Fő tartalom átugrása

konfirmáció
A konfirmáció szó a latin confirmatio kifejezésből ered, amelynek jelentése: megerősítés. A konfirmáció mint a jog területén használatos kifejezés egyúttal vallási, egyházi alapfogalom is. A protestáns egyházakban ugyanis a konfirmáció ünnepélyes alkalma után válik a konfirmált személy az egyház teljes jogú, felnőtt tagjává, azáltal, hogy miután megismerte egyházának tanítását, és erről bizonyságot tett az ú…

Kapcsolódó cikkek

A konfirmáció a lelkészek szolgálatában is meghatározó esemény. Sokan a saját gyermekkori konfirmációi élményük hatására alakították a későbbi évtizedekben az általuk konfirmáltak felkészülését vagy a konfirmációi istentiszteleten elmondott prédikációjuk üzenetét. Összeállításunkban nyugalmazott lelkészek – többen már nincsenek az élők sorában – konfirmációról szóló személyes vallomásaiból szemezgetünk, illetve…
A protestáns egyházakban a konfirmáció során a megkeresztelt személy megerősíti – konfirmálja – hitét és Istenhez való tartozását, ezáltal az egyház felnőtt tagjává válik. Az evangélikus gyakorlat szerint a konfirmandusok a konfirmációi istentiszteleten vesznek életükben először önállóan úrvacsorát. Cikkünk az Evangélikus énekeskönyv konfirmációra ajánlott énekeiből vesz sorra kettőt.
Az evangélikus egyházban a konfirmációi vizsgán a reformáció óta szinte töretlenül kérdés-felelet formájában adnak számot a konfirmandusok a hittel kapcsolatos és egyházi ismeretükről. A jelenleg használt Konfirmációi káté első része tizenkét fejezetben taglalja az evangélikus egyház alapvető tanításait, míg a második részből rövid egyháztörténetet és egyházismeretet tanulhatnak a konfirmandusok.