Hogyan reagálsz arra, amit hallasz?

Sorozatunkban az evangélikus bibliaolvasó Útmutató heti igéinek egyikéről elmélkedünk.

„Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket…” (Zsid 3,15)

Sokféleképpen reagálhatunk, ha halljuk valakinek a hangját. A síró csecsemő megnyugszik, ha megszólal édesanyja, a játékba belefeledkező gyermek viszont észre se veszi, ha szólnak hozzá. Az orvosi rendelőben feszülten figyelünk, hátha minket szólítanak, de nem halljuk, ha társunk arra kér, vigyük le a szemetet. Előfordul, hogy nem figyelünk arra, akivel beszélgetünk, mert máshol járnak gondolataink, de rosszul esik, ha a másik nem tud arról a számunkra fontos dologról, amit nemrég mondtunk el neki. A legrosszabb a tudatos elutasítás és a „csak azért se!” lelkület.

Hogyan reagálunk, ha Isten szavát halljuk? Mit teszünk, amikor napi csendességünk idején vagy egy igehirdetésen keresztül megszólal az Úr? Milyen választ adunk, ha életünk kényes pontjára tapint rá, és olyan terápiába akar kezdeni, amely fájdalmas lesz? Merünk-e hinni biztató szavainak, amikor minden ellene szól annak, amit ígér? Engedjük-e, hogy úgy vezessen, ahogy jónak látja – még ha az ellentétes is terveinkkel?

A Zsidókhoz írt levél 3. fejezetében többször is szerepel a heti igeként kapott mondat. A 7–8. és a 15. vers szó szerint idéz egy zsoltárt (Zsolt 95,7–8), de utal rá a 13. vers is. A kivonulás és a pusztai vándorlás története nemcsak Isten szeretetének és hatalmának csodálatos eseményeiről szól, hanem Izrael hitetlenségének és engedetlenségének szomorú tapasztalatairól is. Arról, hogy megkeményítették szívüket, és nem akartak bízni az Örökkévalóban.

A σκληρύνω (’megkeményít’) kifejezést megtaláljuk Róm 9,18-ban is, ahol az a magát istennek képzelő fáraóra utal, akinek szívét megkeményítette Isten, ApCsel 19,9-ben pedig az evangéliumnak ellenálló efezusiak reakcióját jellemzi ezzel a kifejezéssel a Szentírás. Figyelmeztetésül szolgálhatnak ezek a mai igehallgatóknak.

Két kérdést kapunk útravalóul a hétre: Halljuk-e az Úr szavát? Hogyan reagálunk arra, amit mond? Ma van lehetőségünk hallani is, és helyesen is viszonyulni hozzá…