Sokszínű hit- és vallástudomány

Vallás és változás címmel olyan fontos kérdésekre keresték a válaszokat az európai egyetemek negyedik vallástudományi konferenciáján, mint például a stabilitás szerepe az állandó változásokkal teli világban, a transzcendensben rejlő lehetőség a változás ellensúlyozására, illetve a hagyományok és a vallási gyakorlatok az állandóságban és a változásban. Az európai vallástudományi nagygyűlést (European Assembly of Religions) augusztus 31. és szeptember 2. között Németországban, Münsterben rendezték meg.

A konferencián számos panel foglalkozott a vallás és változás kapcsolatának megvitatása mellett a vallástudomány és a valláskutatás sokszínű területének minden lehetséges témájával és problémájával. A beszélgetések során a meghívott előadók húsz-huszonöt perces előadásokat tarthattak, majd a jelenlévők és az interneten csatlakozók is hozzászólhattak.

Négy nagy területet érintettek. Az első: A vallás változása és átalakulása. Hogyan integrálják a vallások a változás, reform és átalakulás fogalmát saját tanításaikba? Hogyan kapcsolódik a vallás a történelemhez és a változáshoz? Hogyan zajlik a vallási szimbólumrendszerek differenciálódása? A második: Evolúció és vallás. Milyen értelemben kell a vallást az emberiség evolúciójának részeként értelmeznünk? Mi következik a vallás eredetének ilyen elemzéséből? Milyen valláskritika következik ebből a felfogásból? Mi a jelentősége az ilyen kritikának a vallás mai felfogása szempontjából? A harmadik: Hermeneutika és vallási hagyományok, szövegek és gyakorlatok. Az értelmezés a kulcs a vallás és a változás közötti kapcsolat megértéséhez? Létezik-e sajátos hermeneutika a vallások szent szövegeinek és gyakorlatainak tekintetében? A negyedik: A változás dinamikája. Hogyan járulhatnak hozzá a vallások a társadalmak átalakulásához, fejlődéséhez és haladásához? A vallás visszafogja vagy elősegíti az átalakulást, a fejlődést és a haladást a társadalmakban? A vallások magukban foglalhatják-e és tartalmazzák-e saját átalakulásuk és fejlődésük dinamikáját?

A konferencián részt vettek az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) oktatói is, dr. Kodácsy-Simon Eszter tanszékvezető docens és Seresné dr. Busi Etelka docens a valláspedagógiai tanszékről, valamint dr. Pángyánszky Ágnes adjunktus a gyakorlati intézetből. A valláspedagógia tanszék két oktatója közös empirikus kutatásuk eredményeit mutatta be két szekcióban is. Az egyik panelbeszélgetés a vallásközi oktatás kihívásait és szükségszerűségének kérdéseit járta körül, s ebben érdekes színfoltként jelent meg háttérként a hazai felekezeti vallásoktatás kontextusa. A másik szekció témája A vallási sokszínűség reprezentációi és emlékei Európában: a múlt jelenléte volt, amelyben Kodácsy-Simon Eszter és Seresné Busi Etelka A vallási szövegek reprezentációi a fiatalok tudatában – egy empirikus kutatás eredményei című beszámolójukkal szereztek előadói lehetőséget. Mindkét szekcióban izgalmas és tanulságos beszélgetések folytak az európai hit- és vallásoktatás sokszínűségéről, kihívásairól, változásairól.

Az EHE Gyakorlati Intézetének részéről dr. Pángyánszky Ágnes a lelkészi hivatásra való felkészülés új lehetőségeiről tartott előadást a Thomas Ruster dortmundi római katolikus egyetemi professzor által vezetett panelbeszélgetésben. Az ökumenikus összetételűvé vált csoportban is egyetértés volt abban, hogy a lelkészi szolgálatra való elhívásra egyre kevesebben válaszolnak egyházainkban. A lelkészi hivatás teológiai alapvetésében és gyakorlati megvalósulásában is arra kerestük a választ, hogy milyen irányba mutatnak a lelkészi hivatást érintő változások, hogyan formálhatók a hagyományok egy kontextuálisabb megközelítésű gyakorlat felé, és milyen új kezdeményezések jelzik már ezeket a szükségszerű változásokat. Az EHE 2019-ben elindította a másoddiplomás teológusok képzését, az ennek lelkészi specializációjáról szóló beszámoló és maga az evangélikus hivatásértelmezés is izgalmas témának számított a főleg római katolikus akadémikusok körében.

Annak ellenére, hogy a hazai evangélikus részvétel ebben az évben csak online valósulhatott meg, az EHE oktatóinak érdemes a következő években személyesen is részt venniük ezeken a konferenciákon, hiszen tartalmas, a szakmai fejlődést támogató, közösségépítő és kapcsolatteremtő lehetőségben lehet részük.