Szívből vagy színből?
Sorozatunkban a vasárnap zsoltárának antifónájáról elmélkedünk.
„Ujjongj Istennek, egész föld! Zengjétek dicső nevét! Magasztaljátok nagy dicsőségét!” (Zsolt 66,1–2)
Jó húsz évvel ezelőtt segítőként vettem részt egy nemzetközi konferencián, amit egy amerikai missziói társaság szervezett. Ott találkoztam először e kéréssel: Keep smiling! Mosolyogj!
A kérés jogos volt, hiszen azért mentünk, hogy segítsük a résztvevőket, és ezt természetesen kedvesen kellett tennünk. Azóta sokszor eszembe jut, ha bizonyos helyeken mindig kedves emberek foglalkoznak velem, hogy bizonyára ennél a cégnél is ezt várják a munkavállalóktól. És ez jó is így, még ha nem is mindig őszinte az a mosoly…
Szomorú azonban az, hogy van, akinek ráolvadt az arcára a műmosoly. Aki a hogylétére vonatkozó kérdésre azt a sablonválaszt adja, hogy jól van, és úgy tesz, mintha vele mindig minden rendben lenne, miközben a vak is látja, hogy ez nem igaz! Aki nem őszinte, annak nem lehet segíteni, s nagy nyomorúság az, ha hívőként él az illető abban a tévhitben, hogy mindig jól kell lennie, de mivel ez nincs így, megelégszik a látszattal…
A vasárnap zsoltára ma ujjongó örömre hív. Jubilate! Örvendezzetek!
Tehát akkor ez most parancs, aminek akkor is engedelmeskedni kell, ha inkább sírni lenne kedvünk? Vagy ha nem tudunk most örvendezni, akkor baj van velünk?
Az igazi öröm mindig belülről fakad, parancsra lehet jó képet vágni, de szívből örülni nem! És itt a lényeg! Az Úr a szívünket szeretné elérni, és abban kiformálni az ujjongást!
Két hete, Quasi modo geniti vasárnapján az igehirdetési alapigében a kőszív helyett hússzívet ígért az Úr (Ez 11,19). Múlt héten, a jó pásztor vasárnapjá a szenvedőt imádkozásra, az örvendezőt éneklésre biztatta az apostol (Jak 5,13). Most, Jubilate vasárnapon a jézusi örömön és békességen munkálkodik, és azon, hogy tudjunk valóban szüntelenül imádkozni és mindenért hálát adni (1Thessz 5,16–24).
Ez nem parancs! Lehetőség. Ha szívből jön, akkor örvendezz, Testvérem, te is! De ha csak színből jönne, akkor légy őszinte, és engedd, hogy az Úr munkálkodjon benned és érted!