Istenhit vs. oltás? – Egy lelkész véleménye vakcinaügyben
Az elhúzódó pandémiás időszak újabb és újabb helyzetekben késztet reakcióra bennünket, keresztényeket is. Folyamatosan megválaszolandó kérdés templomaink vasárnapi nyitva- vagy zárvatartása, egyházi alkalmaink előírásoknak megfelelő megtartása vagy elhalasztása. Ami új, az a megérkező vakcina kérdése. Oltassam magam, vagy ne? Használ, vagy nem? Esetleg káros lehet? És itt említsük meg – ide nem hozva, de meglétüket tudatosítva – az összeesküvés-elméleteket is.
Sajátos a helyzetünk. Itt vagyunk egy világméretű járvány közepén. Mindenki azt kérdezi: hogyan menekülhetnénk? Végre elérhetővé válik a vakcina, mire azonnal jön a kérdés: akkor beoltassam magam, vagy ne? Hol vált ez kérdéssé? Ha ez lenne az első védőoltás társadalmunkban, még érteném is a kérdéseket. De amikor túl vagyunk számos oltáson, amikor bizonyos egzotikus országokba csak további oltások ellenében utaztak jó néhányan eddig is. Akkor vajon hogyan és miért merülnek fel egyáltalán ezek a kérdések?
Tudjuk, hogy ma már nem elég, ha valami megjelenik a sajtóban. Messze túl vagyunk azon a koron, amikor a „bemondta a rádió!” még érvnek számított. Ma egy hivatalos bejelentést azonnal cáfolni tud valaki. A politikából az élet több területére is átszivárgott az állandó ellenzéki létforma. Mindent lehet és mindent kell cáfolni. És miután ez a médiában állandósult, az emberek nagy része elbizonytalanodik, nem tudja, kinek higgyen. Csak tetézik ezt a közösségi oldalakon megjelenő, kétes forrású hírek, melyeket gondolkodás, olykor elolvasás nélkül osztanak meg ezrek, kontrollálatlan áradatot generálva, amely magával sodor sokakat.