Luther Márton karácsonyi énekei az Evangélikus énekeskönyvben

Karácsonykor Jézusnak, az emberi testet öltött Megváltónak a születését ünnepli a keresztény világ. Az Evangélikus énekeskönyvben összesen huszonnégy karácsonyi ének található, ebből három Luther Mártonhoz kötődik.

Luther Márton 1530. december 25-én Wittenbergben elmondott prédikációjában is említést tesz az általa írt énekszövegekről. „Hiszen ha igaz az, hogy a szűz Máriától született gyermek az enyém, akkor Isten nem táplál irántam haragot, és fel kell ismernem, hogy az Atya szívében csupa nevetés és öröm van, és az én szívem sem örömtelen. Mert ha igaz, amit az angyal mond, hogy ő a mi Urunk és Üdvözítőnk, akkor mit árthat nekünk a bűn és a halál? Ennél szentebb szavakat nem is szólhatnék, de még az angyalok és maga a Szentlélek sem. Erről tanúskodnak a legszebb és legigazabb énekek is: »Mennyből jövök most hozzátok« stb. vagy: »Mennyei angyalseregek« stb. Nem hiszem, hogy eleget tudnék beszélni erről” – vallja a reformátor Lk 2,10–12 alapján tartott karácsony első napi igehirdetésében.

„Mennyből jövök most hozzátok”

Luther Márton közismerten jó énekszerző is volt. Az Evangélikus énekeskönyv 150. számú karácsonyi énekének nemcsak a szövegét, hanem a dallamát is ő szerezte.

Az ének szövegének kiindulópontja az angyal által a pásztoroknak elmondott jó hír. Amint azt Lukács evangéliuma leírja, Jézus születésének éjszakáján Betlehemtől nem messze pásztorok őrizték a nyájat. Hirtelen nagy fényesség – „az Úr dicsősége” (Lk 2,9) – vette körül őket, amint megjelent nekik egy angyal. A pásztorok nagyon megijedtek, de az égi követ örömhírrel érkezett hozzájuk. Luther Márton így fogalmazza meg ezt karácsonyi énekében:

„A Megtartó ma született, / Ég-föld örül ma veletek. / Egy ártatlan kis csecsemő, / Egész világ üdve lesz ő.

„Ez Krisztus, Isten szent Fia, / Ki mennyből jött a földre ma. / Ő üdvözít, ő törli el / Világ bűnét szent vérivel.” (EÉ 150,2–3)

A negyedik és ötödik versszakban folytatja az angyal a kisded bemutatását. A karácsonyi ének hatodik versszakában a reformátor a karácsonyi események személyes átélésére buzdít, míg a hetedik, befejező versszakban saját magát biztatja a karácsonyi öröm befogadására: „Nyílj meg, szívem, fogadd be őt, / Az áldott égi csecsemőt, / Ki e világ üdvére jött! / Borulj le jászola előtt!”

Luther a „Mennyből jövök most hozzátok” kezdetű karácsonyi ének dallamát egy középkori ének alapján írta. Magyarországon ezt az éneket az 1630-as évektől közölték az evangélikus énekeskönyvek, de katolikus és református énekeskönyvekben is megtalálható ez a karácsonyi szerzemény.

„Jézus Krisztus, dicsértessél”

Az Evangélikus énekeskönyv 154. számú karácsonyi énekének szövegét is Luther Márton írta. Míg a magyarországi változatot a „Mennyből jövök most hozzátok” kezdetű karácsonyi ének dallamára éneklik, Németországban önálló dallammal ismerik. Luther ezt egy 14. századi karácsonyi szekvencia alapján írta. A 154. számú karácsonyi ének első versszaka megegyezik az eredeti, 14. századi ének szövegével.

„Mennyei angyalseregek”

A harmadik karácsonyi ének, amelynek szövegét Luther írta, az Evangélikus énekeskönyv 155. számú éneke. Ennek dallama szintén azonos a 150. karácsonyi énekével. A szöveg első sora a pásztorok körében az első szentestén megjelenő angyalseregre utal. A Mennyei angyalseregek című karácsonyi ének által megszólítottak azonban nemcsak a pásztorok, hanem – Mikeás próféta szavaival – az egész emberiség: „A Krisztus ő! Eljött végre / Mindnyájatoknak üdvére.” (EÉ 155,2)

A Mennyei angyalseregek című ének utolsó sora hálaadásra buzdít az örömhír hallatán: „Örök győzelmet ád néktek, / Mint választott, szent népének. / E nagy örömért zengjetek / Istennek hálaéneket!” (EÉ 155,5)