Tizedik alkalommal rendezték meg az evangélikus iskolák történelemtanárainak konferenciáját február 23-án a Gödöllői Királyi Kastélyban. A jubileumi esemény előkészítésében és lebonyolításában az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnáziumhoz és az Evangélikus Pedagógiai Intézethez társszervezőként csatlakozott a Habsburg Ottó Alapítvány is. A konferenciára meghívást kaptak a társegyházak fenntartásában működő iskolák, a református és a római katolikus pedagógiai intézetek munkatársai és a Gödöllőn és vonzáskörzetében működő oktatási intézmények pedagógusai is.
A megjelenteket házigazdaként Ujváry Tamás, a konferenciának otthont adó gödöllői műemlék létesítmény ügyvezető igazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy a helyszínen a kastély turisztikai célú látogatása mellett legalább ugyanannyira fontosak a múzeumpedagógiai és oktatási szempontú programlehetőségek is.
A szervezők nevében Varga Márta, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Nevelési és Oktatási Osztályának vezetője és Veizer Valéria, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatója köszöntötte az összejövetel résztvevőit, akik Soprontól Békéscsabáig, Mezőberénytől Miskolcig, Győrtől Bonyhádig képviselték az evangélikus iskolákat.
A nemzeti érdek és az európai integráció nincs ellentmondásban egymással
Bevezető előadásában Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, egyházunk országos felügyelője – egy nappal az ukrán–orosz háború kezdetének első évfordulója, kettővel a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt – Pál apostol Rómabeliekhez írt leveléből idézte a képmutatás nélküli szeretet felszólítását: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a jóval a rosszat.” (Róm 12, 21) Prőhle Gergely kifejtette: „Gyermekeink akkor fogják tudni, hogy mit gondoljanak háborúról, békéről, Európai Unióról, történelmi múltról, a jelen kihívásairól, ha megtanulják, ha megtanítjuk nekik, hogy a nemzeti érdek és az európai integráció nincs ellentmondásban egymással, a modern polgári érdekvédelem a szubszidiaritáson alapulva biztosítható.”
Fejérdy Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese felidézte Habsburg Ottó tanulóéveit, amelyeket a száműzetés miatt változó helyszínek és az édesapa korai elvesztése ellenére is szigorú napirenddel és céltudatossággal összeállított nevelési-oktatási program jellemzett. Fejérdy Gergely elmondta azt is, hogy Habsburg Ottó életét keresztény nevelése, szociális érzékenysége, toleranciája és bátorsága határozta meg.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke a középiskolásoknak összeállított programokról tartott tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a 20. század megismertetése az iskolák fontos feladata, és arról is szólt, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vándorkiállítással, ismeretterjesztő kiadványokkal, feladatlapokkal, rendhagyó történelemórákkal, tematikus kisfilmekkel és vetélkedőkkel segíti a pedagógusokat, hogy megmutassák diákjaiknak, milyen az, amikor a történelem belép a családok életébe. Földváryné Kiss Réka szerint a hétköznapi hősök életének megismertetésével kialakítható az az emlékezetkultúra, amely megmutatja, hogy kiélezett történelmi pillanatok hogyan állítanak döntések elé embereket.
Az eleinkre emlékezés feladatát döntően az iskolák végzik
Jöjj el, lásd meg, éld át! – ezzel a címmel ismertette Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete igazgatója a nemzeti emlékezetpedagógiai programot. Az egyházi oktatás újraindulásának jelentőségét hangsúlyozva idézte azt a társadalomkutatói megállapítást, miszerint ahhoz, hogy a keresztény kultúra meghatározza a társadalmat, a felnőttek tíz-tizenöt százalékának kell egyházi iskolában végeznie tanulmányait. A konferencián részt vevők „ehhez teszik hozzá nap mint nap szolgálatukat, és ebben kaphatnak támogatást a nemzeti emlékezetprogram által is” – mondta el Móczár Gábor, aki szerint a nemzetben gondolkodás kialakításához az eleinkre emlékezés és annak módja az alap, amely feladatot sokkal inkább az iskolák, mintsem a szülők végzik.
Személyes visszaemlékezésekkel és a jelenlegi pedagógusok munkáját elismerő visszajelzésekkel tűzdelt előadásában Rácz Árpád, a Rubicon Intézet társelnöke, a kiadvány alapítója az ismert és kedvelt tudományos népszerűsítő folyóirat statisztikai adatait ismertetve elmondta, hogy eddig ezernégyszáz fölötti szerzőszámmal és jelenleg a legnagyobb (huszonkét-huszonhárom ezres) példányszámmal büszkélkedhet. A megjelent pedagógusok konkrét példákat említettek saját gyakorlatukból arra, hogy milyen témák feldolgozásához használtak egy-egy lapszámot.
Szilágyi Zita Mária, az aszódi evangélikus gimnázium történelemtanára a Podmaniczkyak és Aszód – egy helytörténeti projekt bemutatása kapcsán a helytörténet helyi tantervben való szerepeltetéséről beszélt. A Podmaniczky család tagjainak és élettörténetüknek a feldolgozása egy mára eltűnt társadalmi csoport, az evangélikus főnemesi család megismerésére ad lehetőséget. A projekt során a diákok tablókat és rövidfilmet alkottak, miközben élményalapú ismereteket szereztek például a 19–20. század fordulóján éledező emancipációs törekvésekről, és komparatív szemléletüket csiszolták a gödöllői és az aszódi kastély barokk jegyeinek összehasonlításával.
Szilágyi Zita külön szólt Podmaniczky Júliáról, aki Jósika Miklós feleségeként Jósika Júlia néven – párizsi és brüsszeli emigrációjukat is hazája fejlődésére fordítva – a Bach-korszak első hír- és divattudósítónője lett, és rendszeres beszámolókat írt a nyugat-európai polgárosodásról, az urbanizálódás példáiról. Népszerűségét és hatását jól mutatja, hogy volt olyan lapszám, amelyet négyszer kellett újranyomni, annyira sokan voltak kíváncsiak Jósika Júlia írására.
Pozitív példák az identitás erősítéséért
Fekete Bálint a kétezres évek elején volt aszódi diák, ma történelemtanárként az Újkor.hu rovatvezetője. Kutatóként maga is készít történelmi témájú mémeket, amelyekben az alkotói kreativitás, a gyors befogadás és értelmezés lehetősége, az aktualitásra épülő megformálás egyaránt segíti a történelmi ismeretek elsajátítását. Mint rávilágított, ezt a hatékonyságot ismerik és ki is használják a történelemtanárok, ugyanis rengeteg mém kering a különböző megosztási csatornákon folyamatos módosításokkal, újabb és újabb formákban. Fekete Bálint saját online kérdőíves kutatásának eredményeit összegezve elmondta: a mémek alkalmasak motiválásra, a figyelem fenntartására, összegzésre és ismétlésre – sőt akár bonyolult morális kérdések felvillantására is, ugyanakkor mégsem alkalmasak mindenre, ezért nem a többi, már bevált szemléltetési mód felváltására, hanem azok kiegészítésére ajánlja őket.
A konferencia záró előadását Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elnöke tartotta. Az új Nemzeti alaptanterv a történelemtankönyvekben című összegzésében a történelemtanítás megújításának sokrétű folyamatát vázolta. A hallgatóság soraiban foglalt helyet több olyan történelemtanár, aki aktívan is bekapcsolódott a szakmai párbeszédbe, tankönyvet írt, feladatokat szerkesztett. Nánay Mihály – aki szerzőként és az alkotói folyamat koordinátoraként, motorjaként a megújulási folyamat meghatározó személyisége – kiemelte, hogy a pozitív példák, a hősök és a büszkeségre okot adó nemzeti történelem a magyar identitás érzelmi megerősítése miatt fontos. Mint rávilágított, „híres magyar feltalálók, utazók, nyertes csatákat megvívó eleink, történelmi krízishelyzetekben keresztény erkölcsi szilárdsággal döntő hétköznapi hőseink megismerésétől, megismertetésétől remélhetjük gyermekeinktől, hogy el tudnak majd igazodni a globalizált világunkban”.
Péterfi Gábor, az Evangélikus Pedagógiai Intézet történelemtantárgy-gondozója az elmúlt évek sokszínű szakmai témaválasztásait emelte ki: „Lehet beszélnünk legóról, pénzügyi ismeretekről, íjászatról és várépítési projektről, a kommunizmus örökségének feldolgozásáról, család- és helytörténeti kutatásokról, de nem feledhetjük, hogy a regionális szakmai napokon és a tavaszi konferenciákon megszületett az evangélikus iskolák történelemtanárainak közössége, ami mára ökumenikussá bővült. Hiszünk abban, hogy a több összeadódik, köszönjük Istennek, hogy együtt lehetünk, és kérjük, hogy – az ismert ír áldás szavaival – továbbra is »hordozzon tenyerén«” – hangzottak a konferencia zárszavai.
A szerző az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő munkatársa.
Bővebb beszámoló az EPSZTI honlapján olvasható, további képek pedig az Evangélikus Nevelés Facebook-oldalán találhatók.
