Törekedhet-e az egyház arra, hogy hatalommal igyekezzen átformálni a világot? Mitől keresztény egy nemzet? Többek között ezeket a kérdéseket is megválaszolja Gregory A. Boyd amerikai presbiteriánus teológus, igehirdető a 2004-ben megjelent, a Luther Kiadó és a Hermeneutikai Kutatóközpont közös gondozásában most magyar nyelven is kiadott könyvében. A keresztény nemzet mítosza – Hogyan pusztítja el az egyházat a politikai hatalomvágy? című kötetet március 22-én mutatták be egyházunk országos székházának épületében, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban. Az alkalmon Kovács Viktor evangélikus lelkész, a Kötőszó blog szerkesztője beszélgetett Laborczi Dóra újságíróval, evangélikus teológussal, a Kovász blog főszerkesztőjével, Fabiny Tibor egyetemi tanárral, evangélikus teológussal, a Hermeneutikai Kutatóközpont vezetőjével, valamint Nagy Gergely református teológussal, lelkipásztorral, a Kálvinista apologetika internetes platformok alapítójával.
„Tizenöt éve Amerikában került először kezembe ez a könyv. Már akkor megragadta a figyelmemet, mennyire aktuális kérdés, hogy a keresztény ember hogyan viszonyul a politikához, hiszen egyszerre vagyunk Krisztus testének és a polisznak is a tagjai, ezért az identitásunkat valamiképpen keresünk kell” – mondta el Fabiny professzor. Mint hozzátette, az egyház történetében sokszor előfordult, hogy a keresztény eszmét egy politikai ideológia használta fel a saját érdekében, ugyanakkor – mint rámutatott – a reformáció lényege az volt, hogy ne keverjük össze a politikai hatalmat az evangéliummal. Luther szerint abból, hogy valaki jó keresztény, még nem következik, hogy jó politikus is, ahogyan valaki nem feltétlenül lesz jó politikus azért, mert keresztény.
„Sok helyen a jobboldali politika szövetkezik a kereszténységgel, illetve a kereszténység szövetkezik a politikával. A kérdés az, hogy ennek mi lesz az eredménye. Sokan ezt jónak gondolják, én viszont veszélyesnek tartom, mert ha politikai érzelmeket generálunk vallási indulatból, vagy fordítva, abból valami nagyon veszedelmes dolog jön ki” – fejtette ki a Hermeneutikai Kutatóközpont vezetője.
Laborczi Dóra szerint habár a politikai kereszténység, politikai fundamentalizmus viszonylag új keletű, mégis erősen gyökeret vert az elmúlt tíz-húsz évben, és – akár Magyarországon is – elég nehéz úgy beszélni róla, hogy ez ne okozzon sebeket, fájdalmat, veszteségeket. Értékelte a szerző bátorságát, amellyel igyekezett feloldani ezt a helyzetet, ráadásul az evangelikál világból érkezve. A Kovász blog főszerkesztője felidézte a szerzőnek azt a gondolatát, amely szerint nem az értékrendekről folytatott vitáinktól, a belső köreinktől, a haza védelmétől vagy más frázisok hangoztatásától leszünk keresztények, hanem attól, hogyan képviseljük Krisztus szeretetét a világban, mert egy társadalmat, egy közösséget is ez tesz kereszténnyé.
Nagy Gergely arra mutatott rá, hogy a Gregory A. Boyd által kritizált evangelikál mozgalom azt hirdeti: vissza kell foglalni Amerikát, mert akkor jön el Krisztus országa, ha meghódítják az országot, ha a politikát is a kereszténység uralma alá hajtják. A Kálvinista apologetika alapítója szerint a könyv fő fókuszában álló közösség az evangelikál palettán belül is egy kicsi, fundamentalista, karizmatikus pünkösdi mozgalmakhoz hasonló szélsőség, azonban az általuk képviselt álláspont nem jellemző az evangelikál teológia egészére. „Sokat tárgyalja az író, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a politika megfertőzi a kereszténységet, de ezt kizárólag a jobboldali evangelikál vonal kontextusában láttatja, miközben a dán és svéd lutheránus egyházakról, amelyek szintén összefonódtak a politikával, és károkat okoztak, csak egyszer tesz említést” – hívta fel a figyelmet Nagy Gergely. Erre reagálva Laborczi Dóra azt mondta, „Boyd amellett érvel, hogy egyik politikai szélsőség sem ideális, de azt kiemeli, hogy 2004 Amerikájában miért látja úgy, hogy a kereszténység jobboldali kisajátítása miért jelent nagyobb fenyegetést az ő közösségeire”.
Kovács Viktor szerint sokan őszintén úgy gondolják, hogy a keresztény hit minden kétséget kizáróan lefordítható a politika nyelvére, a könyvből viszont az a szándék tűnik ki, hogy elválassza ezt a két világot. Kérdésére, hogy hol húzódik a határ politika és egyház között, Fabiny Tibor azt mondta, a hívő embernek is van politikai kötelessége, ugyanakkor ezt nem az egyháznak kell képviselnie, mert ha az egyház előírja, hogy mi a követendő politika, azzal a lelkiismereti szabadságot korlátozza, márpedig a kereszténység nagy felismerése a tiszta lelkiismeret, és ennek a bátorságnak, a nyíltságnak adta példáját Jézus, majd később Luther is.
Nagy Gergely szerint látunk jó példát is az együttműködésre, például nagyon sok jó pap, lelkipásztor lett jó politikus vagy politikai aktivista, és nagyon sok politikus is van, aki nagyon mélyen hívő ember, és igyekszik keresztényként tenni a hazájáért. „Ez a kérdés azért nehéz, mert szekuláris államban élünk, ezért megvannak a határok, amelyeken belül képviselhetjük a hitünket és meggyőződésünket. Arra kell figyelni, hogy a kereszténység ne legyen a politika szolgája, és fordítva sem” – hangsúlyozta a református lelkipásztor.
„A kirekesztés és az elnyomás a határ; amikor az egyház annyira át akarja formálni a társadalmi intézményeket, hogy mindent az Isten nevében cselekszenek, amikor szent háborúk dúlnak, amikor az iskolák, a családok kizárólag vallási alapon működhetnek, azt társadalomtudományi szempontból fundamentalizmusnak nevezik” – fejtette ki Laborczi Dóra. Hozzátette: amikor az állam erőszakolja rá magát az egyházra a politikai haszonszerzés, szavazatmaximalizálás érdekében, akkor az torz helyzetet eredményez az egyház számára. Az elnyomás és a haszonélvezet között félúton olcsó teológiák jelennek meg, amiknek a hiteles üzenet látja kárát. Ahogyan Boyd fogalmaz ezzel összefüggésben, „a keresztény nemzet mítosza azért veszélyes, mert emiatt sokan Jézusról az államra asszociálnak, így a krisztusi örömhírt sokan már csak amerikai hírnek, kapitalista, imperialista, kizsákmányoló, melegellenes vagy republikánus hírnek tartják, és jogosan vagy sem, de hallani sem akarnak róla”.
Létezik-e, s ha igen, akkor hogyan van jelen a hivatkozási alapként gyakran hangoztatott keresztény Európa, illetve keresztény Magyarország? – tette fel a kérdést Kovács Viktor. Az erre elsőként válaszoló Nagy Gergely elmondta, egy nemzet vallhatja magáról, hogy keresztény, úgy árnyalva, hogy „bár szekuláris államban élünk, de keresztény alapokon állunk, és ennek megfelelően próbáljuk meg a keresztény etikához mérten élni az életünket, berendezni az államunkat, hűen a történelmi gyökereinkhez. Azonban sokszor sajnos összekeverjük a politikai kereszténységet azzal, amit mi, keresztények kereszténységnek hívunk. A politikai kereszténység nem azt takarja, hogy minden egyes tagja keresztény életvitelt folytat, hanem azt, hogy adott szinten keresztény alapokra próbál meg bizonyos kérdéseket helyezni.” Szerinte abban a formában, ahogyan az Egyesült Államokban egyes felekezetek igyekeznek ezt megvalósítani, amiről a könyv is szól, úgy nem létezik, és soha nem is fog létezni keresztény nemzet.
Laborczi Dóra úgy látta, egy nemzet, egy közösség attól lesz keresztény, amilyen minőségben és mennyiségben a keresztények jelen vannak. Mint fogalmazott, Magyarországot nézve ez azért is mítosz, mert a templomba járó, vallásgyakorló hívek kisebbségben vannak, ráadásul folyamatosan egyre kevesebben is. „Az egyházi valóság annyira távol van ezektől a mitikus elemekkel tarkított, politikailag gerjesztett narratíváktól, ami paradox helyzetet eredményez” – hívta fel a figyelmet az újságíró, teológus.
Ebben az országban született, ezt az országot szereti, ezt a nyelvet beszéli, itt érzi jól magát, tehát itt van a hazája, amelyet szeret, és ennek a nemzetnek éppen ezért a tagja – mondta Fabiny Tibor. Hozzátette: „Viszont ennek a nemzetnek olyan tagjai is vannak, akik nem ugyanolyan keresztények, mint amilyen én vagyok, és én őket is szeretem. Nem azért szeretem őket, mert keresztény vagyok, és nem azért vagyok keresztény, mert ők is, meg én is magyarok vagyunk. Az igaz keresztény hit nem hozza össze azt, hogy Isten, haza, család, amelyben ez a három dolog eggyé válik, mert ez egy nagyon leegyszerűsített, vitatható séma. Én egyszerre szeretnék jó keresztény lenni és magyar hazafi lenni, itthon a nemzetemért felelősen tevékenykedni, de a kettőt nem összemosva.”
* * *
A könyvbemutatón készített videó itt tekinthető meg:
Gregory A. Boyd: A keresztény nemzet mítosza. Hogyan pusztítja el az egyházat a politikai hatalomvágy? Luther Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2022. Kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában és webáruházában.
