Aki fellapozza Fabiny Tibor Isten maszkjai – Luther olvasása közben című, nemrégiben megjelent kötetét, azt kétszeresen is megszólítja a szöveg: tudományos alapossága és az igehirdetésekben lüktető Krisztus-hit értelmünket és igeszomjúságunkat egyaránt megelégíti. Evangélikus hívő tudósember osztja meg olvasóival Luther-élményét, és arra biztat – ahogyan diákjait is –, hogy ki-ki közvetlenül, az írásait kézbe véve, tanulmányozva fedezze fel a reformátort.
Alapos elmélyedést kíván a kötet – az odaszánt figyelem jutalmául pedig rendszerezett ismeretanyaggal ajándékoz meg a négy fejezetben közölt tizenöt tanulmány. Fabiny Tibor Luther „nyelvi jelenség, szótörténés” voltát emeli ki, továbbá külön figyelmet szentel annak, hogy a teológia dramaturgia is, „az üdvtörténet a megváltásunk drámáját jeleníti meg”.
Egyedi megoldás, hogy a tanulmányok között úgynevezett exkurzusokként a szerző igehirdetéseit találja az olvasó. Sajátossága ezeknek, hogy nem felszentelt lelkésznek, hanem világi teológusnak a tanúságtételei, tanáréi, aki alkalmilag szolgál gyülekezetekben – ezek a szövegek is gyülekezeti közösség előtt hangzottak el. Tudomány és élő hit, lutheri teológia áll előttünk hirdetett igeként is. Mi volt a szerzői szándék emögött? „Luther teológus volt, a teológia pedig az egyház tudománya. […] a lutheri életművet annak eredeti, egyházi kontextusába igyekeztem visszahelyezni” – írja Fabiny Tibor.
Az olvasó a kötet tanulmányaiban hermeneutikai és dramaturgiai megközelítéssel találkozik; korántsem véletlen ez, hiszen a szerző irodalomtörténész-professzorként 16. századi angol irodalomtörténetet és hermeneutikát oktat. Kutatási területe Shakespeare – drámáit több mint négy évtizede tanítja –, a Biblia hatástörténete, az irodalom és a teológia kapcsolata. (És tegyük hozzá: évtizedek óta szívügye – a Magyar Luther Szövetség elnökeként is – a reformátor műveinek kézbe adása; nevéhez fűződik a Magyar Luther Füzetek és a Magyar Luther Könyvek sorozata.)
A Luther parrhesiájáról, azaz bátor kiállásáról nevezetes wormsi birodalmi gyűlés ötszázadik évfordulója alkalmából megjelent kötet egyik legizgalmasabb darabja a címadó tanulmány (Larvae Dei). A lutheri teológia „sajátos-ijesztő-megnyugtató” felismerését elemzi, amely szerint Isten önmaga ellentétében rejtőzik el és rejt el dolgokat, „s nemcsak ő rejtőzik és rejteget, hanem a nagy ellenfél, a Sátán is”. A világ is elrejtettségek összetett hálózata. Egyedül a hit, Krisztus kereszthalála ad világosságot és bölcsességet, hogy a maszkokon átláthassunk.
Izgalmas a Luther–Shakespeare-összevetés („színház az egész világ”), Luthernek mint „Isten udvari bolondjának” és Shakespeare igazat szóló bolondjainak a párhuzama. A sokféle maszk mögé rejtőző Isten bemutatása lutheri szövegeken át, biblikus alapvetéssel igazi szellemi csemege és hitünket felrázó élmény. Jegyzetfüzet, Biblia javasolt e fejezet – s valójában az egész kötet – feldolgozásához.
Luther aktualitása megkérdőjelezhetetlen, teológiai éleslátása, „radikalizmusa” a modernségével, életteliségével minden generációnak, a ma élőknek is (újra) felfedezendő kincs. Ezért érzi azt az olvasó, hogy nem exkluzív, hanem nagyon is inkluzív módon sikerült megtalálni a célközönséget. Fabiny Tibor hermeneutikai és dramaturgiai megközelítése szélesre nyitja az ajtót. A kötet járulékos részei – a törzsszöveget kísérő lábjegyzetek, illetve a kötet végén az elsődleges forrásokat és a szakirodalmat is felsoroló bőséges bibliográfia – további meghívó és egyben segítő kéz a továbbhaladáshoz.
Végül röviden a kötet borítójáról, amely előkészít arra, hogy nem hétköznapi szellemi kalandra kapunk meghívót. William Blake angol költő, festő Elohim megteremti Ádámot című alkotása 1795-ből jelzi: itt Isten és ember, transzcendens és immanens drámai, komoly, felemelő találkozása, dialógusa következik. Isten keze rajtunk: a festményen a teremtés pillanataiban látjuk. Ádám bele-, alásimulva a mindenható Istenbe, az Atya tenyere a homlokán. Testpozíciója Krisztus keresztre feszítettségére rímel, s a kígyó, amely hagyományosan később kerül a történetbe, itt már jelen van, rátekeredve Ádám lábára, ezzel szimbolizálva, hogy sorsa már eldőlt. A bukás nem az Édenben történik, hanem már a teremtéskor. A kötet fellapozása a borítókép feszültségében születő kérdésekre is választ ad.
„Luthert én nem megörököltem, hanem megtaláltam” – vallja a szerző. Fabiny Tibor könyve kitűnő eszköz lehet arra, hogy minél többen ismerjék meg a reformátort, s találják meg azt, akire Luther mutatott, s akit szerzőnk is hirdet: a megváltó Krisztust.
* * *
Fabiny Tibor: Isten maszkjai. Luther olvasása közben. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2021. Ára 3990 forint. Kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában és webáruházában.
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2021. augusztus 8–15-i, 86. évfolyam 31–32. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.
