Az Evangélikus Diakónia három évtizeddel ezelőtt elültetett kicsi csemetéje hatalmas fává nőtt, amelynek egyik legerősebb ága leveleivel és gyümölcseivel együtt Szarvason van – ünnepi igehirdetésében ezzel a képpel foglalta össze az Ótemplomi Szeretetszolgálat három évtizedes szolgálatát Gregersen-Labossa György lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Bizottságának elnöke. Az ótemplomi gyülekezet szervezésében Szent Mártonra emlékezve tartottak egész napos rendezvénysorozatot november 13-án, vasárnap a Békés megyei városban.
„A Covid előtti időszakban megszokott volt, hogy Szarvason egész napos rendezvényen ünnepelve gondolunk Szent Mártonra, arra a szeretetre, amit Isten szeretetéből megtapasztalhatunk és továbbadhatunk, s ami egyben a diakónia ünnepe is lett a közösségünkben” – köszöntötte az ótemplomi gyülekezetet Lázár Zsolt igazgató lelkész a reménység vasárnapi istentiszteleti alkalmon. A Nyugat-békési Egyházmegye esperese, az Ótemplomi Szeretetszolgálat intézményvezetője egyúttal ételosztásra, kézműves termékek vásárára és az Ótemplomi Szeretetszolgálat indulásáról szóló beszélgetésre is invitálta a híveket. Emlékeztetett, hogy az intézmény nemcsak helyben tölt be egyre fontosabb szerepet, hanem országos szintjen is, hiszen háromszázötven dolgozójával a maga nemében a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) legnagyobb szervezete.
Az igehirdetés szolgálatát végző Gregersen-Labossa György huszonnégy évig volt lelkész és intézményvezető Szombathelyen, az egykori Savariában, ahol Szent Márton, a diakónia ikonikus alakja született. Az MEE Diakóniai Bizottságának elnöke prédikációjában elmondta: „Aki koncentrál rá, és engedi, hogy Jézus átformálja az életét, az már nincsen ítélet alatt. János evangéliumának ez az egyik nagyszerű kinyilatkoztatása. Mert ott, ahol hangzik az evangélium, ott működik a Szentlélek, a Szentlélek pedig Jézushoz visz minket, és ő átformálja a szívünket, a személyiségünket, a lelkünket, sőt a testünket is. Mert a diakóniában szenvedélybetegek között vagy pszichiátriai gondokkal küzdők között hangzik az evangélium, és ha valaki az életében megtapasztalja a gyógyulást, megkapja a reménységet, akkor az látszik. Kisimul az arca, tiszta lesz a tekintete, és a teste is regenerálódik, mert az ember nem külön test és külön lélek, hanem egy személyiség.”
A jelenleg a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat intézményi lelkészeként szolgáló igehirdető szerint a diakónia lényege, hogy a másik emberben Isten teremtményét, magát az Isten Fiát, Jézus Krisztust ismerjük fel. A diakónia több annál, mint jól működő szociális háló – hívta fel a figyelmet –, mert „az a kéz, amelyikkel segítek máson, egyúttal imádkozó kéz is. Sztehlo Gábor szavai szerint a diakónia a kezek evangéliuma, amely segít, ellát, felemel, de a következő pillanatban imádkozik, hogy betöltse a szolgálatot. Ez a kéz imádkozik, áld, és Isten érintését adja tovább. Krisztus meghosszabbított kezei vagyunk.”
Az ünnepi programsorozat lampionos felvonulással és utcai forgataggal fejeződött be.
