De jó lenne!

Sorozatunkban a vasárnap zsoltárának antifónájáról elmélkedünk.

„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor.” (Zsolt 133,1.3)

Mindenki vágyik rá, hogy harmonikusak legyenek a kapcsolatai, és egyetértésben éljen másokkal, mégis sokan szenvednek ennek hiányától. A szótlanul elköltött étkezések, a legszükségesebb napi tennivalók egyeztetésére szűkült kommunikáció, a gúnyos megjegyzések, az akár tettlegességig is fajuló veszekedések, az örökség feletti marakodás megkeseríti a családi és közösségi kapcsolatokat, és sajnos időnként az egyházi alkalmakra sem az egyetértés és a szeretet a jellemző.

Bárcsak megélt élmény lehetne közöttünk az egység! Nem kikényszerített beleegyezés vagy önfeladás révén kötött kompromisszum, hanem annak megélése, hogy valóban értjük egymást, és egyetértünk! Bárcsak valóban áldás lenne azok életén, akiknek a sorsa összefonódott, és mindennapi döntéseiket közösen kell meghozniuk! Bárcsak szép és gyönyörűséges lenne, amikor „az atyafiak együtt lakoznak” (ahogy a Károli-fordításban szerepel)! Hogyan lehetséges ez?

A vasárnap témája – egyek vagyunk Krisztusban! – segíthet megválaszolni e kérdést. Az igehirdetési alapigében (1Kor 12,12–26) a test és a tagok példája kerül elénk. Ha minden tag illeszkedik a testhez, akkor a test egységesen jól működik. Krisztus a test, mi pedig a tagjaiként átélhetjük az egységet, egyetértést, összetartozást. Ha bűnbocsánatot kaptunk tőle, és döntéseinkben, mindennapi helyzeteinkben az ő szava a mérvadó, és ugyanez igaz azokra is, akikkel együtt lakunk, dolgozunk, szolgálunk, akkor természetes módon kialakul közöttünk is az összhang.

A 133. zsoltár a zarándokénekek közé tartozik, tehát a templomba igyekvő sokaság énekelte. Készültek az ünnepi istentisztelet megélésére, és együtt hangolódtak szívvel, szájjal a közös dicséretre azokkal, akikkel egész életüket vagy zarándokútjukat éppen megosztották. Talán mi is úgy hangolódhatunk a szép és gyönyörűséges egyetértésre, ha dicsőítjük az Urat.