Ortodox kislexikon

Nagyszámú ortodox hívő érkezett hazánkba, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát. De vajon milyen hasonlóságok, illetve különbségek vannak a nyugati és keleti kereszténység tanítása között? Pontokba szedtünk néhány kérdést az ortodox vallással kapcsolatban Szentpétery Péter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Vallás- és Társadalomtudományi Tanszékének nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docense segítségével.

Ortodox egyházak Ukrajnában
Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége (a Pew Research Center 2015-ös felmérése szerint a 78%-a) két ortodox egyházhoz tartozik. A nagyobb lélekszámú vallási közösség a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyháza, a kisebbik az Ukrán Ortodox Egyház. Rajtuk kívül protestánsok, izraeliták és muszlimok élnek még nagyobb számban az országban. Szentpétery Péter a két ortodox egyház vonatkozásában rámutatott: „Tanításbeli különbségek helyett a politika különbözteti meg a két nagy ortodox egyházat. I. Bartolomaiosz, a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus pátriárkája 2019-ben ismerte el az Ukrán Ortodox Egyház önállóságát. Ez feszültséget okozott a moszkvai és a konstantinápolyi patriarchátus között, egészen odáig menően, hogy az orosz egyház még a hivatalos elismerés előtt megszakította az úrvacsorai közösséget a konstantinápolyi patriarchátussal.” A feszültség jelei már 2016-ban is érezhetők voltak, amikor a moszkvai patriarchátus ezért nem vett részt a krétai összortodox zsinaton, pedig az orosz ortodoxok teszik ki a bizánci rítusú ortodoxok lélekszámának nagyobbik részét.

Szentháromságtan
A szentháromságtan kérdésében egyetértés van az Atya, Fiú és Szentlélek egy Isten tanában, azonban van egy jelentős és meghatározó különbség a nyugati és a keleti kereszténység között. „Az ortodoxia nem fogadja el, hogy a Szentlélek nemcsak az Atyától, hanem a Fiútól is származik. A filioque (»és a Fiútól«) hittétel eredetileg nem szerepelt a Nicea-konstantinápolyi hitvallásban, csak később került be a nyugati egyház hitvallási szövegébe. Az ortodoxok azt mondják, hogy meg kell különböztetni az Atyától való származást és a Fiútól való küldést” – világította meg Szentpétery Péter.

Emberkép
Más összefüggésekről is szót ejtett a rendszeres teológus: „A keresztény élet lényege a hit és a misztika összhangja. Az, hogy ebben az életben minél inkább meg kell ízlelni az eljövendő életet. Az ortodox egyházban szoros kapcsolatban van az emberkép, az istenkép és a liturgia.” Az ortodoxok nem vallják a nyugati katolikus egyházban meghatározó eredendő bűn tanítását, felfogásuk szerint az ember nem lett képtelen a jóra.

Liturgia
„Az ortodox liturgia a mennyei istentisztelet előképe. Az év folyamán felolvassák az egész Újszövetséget a Jelenések könyve kivételével. A liturgia átszellemülés, az egész ortodox lelkiséget meghatározza. Ugyanakkor, ahogy Berki Feriz Az orthodox kereszténység című kiváló könyvében [Magyar Orthodox Adminisztratúra, Budapest, 1975 – a szerk.] írta, »a liturgia nyomasztóan csodálatos örökség«. Úgy mondanám: ha igazán belemerülök, akkor átélem, hogy az isteni rám nehezedik, de ugyanez az isteni egyúttal felszabadít” – árulja el az EHE nyugalmazott tanszékvezetője, rámutatva, hogy a liturgia része az eukharisztia, és míg az ortodox istentiszteleten a liturgikus elemek a dominánsak, a prédikáció nem annyira meghatározó, mint az evangélikus istentiszteleteken.

Az ortodox liturgia erejéről felidézte: „A Szovjetunióban sokáig egyáltalán nem volt szabad prédikálni, a papok csak a liturgiát végezhették, azt is a templomoknak csak a töredékében. Mégis megmaradt az ortodox egyház, mert a liturgia megtartotta őket. Vagyis ortodox testvéreinknek erőt adott a Szovjetunióban akkor is, amikor a papság többségét börtönbe vetették, elhurcolták, kivégezték.”

Szentségek
Az ortodoxok – a római katolikus egyházhoz hasonlóan – hét szentséget ismernek el, ezek a keresztség, a bérmálás, az eukharisztia, a bűnbánat, az egyházi rend, a házasság és a szent kenet.

Szentek tisztelete
A szentek tisztelete, a szentek közbenjárásának kérése hasonlít az ortodox tanításban a római katolikushoz. „A szentek példaképek, akik már eljutottak az üdvösségre. Bár meghatározó a Mária-tisztelet az ortodox felfogásban, Máriát mégis csak nagyon ritkán ábrázolják önmagában, leggyakrabban a gyermek Jézussal vagy a kereszt alatt. Mária mennybemenetelét vallják, de nem emelték dogmává, és a nyugati katolikus egyház szeplőtelen fogantatásról szóló dogmáját sem ismerik el” – húz alá további fontos különbségeket Szentpétery Péter.

Böjt és húsvét
Míg az időszámítás terén a nyugati egyház a Gergely-naptárt használja, addig az ortodoxok a julián rendszert követik. Húsvét időpontjának meghatározásánál figyelembe veszik továbbá azt az ősi hagyományt is, hogy az nem eshet egybe a zsidó húsvéttal, ilyen esetben egy héttel későbbre halasztják. Így például idén a keleti kereszténység nem április 17-én, hanem 24-én ünnepli húsvét vasárnapját.
A böjti szabályok tekintetében szigorúak az előírások, év közben szerdán és pénteken is böjtölnek. Ilyenkor tartózkodnak a hús- és alkoholfogyasztástól, kizárólag zöldség- és gyümölcsféléket, valamint gabonából készült ételeket és halat fogyasztanak. Nagyböjt időszakára összetett böjti rend vonatkozik. Nagyhéten szigorú önmegtartóztatást tartanak, nagyszombaton a feltámadási liturgiáig mindenfajta ételfogyasztástól tartózkodnak.

Úrvacsora és ökumené
„Az ortodoxia azt vallja, hogy ők az igazi, egy, szent, katolikus és apostoli egyház. Vagyis ők őrizték meg igazán és adják tovább az apostoli hitet. Az ortodox felfogás szerint az eukharisztikus közösség feltétele a tanítás- és hitbeli egység. Bár a katolikusok és az ortodoxok is elfogadják az apostoli utódlást, ők sincsenek egymással úrvacsorai közösségben” – ismertette Szentpétery Péter. Az ortodox egyházak, bár egyesek kiléptek, többségükben tagjai az Egyházak Világtanácsának, amelyet „a bizonyságtétel alkalmának tekintenek”.