A nyári szünet előtt június 24-én ülésezett utoljára a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma. A járványügyi korlátozások enyhülése óta ez lett volna az első személyes részvétellel megtartott összejövetel, ám a hőségriadó következtében végül „hibrid” formátumban találkoztak a presbiterek, vagyis az OP tagjainak csupán alig egyharmada találkozott egymással egyházunk budapesti, Üllői úti székházának Radvánszky-termében.
A pandémiás időszak fontos tapasztalata, hogy – a személyes találkozás minden előnye mellett – az online forma is lehetővé teszi a hatékony munkát; ez a távolabból érkezőknek jelentős időmegtakarítást jelent. A mostani ülésen is számos olyan napirend volt, amelyet élénk eszmecsere kísért, és ennek a távolból való bejelentkezés sem vetett gátat.
Kondor Péter püspök áhítata után a presbiterek meghallgatták Fábri György északi egyházkerületi felügyelő tájékoztatását és bemutatóját a Luthérkép elnevezésű interaktív térkép használatáról, amely jelentősen megkönnyíti egyházunk állapotának, intézményeinek, népmozgalmi adatainak elektronikus nyomon követését.
Szintén az északi elnökség előterjesztésében tárgyalta a presbitérium azt a kezdeményezést, melynek célja, hogy egyházunkban erősítse a személyiségvédelem intézményes rendszerét olyan esetekben, amikor valakit valamilyen, a személyét sértő inzultus ér. Az országos presbitérium megköszönte az Északi Evangélikus Egyházkerület előkészítő munkáját, és megbízta az országos irodát a szabályozás pontos rendjének kidolgozásával, valamint beillesztésével egyházunk törvénykönyvébe.
A presbiterek meghallgatták az Evangélikus Hittudományi Egyetem 2020. évi beszámolóját. Az előterjesztő Csepregi Zoltán rektorral egyetértve a hozzászólók fontosnak tartották a felvételirekrutáció erősítését, elsősorban evangélikus középiskoláinkban. Ezt az utóbbi időben a járványügyi kötöttségek visszavetették, aktualitása azonban csak nőtt.
Fábri György és Varga Márta, a nevelési és oktatási osztály vezetője számolt be köznevelési intézményeink digitalizációjáról, amelynek módszertana jelentős szakmai elismerést vívott ki a világi oktatásban is, és amire egyházunk jelentős anyagi erőforrásokat is szánt. A presbiterek egyetértettek abban, hogy a hagyományosan korszerű evangélikus oktatás további fejlődésének fontos feltétele a digitalizáció.
A testület döntött néhány intézményünk pályázati támogatásáról, egy medgyesegyházi intézmény esetleges átvételének megvizsgálásáról, valamint a csömöri óvoda, illetve a szegedi középiskolai és felsőoktatási kollégium intézményvezetőjének megbízásáról.
A diakóniai kérdésekre térve megtárgyalták a Gaudiopolis otthon alapító okiratának módosítását, támogatták az Oltalom Szeretetszolgálat ingatlanvásárlását, valamint a szándéknyilatkozat kiadását egy fóti és egy nagyszénási intézmény átvételére.
A püspöki tanács beszámolója kapcsán a presbiterek meghallgatták az új énekeskönyv kiadásával kapcsolatot terveket, továbbá hosszas vitát folytattak a 2022-es kerületi és országos találkozók megtartásáról. Egyetértettek abban, hogy nagy szükség van a tavaly elmaradt hagyományos találkozók, valamint a Szélrózsa és az országos lelkésztalálkozó megtartására, ugyanakkor a népszámláláshoz közeledve fontos, hogy rendhagyó formátumú összejövetelekkel is megszólítsuk egyháztagjainkat és kapcsolatrendszerüket.
Az országos és a kerületi felügyelők vállalták, hogy az OP szeptemberi üléséig egy minderre figyelemmel lévő koncepciót terjesztenek a testület elé. A püspöki tanács az országos presbitérium elé tárta azt a javaslatát, hogy egyházunkban 2023 legyen a konfirmáció éve.
