéve. Helytállásuk, kitartásuk, gondoskodó szeretetük hitvalláserejű lett. A menekültekről sokan gondoskodtak, a Tiszántúli Református Egyházkerület Pasztorációs Intézetében azonban úgy gondoltuk, hogy kollégáink is megérdemlik a köszönetet és a bátorítást. A Luther Kiadó nagylelkű engedményt adott, amelynek köszönhetően ezzel a kötettel ajándékoztuk meg lelkipásztor kollégáinkat. Hálásan és örömmel fogadták. „Jól jön, szükség idején is.”
* * *
Imádkozz velünk! Imádságok, történetek. Szerk. Szabó Lajos. Luther Kiadó, Budapest, 2022.
A könyv megvásárolható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII. ker., Üllői út 24.) és webáruházában.

