Egy rendkívüli könyv margójára

Az Úrtól tanult imádság egy-egy sajátos vetületének bemutatására kaptak megbízást a Közelítések a Miatyánkhoz – Értelmezések és tanulmányok az ökumenizmus jegyében című kötet szerzői: a történelmi egyházak intézményeinek neves kutatói, oktatói és világi egyetemek tudós tanárai, közülük hárman is evangélikusok. D. Szebik Imre az ökumenizmus felől közelítő könyvről, az Ökumenikus Világimanapon.

Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) professor emeritusa a Miatyánk lutheri értelmezéséről írt értékes tanulmányt; Hafenscher Károly, az EHE tanszékvezető tanára az istentiszteleti életben megjelenő gyakorlatot mutatja be; Hubert Gabriella irodalomtörténész, az Evangélikus Országos Gyűjtemény nyugalmazott igazgatója pedig a fohász három előfordulási helyét ismerteti Bornemisza Péter kátéjáról, Heltai Gáspár 1562-ben Kolozsvárott megjelent Újszövetség-fordításáról és Huszár Gál 1574-ben közreadott graduál-énekeskönyvéről szólva.

Mai imádsággyakorlatunk ismeretében meglepő, hogy a 17. században hosszas vita alakult ki a Miatyánk istentiszteleti használatának szükségességéről. Tíz korabeli ellenvetés részleteit tárja az olvasó elé P. Vásárhelyi Judit irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár bibliográfusa, kiemelve azt is, hogy végső soron azok megfogalmazói is nagyvonalúan az olvasóra bízzák az állásfoglalást. Végül jogosnak gondoljuk az egyik kortárs által feltett kérdést, helyes-e inkább alkalmazkodni mások rosszindulatához, mint Jézus regulájához: „Ti azért így imádkozzatok…”

Pecsuk Ottó, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Magyar Bibliatársulat főtitkára a Miatyánk reformáció korabeli, majd a 20. századi értelmezéséről írt érdekes tanulmányt. Előbb bemutatja Kálvin teológiai nézetét s a Heidelbergi káté tanítását, majd részletesen elemzi az egyes kéréseket Ravasz László, Hegedűs Loránt és Bogárdi Szabó István korábbi református püspököknek az Úrtól tanult imádságról elmondott igehirdetései alapján. Ugyancsak Pecsuk Ottó szerkesztésében olvashatunk néhány hazai felekezet (baptista, pünkösdi, metodista, adventista, továbbá az Üdvhadsereg és az Erdélyi Gyülekezet) imádságos gyakorlatáról.

Mándoky Kongur István (1944–1992) turkológus nyelvésznek az eredetileg 1973-ban megjelent dolgozata a kun nyelvű Miatyánk szövegét vizsgálja. Akár felhívásként is értelmezhető Mohay Tamás néprajzkutatónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorának „Anyámtól tanultam, nem a templomba” című tanulmánya: a szülők tanítsák meg az imádságot gyermekeiknek. A Miatyánk-változatok Moldvában alcímet viselő írás a „Bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” mondat teológiai mélységű vizsgálatát tárja az olvasó elé.

Czire Szabolcs, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet docense a Miatyánk unitárius hagyományát mutatja be és az úgynevezett Q forrás [a szakirodalom feltételezése szerint Jézus szavainak a gyűjteménye, amelyet Máté és Lukács az evangéliumának egyik forrásaként használt – a szerk.] alapján ad teológiai értelmezést az Úrtól tanult imádságról.

Baán István, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola professor emeritusa a bizánci liturgia alapján ismerteti az ortodox egyház gyakorlatát, Kajtár Edvárd, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára pedig a római egyház liturgiájában elfoglalt helyét értelmezi. Puskás Attila – ugyancsak a Pázmány-egyetem tanszékvezető professzora – Az imádkozó Jézus és a tanítványok imája címmel tárja az olvasó elé teológiai látását az Úrtól tanult imádság összefüggésében.

A bevezető sorokban Csorba László történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora méltán idézi Széchenyi István szavait: „Gyakorta láttam hajnalhasadáskor a törököket a felkelő Nap felé térdre rogyva buzgón és bensőségesen imádkozni a Legmagasabb Lényhez; és hányszor gyönyörködtetett és töltötte el örömmel a szívemet egy-egy jószándékú imádsága a keresztényeknek!”

Fekete Péter kultúráért felelős – korábbi – államtitkár így zárja előszavának sorait: „Az ima könyörgés és hálaének. Az ima gyógyulás és gyógyítás. Az ima remény és vigasztalás. Az ima kérdés és válasz. Az ima felvetés és megoldás. Az ima bizalom és bizakodás. Az ima alázat, szelídség, belső béke és megnyugvás az Akaratban. Az ima kéznyújtás az Atyához, elszakíthatatlan kapocs a Teremtő Istenhez. Felemelt tekintet oda, ahol nincs gonoszság, nincs igazságtalanság, oda, ahol bűnbocsánat, feloldozás és megváltás van.”

A kiadványban megtaláljuk az egyházak könyvemlékeiről készült színes fotók kollekcióját is, így az olvasó maga is tanulmányozhatja, miként jelent meg a Miatyánk szövege a régi – akár több évszázados – kötetek lapjain.

E néhány méltató és ismertető gondolattal ajánlom a csodaszép kiállítású, tartalmában pedig rendkívül érdekes, ismeretgazdagító és hitmélyítő könyvet a kedves olvasó szíves figyelmébe.

 * * *

Közelítések a Miatyánkhoz – Értelmezések és tanulmányok az ökumenizmus jegyében. Szerk. Schöck Gyula. Schöck ArtPrint Kft., 2022. Ára 9900 forint.