Felszállópályán
A húsvét és pünkösd ünnepe közötti híd mintegy kétharmada még előttünk áll. Mögöttünk a jó pásztor vasárnapja, készülhetünk az örvendező, az éneklő és az imádkozó gyülekezet vasárnapjára. Ezeket követően pedig Urunk mennybemenetelének ünnepén keresztül vezet el az út a Lélek kiáradásához, az egyház születésnapjához, a pünkösdhöz.
Közös csend, közös út a találkozásig
Az ember mindig próbálja kikutatni, keresi azt a kapcsolatot, amely összeköti őt Istennel. Talán a mögöttem lévő böjti időben még nagyobb volt bennem a vágy, hogy megtaláljam azt az utat, amelyen közelebb kerülhetek Krisztushoz. Ahhoz a Krisztushoz, aki sokszor élt át életében mélységet, kitaszítottságot, szenvedést, megvetést. Éppen ezért érezhetjük magunkat nagyon közel hozzá. Mert az emberléttel együtt vállalta mindazt, amit mi magunk is átélünk...
„Állj előttem sebeiddel…”
A feltámadott Jézusnak, a megdicsőült Krisztusnak is megvannak még a sebei. Jézus a mennybe viszi a sebeket, a fájdalmat, a könnyeket. Ettől kezdve a menny már nem lesz olyan, mint azelőtt volt – írja publicisztikájában Fabiny Tamás.
Húsvét a muzsika tükrében
Hogyan éli meg egy kántor a nagyhét és a húsvét időszakát? Melyek a kedvenc műzenei alkotásai, és hogyan ajánlja ezeket? A Cantate rovat most ismét személyes hangú írásnak ad teret.
Húsvét ünnepén mindenkinek jut a kincsből
2023-ban minden héten honlapunkon is közzétesszük az A fény felé – Lelki útravaló az év minden napjára című kötet vasárnapra írt elmélkedését. Adjon öt percet magának, hogy minden napja barátságosabb és teljesebb legyen!
„Békesség nektek!”
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közös húsvéti köszöntése.
„Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit!”
Az ember aggódhat a háború, az ebből fakadó gazdasági nehézségek, a betegségek és járványok – vagy a saját egzisztenciáját érintő szervezeti változások miatt. Ezeket a sokszor indokolt gondokat is Krisztusra bízhatjuk! – olvashatjuk a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsa húsvéti pásztorlevelében.
Fabiny Tamás: Krisztus sebei vigasztalják a megsebzett Európát
A feltámadt Krisztus is hordozza sebeit, és ez vigaszt adhat a megsebzett Európának – mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvét alkalmából az MTI-nek.
AGAPÉ – Harmadnapon… húsvét titka
Halálról és feltámadásról, nagypéntek keresztjéről és húsvétról beszélgettek a Duna Televízió Agapé című műsorának vendégei.
Nagyhét – böjt utolsó hete
Húsvét a keresztény kultúrkörben Jézus feltámadásának ünnepe. A húsvétot megelőző negyvennapos időszakot böjtnek hívjuk. Böjt utolsó hete – amely virágvasárnaptól nagyszombatig tart – a magyar nyelvben a nagyhét elnevezést kapta. A nagyheti események Jézus földi életét a jeruzsálemi bevonulástól a keresztre feszítésen keresztül nagyszombatig veszik sorra.
A nagyhét a húsvéti ünnepkör része. A nagyhét első napjai – virágvasárnaptól szerdáig bezáróan – a böjti idő, a húsvéti ünnepre való előkész…
A nagyheti események helyszínei
A húsvét előtti hét, a még a böjti időszakhoz tartozó nagyhét eseményei szinte kivétel nélkül Jeruzsálemben zajlottak. A Megváltó tanítványaival a páska ünnepre érkezett a fővárosba.
Nagypéntek
Nagypéntek böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kiemelkedően fontos napja, amely a naptárban mindig a húsvét előtti péntek. Nagypéntek a keresztény világban Jézus Krisztus keresztre feszítésének a napja. Isten Fia az emberekért érzett szeretetében vállalta a kínszenvedést és a halált, hogy húsvéti feltámadásával legyőzze a gonosz hatalmát, így váltva meg a világot.
Hitben, közösségben
Kedves Testvérek! Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet, és vigyék a jó hírét!
Az ellenség is ember
„A keresztény ember úgy is mint állampolgár, úgy is mint államférfi semmi mást nem tehet és pedig saját józan érdekében, gyermekeinek, hazájának érdekében, minthogy békéért imádkozik s minden erőt bevet azért, hogy a háborút száműzzük a világból.” – írja Fritz Baade közgazdász-politikus. Az ő 1961-ben kiadott, de megdöbbentően aktuális kérdéseket felvető könyvéről írt Zászkaliczky Péter evangélikus lelkész húsvéthoz közeledve, az egy éve tartó orosz-ukrán háború kapcsán.
Őszinte, realista, cselekvő böjt
Mi lehet valódi, személyre szabott lelki kihívás az előttünk álló negyven böjti napra, amely segít megérkezni a húsvét csodájához?
Böjt
A böjt általános vallástörténeti fogalom. A keresztény kultúrkörben a húsvétot megelőző negyvennapos időszakot nevezzük böjtnek – katolikus szóhasználattal nagyböjtnek –, amelynek első napja az úgynevezett hamvazószerda. A karácsonyt megelőző négyhetes időszakra, az adventre is jellemző a böjt gyakorlata, ez az úgynevezett „kisböjt”. A böjt eredetileg étkezési korlátozásokat jelentett, amelyek idővel más szokások időleges felhagyásával egészültek ki. A böjtölés az önvizsgálatot, a test és a lél…
Másodünnepeink
Munkaszüneti napot látunk benne, vagy ünnepként éljük meg a három egyházi főünnep – karácsony, húsvét és pünkösd – másnapját? Hogy alakultak ki a „másodnapok”, és valójában mit is ünneplünk karácsony másnapján, húsvéthétfőn és pünkösdhétfőn? Erről kérdeztük dr. Hafenscher Károlyt, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológia Tanszékének tanszékvezető professzorát, a Liturgika – A keresztény istentisztelet protestáns megközelítésben, ökumenikus szellemben című kötet szerzőjét.