Felszentelték a kormányzati támogatásból felül és alul, kívül és belül egyaránt felújított Evangélikus Kistemplomot a december 12-i, vasárnapi ünnepi istentisztelet keretében. Igehirdetésében Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, az Úr közel van. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig kiemelte: minden templomtorony egyfajta útmutatás az ég, az Isten felé.
A ma Evangélikus Kistemplomnak nevezett istenháza 1745-ben, idősebb Tessedik Sámuel lelkész szolgálata idején épült fel a korábbi rőzséből font, sárral tapasztott, paticsfalú helyén, így ez lett az első téglából épült evangélikus templom a török kiűzése után a Tiszántúlon. 1773-ban két oldalszárnnyal bővítették, majd 1783-ban felépülhetett a torony.
Az ünnepi istentiszteleten Kondor Péter az örömről beszélt, és hangsúlyozta, a szóban benne van a keresztény élet egész tartalma. Nagy örömként írta le, hogy megújult az Evangélikus Nagytemplom és a jaminai templom, és hogy most felújíthatták az Evangélikus Kistemplomot és a gyülekezeti házat. Hiszen a munkálatok nemcsak az evangélikusok, de minden békéscsabai szívét megdobogtatták. A nagy- és a kistemplom újra eredeti pompában áll együtt Isten dicsőségére.
– Nemcsak ételre és italra, lakásra és pénzre, hanem mindenekelőtt örömre van szüksége az embernek – folytatta a püspök. Aláhúzta, Isten közelsége ad okot az örömre. Közel van egyrészt időben, hiszen hamarosan beteljesedik az adventi várakozás, másrészt lelkileg is, úgy, mint a levegő, amit csak be kell lélegezni. Hozzátette: az Úr közelségéből eredő öröm olyan, amit a gond sem tud elűzni, és aki tele van örömmel, az szívesen ad belőle másoknak is.
Ábelovszky László felügyelő az ünnepi istentiszteletet követő közgyűlésen fényképek segítségével mutatta be, hogyan újult meg felül és alul, kívül és belül az Evangélikus Kistemplom. Elmondta, öt éve kezdték a korszerűsítés tervezését, és a törekvéseket a kormány csaknem 700 millió forinttal támogatta. Érdekesség, hogy a szószék és az oltár a munkálatok idejére is maradt az épületben. Megújult a gyülekezeti ház is, a tornacsarnok tetőszerkezetére pedig napelemek szereltek.
– Egy ékszerdoboz újult meg, amire büszke lehet minden békéscsabai, de egész Magyarország és az egyetemes evangélikus egyház is – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Hozzáfűzte, 2010 óta a Kárpát-medencében háromezer templomot korszerűsítettek és kétszázat építettek. Feltette a kérdést, hogy miért van szükség az istenházák felújítására, majd meg is válaszolta. Egyrészt fontos a művészeti vonal, az önbecsülést növeli egy-egy szép épület. Másrészt a keresztény civilizáció melletti kiállást jelenti. Hozzátette: nem szabad engedni a karácsony szó eltörlését, azt kell ünnepelnünk, amit az őseink ránk hagytak. Harmadrészt – és mint mondta, ez a leglényegesebb – minden templomtorony egyfajta útmutatás az ég, az Isten felé.
Egyedülálló örökséget kapott Békéscsaba az ősöktől – fogalmazott Herczeg Tamás országgyűlési képviselő. Hangsúlyozta, hiába volt tűzvész vagy árvíz, az Evangélikus Kistemplom 276 éve töretlenül áll. A hit fontos volt a háromszáz éve érkező szlovák telepeseknek, és nekünk is ápolni kell. Emlékeztetett, az elmúlt időszakban a városban jelentős forrásokat fordíthattak egyházi épületek korszerűsítésére.
– Kitüntetett szerepet játszik Békéscsaba történetében az Evangélikus Kistemplom, a város egy kultikus, emblematikus épülete újult meg – mondta Szarvas Péter polgármester. Hozzáfűzte: az 1718-ban érkezők elsőként egy paticsfalú templomot emeltek a mai Evangélikus Kistemplom helyén, tehát az istenháza szinte egyidős az újjátelepült Békéscsabával. Kutyej Pál igazgató lelkész elmondta, állandó kiállítás nyílt az Evangélikus Kistemplomon belül, lent és fent, számítanak a békéscsabaiakra és a városba érkezőkre. Jelezte, hogy a karácsonyi istentiszteleteket is immár itt lesznek.
* * *
A cikk eredetileg a Beol.hu oldalon jelent meg.
