Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész Szakralitás címmel tartott előadást a budavári evangélikus szabadegyetemen április 11-én.
A költészet napján, József Attila születésnapján tartott alkalom kezdetén az előadó közeli barátja, Meskó Bánk szólaltatta meg a költő Csöndes estéli zsoltár című versét. Ezt követően Fabiny Tamás elnök-püspök Mal 3,2 alapján tartott áhítatában arról beszélt, hogy bár igen igényes, felelőségteljes és nehéz munka az ötvösök alkotótevékenysége, eredménye mégis imponáló. Az ötvösöknek az Apostolok cselekedeteiről szóló könyvben megörökített lázadását felidézve rámutatott, hogy a Szentírásban nem magától értetődő e szakma pozitív megítélése. A pogány világban az ötvösök által készített istenszobrok néma bálványok, ám a Madarassy István által megformált Jó Pásztor olyan, aki beszél, és akiről azt mondja az evangélium, hogy ismeri, nevükön nevezi övéit, és életét adja juhaiért – fogalmazott bevezetőjében Fabiny Tamás.
Előadásában Madarassy István alkotóművész többek között a négy őselem, a teremtő Isten, a Biblia, a tudás fája és az alma szakrális szimbólumait, valamint bibliai, történelmi alakokat, szenteket ábrázoló szobrait mutatta be a jelenlévőknek. Alapvetésként Dávid Katalint idézte: „…amit szakrálisnak nevezünk, az kötődik Istenhez, részesedik az isteniből.” A művész ars poeticája szerint csak akkor válik képpé a kép, szoborrá a szobor, szoborképpé a szoborkép, ha a tűz és a láng által a lelket is sikerül beleolvasztani.
A négy evangélista alakjának megformálása visszatérő eleme Madarassy művészetének: egész alakos szoborként és a Margit körúti ferences templom ambójának díszítőelemeként is feldolgozta a témát. A művész azt is elárulta, hogy ez utóbbi alkotáshoz személyes, családi szálak is fűzik, mert szintén szobrászművész édesapjának befejezetlenül maradt alkotásából született. Kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés volt számára ugyanakkor, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök római látogatása alkalmával II. János Pál pápának ajándékozta I. István királyt és feleségét, Gizellát ábrázoló szobrait.
Különleges szerepet töltenek be Madarassy a többi között Dante művészetéhez kapcsolható alkotásai. 1994-ben, 1996-ban, 1998-ban és 2000-ben a ravennai Dante-biennálé meghívott vendége volt, és ezekhez az eseményekhez kapcsolódóan készítette a pokol, a purgatórium és a paradicsom kapuját, amelyek ma a ravennai Museo Dantéban tekinthetők meg. A 2010-ben a firenzei Dante-házban (Museo Casa di Dante) rendezett kiállításra készülve fogalmazódott meg az Isteni színjáték képi megformálásának ötlete, amelynek nyomán 2011-ben született meg a pokol képeit idéző harmincnégy alkotás és a Dante alakját ábrázoló szobor. A sorozat folytatásaként két évvel később állt elő a purgatórium képi anyagával, majd 2016-ban a paradicsom jelneteivel, végül Vergilius és Beatrice szobrai teljesítették ki Madarassy István Dante művészetét interpretáló alkotói korszakát. A Dante művészetéből született alkotásainak ismertetését Prokopp Mária művészettörténész kultúrtörténeti áttekintése egészítette ki.
Az előadást az alkalom nagyheti aktualitásának okán Madarassynak a Jézus szenvedéstörténetét, az utolsó vacsorát, Júdás árulását, a Pilátus előtt álló Krisztust és a sírba tételt megjelenítő alkotásairól szóló beszámoló zárta. A művész stációábrázolásaihoz Fabiny Tamás püspök Döbrentei Kornél meditatív gondolatait választotta kísérőül.
Az alkalom végén a közönség vastapssal köszönte meg Madarassy István előadását.
* * *
A budavári evangélikus szabadegyetem következő alkalmán, 2022. május 9-én 19 órától Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi docens ad elő Van-e köze a nyelvnek a társadalomhoz? címmel.
