Ahogyan a nagykorúvá válásakor, úgy idén, a huszonötödik születésnapon is szemet gyönyörködtető és az ízlelőbimbókat kényeztető tortával köszöntötték a Szélrózsát. Az évfordulót eredetileg Gyulán ünnepelték volna, de a szervezők tavasszal a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak úgy dönteni, hogy a tavaly egyszer már elhalasztott tizenharmadik országos evangélikus ifjúsági találkozóra még egy évet várni kell. A jubileumról azonban mindenképpen szerettek volna megemlékezni. Méltó keretét egy piknikben találták meg.
Noha július 25-re a korábbi találkozók molinóival „lobogózták fel” a születésnapi pikniknek otthont adó budahegyvidéki evangélikus templom bejáratát, az alkalom mégsem kizárólag a múltba tekintésről és a nosztalgiáról szólt, sőt. A hálaadó istentisztelet igehirdetője, ifj. Cserháti Sándor a talentumokról szóló példázat (Mt 25,14–30) alapján tartott prédikációjában is azt hangsúlyozta, hogy a Szélrózsa nem az, ami eddig volt, hanem az, ami van, és ami lehet.
„Mindig nagy veszélyt rejt, hogy azt gondoljuk: ami fontos, az a múltunkban van. Szerintem ez nem így van; az akkor volt különleges, amikor megtörtént. A szent az élővel való találkozás alkalma – fogalmazott a szegedi lelkipásztor, a találkozók egyik legrégebbi szervezője. – Azért fontos ez a huszonöt év, mert lesz még Szélrózsa, mert tervezzük, mert ki akarunk menni a talentumunkkal, és engedni akarjuk, hogy történjen valami. Amire készülünk, nem olyan lesz, amilyenre megálmodjuk, de ez nem baj. Hagyjunk teret Isten Szentlelkének, hogy ő alakítsa.”
Az úrvacsorás istentisztelet liturgiáját Vincze Délia szegedi kollégiumi lelkész, Szélrózsa-munkaágvezető és Szidoly Roland pestszentlőrinci beosztott lelkész, Szélrózsa Tízek-tag végezte, lektorként Tízek-tagok és helyi gyülekezeti tagok működtek közre. Rajtuk kívül Ecsedi Zsuzsa kántor, valamint a hegyvidéki gyülekezet könnyűzenei zenekara szolgált még az alkalmon.
A büféebédet követően délután – természetesen a kötetlen, felszabadult együttlét mellett – ökokézműves-foglalkozás és szabadtéri játékok, illetve Lóci Játszik solo koncert várta az érdeklődőket.
A fórumbeszélgetésben pedig nemcsak a Szélrózsa, hanem általában az egyház jövője – következő huszonöt éve – került a középpontba. A résztvevők arra keresték a választ, hol a helyük a fiataloknak az egyházban. (A fórumbeszélgetésről összefoglalónk ebben a cikkben olvasható.)
