Örömteli eseményre, két egyháztörténetileg jelentős kiadvány bemutatójára gyűltek össze az érdeklődők május 18-án a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban.
A reformáció jubileumi évében, 2017-ben három közép-európai egyetem (a prágai Károly Egyetem, az Eperjesi Egyetem [Prešovská univerzita v Prešove] és az Eötvös Loránd Tudományegyetem) nemzetközi tudományos konferenciát rendezett Eperjesen. A Reformáció Közép-Európában (szerk. Kónya Annamária – Kónya Péter, Eperjesi Egyetem, Prešov, 2018) című többnyelvű tanulmánykötet tartalmazza a konferencia nyomtatott előadásait. A kétkötetes kiadványt Borhy László történész, akadémikus, az ELTE rektora mutatta be. A benne szereplő negyvenkilenc tanulmányt a reformáció (a protestantizmus), a felekezetek együttélése, az iskolaügy, a kultúra és a művészet témái köré gyűjtötték. (Az Evangélikus Országos Gyűjteményből Czenthe Miklós, Harmati Béla László, Hubert Gabriella és Kertész Botond tanulmányai olvashatók a kötetben.)
Az Eperjesi Egyetem rektora, Kónya Péter évtizedek óta együttműködik az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel (EHE). A kezdeti időkben id. Fabiny Tibor egyháztörténész-professzor kezdeményezésére indult el a szorosabb kapcsolatfelvétel, amelyet a Csepregi Zoltán egyháztörténész-professzorral, rektorral együtt folytatott közös konferenciák és kiadványok sora követett.
A könyvbemutató második kiadványát Csepregi Zoltán és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője ismertette. 2021-ben Eperjesen jelent meg az Evangélikus lelkészek Magyarországon című életrajzi lexikon. A mű szerzője az eperjesi tanár, majd bártfai, kassai és gölnicbányai német lelkész, Johann Samuel Klein (1748–1820). A négykötetes mű sorsa kalandosan alakult. Az első és a második, gótbetűs kiadvány a szerző életében jelent meg (Leipzig–Ofen, 1793), halála után a harmadik (Pest, 1873). A negyedik azonban kéziratban lappangott az eperjesi kollégiumi könyvtár mélyén. A hetvenes évek végén a szegedi tudományegyetemen Herner János irodalomtörténész irányításával és főként Kathona Géza egyháztörténész munkájaként megtörtént a kézirat átírása. Újabb hosszú szünet következett, és az akkoriban floppylemezre mentett anyag időközben olvashatatlanná vált. Az egyházi és világi kutatás számára tudományos mérföldkő, hogy Csepregi Zoltán munkájának és az Eperjesi Egyetemnek hála, ma már mind a négy kötet latin betűs német szövegét, a mintegy 452 magyarországi evangélikus lelkész életrajzát polcunkra tehetjük, forrásként használhatjuk.
Megszívlelendők Prőhle Gergelynek a nagy munka bemutatását kísérő szavai: jó lenne, ha minél több EHE-hallgató és lelkész forgatná ezt a kiadványt, ismerné meg belőle egyházunk múltját, és munkálná a kötet segítségével is jövőjét.
