A titok nyomában…
Sorozatunkban az evangélikus bibliaolvasó Útmutató heti igéinek egyikéről elmélkedünk.
„Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” (2Kor 13,13)
Kislányok emlékkönyvében gyakran vissza van hajtva a lap sarka, s bár az van ráírva, hogy „titok”, mindenki kíváncsian bekukkant a letakart rész alá. A média legnépszerűbb hírei azok, amelyek egy híresség titkának felfedésével kecsegtetnek. S pozitív értelemben is igaz: ha látunk egy sikeres életet, egy boldog embert, egy jó házasságot, kíváncsian kérdezzük: mi a titka?
A Szentháromság titkának megfejtésével is kísérletezünk, hiszen jó lenne érteni, hogyan lehet a három isteni személy mégis egy. Magyarázgatjuk mindenfélével (pl. jég, víz, gőz), de érezzük, hogy sántít a példa. Alázattal be kell ismernünk: Istennek vannak titkai! S ha a Szentháromságé rejtve is marad értelmünk előtt, életünkre akkor is óriási hatással van az Atya, a Fiú és a Szentlélek!
A heti ige – az apostoli áldás – három szóval mutatja be a Szentháromság értünk és bennünk végzett munkáját: kegyelem (charis), szeretet (agapé) és közösség (koinónia).
Kegyelemre ott van szükség, ahol mindent elrontottak, és a következmény olyan súlyos, hogy az illető menthetetlen. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme azért lehet a miénk, mert ő a kereszten magára vette bűneinket, hogy mi szabadok legyünk.
A szeretet a másik javát keresi. Az emberi szeretet sokszor érdekből fakad, az igazi szeretet önfeláldozó. Isten szeretete teremtő, gondviselő, atyai stb., de a legmegrendítőbben abban nyilvánult meg, hogy egyszülött Fiát is képes volt odaadni, hogy nekünk örök életünk legyen (Jn 3,16).
Közösség akkor van, ha ugyanaz a lélek vezeti a tagokat. A közös szenvedély összehozza az embereket (például a foci vagy a művészet iránti rajongás), a Szentlélekkel való kapcsolat azonban sokkal többet ad ennél: valódi közösséget a krisztusi kegyelem és az isteni szeretet erőterében.
Ha személyesen átéltük a kegyelem–szeretet–közösség áldott hármasát, akkor az nem titkos tapasztalat, hanem bizonyságtévő életünk alapja!