Amikor megkaptam a felkérést, hogy a teremtés hete alkalmából olyan zeneműről szóljak, amely a teremtett világot dicséri, rögtön a tíz híján háromszáz éve született Joseph Haydn A teremtés című oratóriuma jutott eszembe. Muzsikáról írni majdnem lehetetlen, de talán egy ismertetés is közelebb hozhat bennünket e remekműhöz.
„Itt a könyv, kezdje az elején!” Állítólag ezekkel a szavakkal adta Joseph Haydn (1732–1809) kezébe a Bibliát egy londoni ismerőse, amikor megtudta, a komponista oratóriumot szeretne alkotni a nagy Händel-művek mintájára, s ehhez megfelelő librettót keres. Haydn pedig valóban az elején kezdte, Mózes első könyvénél, a világ teremtésénél. A teremtés szövegének másik fontos forrása John Milton Elveszett paradicsom című eposza.
A német szövegkönyvet – Die Schöpfung – Gottfried van Swieten báró készítette, a zenét Haydn 1796–1798-ban komponálta. A teremtés, jóllehet középpontjában Isten és ember viszonya áll, nem egyházi zene. Végső soron azonban mégiscsak a német protestáns egyházzene Heinrich Schütz és Johann Sebastian Bach neve által fémjelzett hatalmas vonulatának szerves folytatása azáltal, hogy az említett viszonyt az ember legszemélyesebb ügyeként ábrázolja.
Van Swieten rátalált arra a „naiv” hangvételre, amely az idős Haydnt inspirálhatta. Feltűnően sok alkalmat kínál például a szöveg zenei illusztrációkra. Az oratórium zenéje tele van hangutánzó, hangulatfestő, képszerű megoldásokkal és rejtett, csak a szakértőnek szóló utalással.
Jó példa minderre már a zenekari bevezető, a Káosz zenei képe. Muzsikus számára ez alighanem a legnagyobb kihívás. A zene lényege ugyanis a rend – a káosz ellentéte. Haydn zenekáoszában akadnak bizarr részletek. Olyan hangok csúsznak egymásba, amelyek az összhangzattan szabályai szerint nem szólalhatnának meg együtt. A hallgató nem is rendetlenséget érzékel, hanem egyfajta reménytelenséget, végtelen szomorúságot…
A bevezető után a basszus szólista kezdi a történetet: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és földet.” Az „Isten Lelke lebegett a vizek felett” mondat alatt Esz-dúr akkord hangzik: ezt – három bé előjegyzése miatt – hagyományosan a Szentháromság hangnemének tartották. A legszebb mind közül a fény megjelenítése. „Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság.” A „Licht” szóra a fojtott pianissimót harsogó C-dúr fortissimo váltja fel. Mintha valaki bekapcsolná a vakító reflektorokat.
Az oratórium első része (1–4. nap) az élettelen világ és a növények, a második rész (5–6. nap) az állatok és az első emberpár teremtését mondja el, Bach passióihoz hasonló stratégiával: a recitativók bibliai passzusokon alapulnak, az áriák és a kórusok szövegei pedig szabad költői kommentárok.
Az első részt, a fény, a föld és az ég, a Nap és a vizek teremtését hatalmas zenei freskók érzékeltetik. Kitűnik a tételek közül a basszusária, amely „óceántól érig” követi a vizeket (Nr. 7). Haydn számára a kis ér jelenti az otthont. A viharosnak induló zene itt meghitté, idillivé válik.
A második részben a szárazföldi állatok különösen mulatságos ábrázolásokra ihlették a komponistát. Halljuk például az oroszlán üvöltését, magunk előtt láthatjuk a száguldó tigrist, a szarvast a cakkos agancsával. A büszke paripát királyi pontozott ritmus, a szarvasmarhákat pasztorális muzsika jelképezi.
Az első ember megjelenését rövid recitativo utáni C-dúr ária adja tudtunkra, majd minden korábbinál nagyobb szabású hálaadásra egyesülnek kórustagok és szólisták.
A teremtés bibliai története itt véget ér, az oratórium azonban még folytatódik a harmadik résszel, amely az első emberpár, Ádám és Éva paradicsomi boldogságát hivatott a zene eszközeivel megjeleníteni. Nincs kígyó, kísértés, kiűzetés. Joseph Haydn, a szegény sorú szülőktől származó, ám élete végére gazdaggá vált egykori parasztfiú őszinte meggyőződéssel szépnek látta az életet.
„Dicsérem az Urat, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, míg csak leszek.” (Zsolt 146,2)
* * *
Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. szeptember 25. – október 2–i, 87. évfolyam 37–38. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
