Végre újra látogatóktól visszhangoztak az Evangélikus Országos Múzeum termei. A kiállítóhely is csatlakozott az egy év kihagyás után ismét megrendezett múzeumok éjszakája programhoz. Ifj. dr. Harmati Béla László, az intézmény vezetője már nagyon várta, hogy a sok-sok online alkalom után személyesen is találkozhassanak a kultúrakedvelő közönséggel.
Tavaly tavasszal, a járvány első hullámának idején az Evangélikus Országos Múzeum (EOM) – a magyarországi múzeumok közül elsőként – online nyitotta meg a már előkészített időszaki kiállítást. Ezzel akarta üzenni: az élet nem áll meg. A visszajelzések alapján is azt mondhatják: sokak számára volt ez biztató. A virtuális kiállításmegnyitót többen követték a világhálón, mint amennyien elfértek volna a kiállítóhelyen.
„Amikor tavaly nyáron újranyithatott a múzeum, személyesen nyolcvanhárman nézték meg a »Pulszky Ferencz ajándoka« című tárlatot, míg az online térben közel ezerszázan éltek ezzel a lehetőséggel” – érzékelteti Harmati Béla László, mekkora ereje van a virtuális jelenlétnek.
Novemberben egy nappal a járvány második hullámához kapcsolódó korlátozó intézkedések életbelépése előtt még kiállításmegnyitót tartottak. Az úrvacsora évének apropójából meghirdetett pályázatukra érkezett és a zsűri által kiválogatott művekből rendezett kortárs kiállítást másnap már be is kellett zárniuk. Mire május közepén újranyithattak, addigra az eredeti tervek szerint ezt a kiállítást már rég lebontották volna, így viszont egészen július végéig meghosszabbították. Ez azt is jelenti, hogy a szokásos évi három kiállítással szemben idén kettő valósul meg: már javában dolgoznak a szeptemberben esedékes, ugyancsak az úrvacsorához kapcsolódó, történeti jellegű tárlaton.
„A bemutatni készült anyag nyolcvan százaléka evangélikus lesz, de kértünk kölcsön tárgyakat római katolikus, református, görögkatolikus és zsidó gyűjteményekből is, hogy minél tágabb módon foglalkozzunk a témával. A kuriózumot azok a vidéki gyülekezetektől elkért oltárképek és tárgyak fogják jelenteni, melyeket korábban csak az adott közösség tagjai láthattak, és eddig máshol nem jelentek meg. Ehhez múzeumpedagógusaink újabb foglalkozásokkal fognak készülni” – tudjuk meg az intézményvezetőtől.
Az EOM egyik fő profilja a múzeumpedagógia. „A járvány előtt fél évvel mutattuk be ilyen jellegű, kibővített kínálatunkat. Mire bejárathattuk volna, jött a pandémia. Fő célközönségünket az iskolai, gyülekezeti csoportok jelentik, de ebben a helyzetben még a szomszédos gimnázium diákjai sem jöhettek hozzánk” – meséli Harmati Béla László.
A múzeumnak a koronavírus-járvány előtt évente körülbelül háromezer látogatója volt, ennek nagy részét a már említett csoportok tették ki. Ezek tavaly és idén is elmaradtak, mint ahogyan a külföldi vendégek száma is értelemszerűen megcsappant. „Nagyon hiányoztak már a látogatóink. A mostani nyitás kapcsán azt látjuk, ugyan a lehetőség adott, hogy fogadhassuk a vendégeket, de inkább a szabadba vágynak az emberek. Illetve küzdünk azzal, amivel máskor is: Budapest szívében működünk, óriási konkurencia mellett, a miénknél sokkal nagyobb lehetőségekkel és gyűjteményekkel bíró múzeumok vesznek körül minket. Ennek fényében nagy büszkeséggel tölt el, hogy a pandémia alatt hirdetett fotó- és verspályázatunkra arányait tekintve kiemelkedő számú pályamű érkezett, és emellett színvonalas is volt a termés. A neves, nagy múzeumok összefogásával közzétett, hasonló jellegű felhívásra alig háromszor több művet küldtek a pályázók, mint a miénkre.”
A pandémia idején tevékenységük jelentős részét ők is áthelyezték a virtuális térbe. A múzeum több csatornát is használt az online figyelem fenntartásához. A reformáció öröksége – 2020, illetve 2021 sorozat előadásain túl koncerteket közvetítettek, újabb adásokkal bővült az elsősorban gyermekeknek szóló Luther labor sorozat a YouTube-on , és tucatnyi online játékot is készítettek. A múzeum honlapján megtekinthető a „Pulszky Ferencz ajándoka”, emellett nyilvános már a Kik a cipszerek? című népszerű kiállítás digitális verziója is. A Facebook-oldalukon is többféle sorozatot indítottak: #ezenanapon, #múzeumozzaszobádból, #tárgyakkaranténban. A saját tartalmak mellett a Magyarországi Luther Szövetséggel szervezett előadás-sorozat havi egy tudományos előadását is az interneten lehetett követni.
„Facebook-oldalunknak jelenleg ezernél több követője van, egyes bejegyzéseink kétezer–négyezer elérést és kétszáz fölötti kattintást, reagálást értek el. Az Evangélikus Országos Gyűjtemény adminisztrációja is támogatja a múzeum online megjelenéseit.” Emellett Harmati Béla László online tanfolyamokra, szakmai továbbképzésekre küldte munkatársait, elsősorban a múzeumpedagógia területén. „Régóta dédelgetett tervünk teljes műtárgyállományunk digitális feldolgozása. A pandémia lehetőséget adott a leltározási hiányaink pótlására is. Nagyot haladtunk ezzel, de a felvitt adatok ellenőrzése még sok időt vesz majd igénybe.”
És hogy milyennek látja a múzeum életét a jövőben? „Ezután is ugyanazzal a lelkesedéssel kell készítenünk az anyagainkat, mint eddig. A múzeum egyházunk missziós eszköze, fontos szerepet tölt be az informálásban, tanításban úgy is mint kulturális kapocs. Félúton van a templom és az iskola között, átvitt értelemben és valóságosan is. Az online térben rejlő lehetőségeket pedig a pandémia után is ki kell használnunk.”
Aki kimarad, lemarad – tartja a mondás, így nem volt kérdés, hogy az EOM is csatlakozik a múzeumok éjszakájához. Vezetőként előzetesen ugyan volt némi aggodalma Harmati Béla Lászlónak – egyik fiatal munkatársuk még csak most kapta meg az oltást, és vált védetté, így egyfelől a létszámhiány megnehezítette az előkészítést, másrészt az érintett kolléga egészségét is féltette –, de utólag az mondja: „A múzeumok éjszakája újra a régi hangulatot idézte.”
A múzeum viszonylag kis belső terében délután öt órától éjfélig százhatvannégy látogató fordult meg, vett részt a programokon. Először gyermekek töltötték meg a tereket, akik bábkészítéssel és játékkal, tésztagyúrással, sütéssel és persze az „eredmény” elfogyasztásával foglalkoztak. Ezt követték a felnőttek számára meghirdetett alkalmak.
Az érdeklődők különleges kalauz jóvoltából lehettek gazdagabbak nemcsak a kiállított alkotások mélyebb értelmezésével, hanem lelki útravalóval is. Kondor Péter szubjektív tárlatvezetésében amellett, hogy aprólékosan, lépésről lépésre bontotta ki a festmények, kerámiák, kisplasztikák ihlető szellemi hátterét, rá jellemző módon ezúttal sem mulasztotta el az igehirdetés lehetőségét. Ahogy a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke fogalmazott: Luther nyomában járva számára mindig az jelenti a legtöbbet egy kiállításon is, ami Krisztushoz vezet, Krisztushoz hajt. „Az itt látható alkotásokat az ő tisztasága, fénye ragyogja be és szenteli meg számunkra” – emelte ki az egyházvezető a látogatóknak.
A programkínálatban koncert és borkóstoló is szerepelt. Emellett részt lehetett venni kvízjátékban, és sokan indultak felfedezőútra azért is, hogy megkeressék a múzeumban elrejtett kakukktojás tárgyakat.
„A lelkes látogatók – összegez Harmati Béla László múzeumigazgató – minden munkatársnak visszaadták a reményt, hogy a pandémia után újra meg lehet tölteni a múzeumot látogatókkal.”
