Budapest – Megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya az új történelem érettségiben – derül ki a vizsgakövetelményeknek a Népszava birtokába került tervezetéből.
A mostani 12 helyett már csak 7 nagy témakör szerepel a történelem érettségi 2023 szeptemberétől bevezetésre kerülő, az új Nemzeti alaptantervhez igazodó követelményrendszerében, az altémák között ugyanakkor több, a jelenlegi vizsgafeladatokban nem szereplő tétel is helyet kapott – derült ki a Népszava birtokába került, még egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények tervezetéből.
Emelt szinten például megjelenik „A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya” téma, valamint az „eredet kérdéseiről” (nyelvészet, régészet, néprajz, genetika) is számot kell adniuk a vizsgázóknak. Középszinten pedig a mostaninál is részletesebben kell majd ismerni a magyar őstörténetet, a honfoglalás okait, a „kalandozásokat” és „támadó hadjáratokat”.
A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, ahol már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztatásának” témáját. Az egyház- és vallástörténet a mostaninál nagyobb mértékben lesz jelen: míg a mai vizsgaleírásban ez a tématerület a feladatok mintegy 10 százalékát teszi ki, a tervezetben ez 17-23 százalékra módosul. Így például a legfontosabb szerzetesrendek ismerete már középszinten is elvárás lesz, ahogy a Rákosi-diktatúra egyházüldözése is.
A cikk itt folytatódik.
Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel
hírlevél-szolgáltatásunkra.
