A dombóvári evangélikus templomból közvetít evangélikus istentisztelet május 1-jén, 10.04 órától a Kossuth rádió. Igét hirdet Szabó Szilárd lelkész. Alább a Dombóvár-Kaposszekcső-Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközség rövid bemutatkozását olvashatják. (A szerk.)
A Tolna megyei evangélikusságról a 18. század végétől vannak dokumentumok. Abban az időben a gyülekezetek magját elsősorban az idetelepített svábok alkották, akik nemcsak példamutató szorgalmukat, nyelvüket és szokásaikat hozták magukkal új hazájukba, hanem lutheránus vallásukat, sajátos kegyességüket is. A szelíd dombok között meghúzódó falvak evangélikussága egymással szoros kapcsolatban volt, rokoni és baráti szálak kötötték és kötik össze ma is ezeket a közösségeket.
Gyülekezeteink közül elsőként Csikóstőttős vált önállóvá 1878-ban, de története majd egy századdal korábban kezdődött: 1783-ból valók az első feljegyzések a leányegyházközségről. Kaposszekcsőn – szinte egy időben a csikóstőttősi kezdetekkel – kilenc német ajkú család telepedett le 1775-ben; a maroknyi közösség első imaházát 1796-ban szentelték fel. Az egyre erősödő, gyarapodó gyülekezet előbb iskolát épített, majd 1865-ben szentelték fel a falu központjában található templomot. Az egyházközség 1912-ben vált anyagyülekezetté.
A helyi evangélikusság életében hatalmas törést okozott a második világháborút követő lakosságcsere és az azzal járó kitelepítés. 1947–1948-ban német nyelvű evangélikusok százait telepítették ki erőszakosan. A gyülekezetek és a falvak ezután újraszervezni kényszerültek mindennapi életüket. A magyarországi kitelepítésekkel egy időben a Felvidékről, az akkori Csehszlovákiából, Felsőszeliből is kitelepítették a magyar anyanyelvű lakosokat, így több család érkezett Kaposszekcsőre és környékére, közöttük sok evangélikus. A szomorú történelmi események után alakult ki lassan-lassan a gyülekezetek új közössége, ám korábbi méretüket nem tudták elérni többé…
Dombóváron a 20. század elején döntöttek úgy az evangélikusok és a reformátusok, hogy „egyesült protestáns fiókegyházat” alapítanak. Templomépületük akkoriban nem volt, ám mindkét felekezet arra törekedett, hogy saját lelkésze legyen a missziói terepnek számító településen. 1916-ban különváltak az útjaik; az evangélikusok templomát 1927-ben, Berger Lajos szolgálata idején szentelték fel. A fiatal, elsősorban betelepült munkásokból álló gyülekezet 1931-ben önállósult.
1977-től Csikóstőttős, majd 1980-tól Kaposszekcső is társult az időközben városi rangot kapott Dombóváron lévő evangélikus gyülekezettel. 2004-ben kezdte meg működését Kaposszekcsőn az Evangélikus Diakóniai Otthon, amely mára a környék ismert és elismert szociális intézményévé vált.
2007 óta a Szücs Eszter – Szabó Szilárd lelkész házaspár pásztorolja a társulás gyülekezeteit. A jelent meghatározzák a Dombóvár belvárosában található általános iskola evangélikus fenntartásba vételének előkészületei: tanévkezdéskor – Deo volente – iskolával fog bővülni az evangélikus egyház oktatási rendszere.
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. április 24– május 1–i, 87. évfolyam 15–16. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a e-mail címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
