E-learning tananyagok, szakmai workshopok, videóanimációk, módszertani kézikönyv, tudásmegosztó és hálózatépítő applikáció – az evangélikus digitalizációs program eredményei. Ezek azonban „csak” kiváló végtermékei a folyamatnak. A projekt résztvevői ugyanis – egy lutheri gondolat jegyében – arra vállalkoztak, hogy ne azon módosítsanak, mire néznek, hanem magát a látásmódjukat változtassák meg.
A szívgyógyszerek alapanyagául szolgáló gyűszűvirágot (latinul: Digitalis) választotta jelképének az evangélikus digitalizációs program. Az „izomerősítést” egyébként is időszerűnek és fontosnak tartotta a Magyarországi Evangélikus Egyház, a folyamatot pedig egyszerre lendítette előre, és állította kész helyzet elé a koronavírus-járvány.
Az elvégzett munkáról és az eddig levonható tapasztalatokról október 19-én rendezett projektzáró konferenciát az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) és egyházunk országos irodájának nevelési és oktatási osztálya.
Fejlesztés és működtetés
Az evangélikus digitális oktatási stratégiát még 2018 őszén fogadta el egyházunk országos presbitériuma, és ebben az evangélikus köznevelési intézmények digitális átállásának sokrétű támogatását tűzte ki célul – mindezt Varga Márta, a nevelési és oktatási osztály vezetője idézte fel, amikor az oktatásirányítás, a fenntartó szemszögéből tekintett vissza az elmúlt évek történéseire. A megfogalmazott céloknak természetesen technikai előfeltételei is voltak, így 2019 tavaszán eszköztámogatásban részesülhettek – létszámarányosan – az oktatási intézmények A cél tehát – mint hangsúlyozta – kezdettől fogva a fejlesztésen volt.
Ilyen értelemben nem érte teljesen váratlanul és felkészületlenül az evangélikus oktatást, amikor a koronavírus-járvány miatt 2020 márciusában a kormány tantermen kívüli oktatási munkarend bevezetését rendelte el. Értelemszerűen ugyanakkor ezen a ponton a hangsúly átmenetileg a fejlesztésről a működtetésre helyeződött át. Ebben kellett hathatós támogatást biztosítania az intézmények számára az osztálynak és a pedagógiai intézetnek.
A fejlesztés 2020. május 12-én került újra a figyelem középpontjába, amikor hivatalosan is elindult az evangélikus digitalizációs program, és az egyházvezetés kétszázmillió forint forrást biztosított ehhez.
Kérdezni is tudni kell
A digitális program záró konferenciájának résztvevőit a számítástechnikai műszerészi végzettséggel is bíró Szemerei János köszöntötte. Az oktatásért-nevelésért felelős – nyugati egyházkerületi – püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedek technikai fejlődése révén mindannyiunk számára az információk hihetetlen mennyisége vált elérhetővé. Feladatunk egyénenként és egyházként is az, hogy jól bánjunk az így kapott ajándékkal.
Felvesszük vagy diktáljuk a ritmust? – ezt a kérdést már dr. Fábri György, az Északi Egyházkerület felügyelője tette fel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense az oktatás világától elemelve szélesebb kontextusba helyezte a témát, és azt boncolgatta: mik a valóban járható útjai a tudás, de ugyanígy például a hiterősítő tartalmak, a közösségi élmények átadásának? A digitalizáció ugyanis az élet számos területén, így az egyházban is új lehetőségeket teremt.
Ekkléziológiai szempontból például azt a kérdést veti fel, hogy továbbra is parokiális alapon szerveződnek-e a gyülekezetek, vagy immár a testvéri kapcsolat megélésének új útjain keresztül formálódnak a közösségek. Az egyetemi docens szólt a medializációról, a virtuális valóságról és az összcivilizációs elbutulás veszélyéről is, majd azzal a felhívással zárta előadását: ha már rákényszerülünk a digitalizációra, akkor csináljuk azt jól!
Hogy miként is lehet ezt jól csinálni konkrétan az oktatás területén, ahhoz dr. Bertók Botond mérnök-informatikus villantott fel szempontokat. A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának egyetemi docense az előadásában azon tűnődött, hogy kiválthatja-e egymást a személyes jelenlét és a digitális tartalom. Mint fogalmazott: az eredményesség kulcsát a mentorálásban látja. Ennek három területre kell kiterjednie. Egyfelől meg kell tanítani kérdezni a gyerekeket, mert ennek hiányában nem fogják megtalálni a válaszokat sem, ehhez kapcsolódóan pedig arra is rá kell vezetni őket, hogy a kutatás során mit fogadjanak el érvényes, helyes információforrásnak. A motiváció szempontjából nélkülözhetetlen a dicséret alkalmazása, a választási lehetőség biztosítása és a csapatmunka elismerése. Végül pedig időt kell hagyni az érésre. Egyfelől fontos tudatosítani, hogy a sémák kialakulása, az információk beépülése nem siettethető, de ugyanígy azt is hangsúlyozni kell, hogy gyakorlás, ismétlés nélkül semmi nem sajátítható el.
Luther App a mobilokon
Az evangélikus digitalizációs programban kéz a kézben jár a tanulás és a tanítás. Az oktatás-nevelés ugyanis csak akkor lehet hatékony, ha a pedagógusok birtokában vannak a megfelelő módszereknek. Ezért az elmúlt másfél évben az EPSZTI tíz workshopot – szakmai műhelymunkát – szervezett az érdeklődő pedagógusoknak. A program során országos igényfelmérés és nemzetközi szakirodalom-kutatás is zajlott; ennek eredményeként született meg a Digitális módszertani kézikönyv képzők számára című kiadvány.
A szaktanárok eddig tizenöt e-learning-tananyagot fejlesztettek [e-learning: számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amelyhez digitális médiumokat használnak – a szerk.], hogy az evangélikus intézményekben tanulók olyan tudáselemekhez férjenek hozzá, amelyek akár az önálló tanulást is segítik. A Moodle platformon keresztül egy online, vizsgafelkészítést célzó, kiegészítő tanfolyam is megvalósult. Ennek segítségével négy evangélikus középiskola tizenkét diákja készült fel eredményesen – másik két evangélikus intézmény két történelemtanárának vezetésével – az emelt szintű történelemérettségire.
A vizuális megoldások támogatására online felnőttképzési tanfolyamokat szerveztek: a jelentkező pedagógusok, az iskolalelkészek és az egyházi alkalmazottak az Adobe szoftverrel kapcsolatos ismereteket sajátították el. A program során százharminc videóanimáció is készült, közülük tíz olyan kémiai kísérletet mutat be, amely egyébként jól felszerelt szaktantermi környezetet igényel.
Mindezek a képzések és tananyagfejlesztések az elmúlt másfél évben döntően online szerveződtek, illetve valósultak meg. A bennük részt vevők közül sokan a mostani záró konferencián találkoztak először személyesen. Tapasztalataikat kicsoportos műhelymunkákon adták át egymásnak.
A tudás megosztására, a kapcsolattartásra és a hálózatépítésre – a pedagógusoknak és az evangélikus iskolákban tanuló diákoknak egyaránt – hamarosan az ugyancsak az evangélikus digitalizációs program keretében fejlesztett Luther App mobilapplikáció is a rendelkezésükre áll majd.
* * *
Az eseményról további képek láthatók az Evangélikus Nevelés Facebook-oldalán:
