Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg tölgy. Életének százharminc éve alatt olyan sok mindent látott már, hogy bele is fáradt a sok nézésbe. „Lassan nem vagyok én már semmire sem jó”, sóhajtotta, miközben szomorúan nézte elszáradt ágait. Ám ekkor cincérek serege jelent meg, és rövid időn belül vidáman befészkelték magukat a tölgy kérge alá. – Kevéssé valószínű, hogy mindez valóban így történt, bár a piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthon területén álló tölgy és a benne lakó nagy hőscincérek történetének folytatása legalább ennyire meseszerű.
Amint arról korábban már beszámoltunk, május 23-án Piliscsabán letették az új evangélikus templom alapkövét. Azért vált szükségessé egy új épület, mert a Béthel Evangélikus Missziói Otthon területén álló, még jelenleg is funkcionáló, ám elöregedett fatemplomot gombafertőzés érte, majd az így megsérült faszerkezetet farontó bogarak is tovább károsították.
Tanösvényre került a cincérfa
A Magyarországi Evangélikus Egyház finanszírozásával megvalósuló épület leendő helyén állt egy közel százharminc éves tölgy. „Ez egy lábon száradó, félig elhalt fa volt – magyarázza Kézdy Péter gyülekezeti lelkész, a missziói otthon intézményvezetője. – A korábbi években folyamatosan le kellett vágni róla az elszáradt, nagy ágakat, mert balesetveszélyesek voltak. Azonban a cincérfélék, azokon belül is a nagy hőscincérek pont az ilyen, már kiszáradófélben levő fákat szeretik. Sok évvel ezelőtt bele is költöztek, azóta pedig cincérgenerációk keltek már ki benne. Fontos megjegyezni, hogy ők az épületek faszerkezeteit nem károsítják.”
A Magyar nagylexikon megfelelő szócikkében ezt olvashatjuk: „A nagy hőscincér 25-55 mm hosszú, fekete alapszínű, szárnyfedőjének csúcsa barnás. A hím csápja hosszabb, mint a teste. A nagy hőscincér lárvája tölgyfában fejlődik. Számuk nagyon lecsökkent, mert a beteg, öreg fákat eltávolítják az erdőkből. Nyugat-Európában már alig fordul elő.”
„Ez a ritka bogár nemcsak hazánkban védett, hanem az Európai Unióban is – úgynevezett Natura 2000 faj –, ezért külön öröm a számunkra, hogy a Piliscsabán kivágott, cincérlárvákkal teli fatörzset megóvták, és Pilisszentivánon, a Jági tanösvényen helyezhettük el” – egészíti ki dr. Kézdy Pál, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese.
Len a jégkorszakból
A Budai Tájvédelmi Körzet része a Budai-hegység északkeleti végében, Pilisszentiván mellett található Kis- és Nagy-Szénás hegy, amely az 1800-as évek végétől a természettudósok kedvelt zarándokhelyévé vált unikális növény- és állatvilága miatt.
„Borbás Vince, a 19. század legnagyobb magyar botanikusa fedezte fel itt, Pilisszentivánon hazai flóránk legféltettebb kincsét, a pilisi lent. Ez a sárga virágú, még a jégkorszakból származó növény ma már az egész világon csak itt található meg. A legközelebbi rokona Görögországban, az Olimposz hegyen él – hívja fel a figyelmet a természetvédelmi szakember. – Mindent elkövetünk, hogy megóvjuk ezt a kincset, épp ezért különösen büszkék vagyunk arra, hogy a Szénásokban végzett természetvédelmi munkával 1995-ben elnyertük az Európa Tanács által odaítélt Európa Diplomát. Ezt olyan védett természeti területek érdemelhetik ki, amelyek Európa geológiai, biológiai vagy tájképi sokféleségének megőrzése szempontjából kiemelkedően fontosak. Az ötévente felülvizsgált diploma egyben annak is bizonyítéka, az adott terület kezelői az előírásoknak megfelelően gondozzák a védett helyszínt.”
Ezek után érthető, hogy az evangélikus erdőmérnök szakember azonnal felajánlotta: a piliscsabai „cincérfa” kivágás után kerüljön az Európa diplomás természetvédelmi területre.
Háromgenerációs metropolisz
Mielőtt azonban felkeresnénk a Jági tanösvény erdejében új otthonra lelt ízeltlábúakat, érdemes a település szívében található Pilisi Len Látogatóközpontot megtekinteni. A nemrégiben megújult és kibővített épületben interaktív kiállítás segítségével az érdeklődők – korosztálytól függetlenül – sok mindent megtudhatnak a terület természeti kincseiről, mindez pedig jó alapot nyújthat a Jági tanösvényen látottakhoz.
„A több mint négy kilométer hosszú, kislevelű hárs zöld levelével jelölt túraútvonal nemcsak változatos, de minden évszakban nagyon kellemes is – tudjuk meg Tóthné Becsei Katalintól, a látogatóközpont vezetőjétől. – A körülbelül két óra alatt bejárható úton hat állomás vár az érdeklődőkre. Az ingyenes tanösvényfüzet segítségével a túrázók részletesen megismerkedhetnek az adott terület geológiai, állattani, növénytani értékeivel. Például az egykori homokkő bányafallal, a Jági-tó állatvilágával, a Hársas-erdő kelta kori ásatásával vagy az egykori forrás vidékével.”
A Piliscsabáról átszállított tölgyfa a tanösvény utolsó állomására, a gémeskút mellé került. A kidöntés és a szállítás igazi kihívás volt, de a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak köszönhetően a „költöztetés” minden gond nélkül, szakszerűen történt.
Beszélgetésünk során Katalin – aki egyben a terület egyik környezeti nevelője is – leplezetlen örömmel mesélt arról, milyen nagy élmény lesz a gyerekcsoportokkal felfedezni a „cincérfa” titkait. „A fának az alsó részén, ahol már kéreg sincs, hosszúkás, ovális, úgynevezett kirepülőnyílások láthatók – mutatja. – A lárvák három év alatt fejlődnek ki, minden évben május végén, június elején fúrják át magukat a törzs legkülső gyűrűin, hogy a felszínre jöjjenek. Néhány hétig élnek, miközben már nem táplálkoznak, mert a nász és a peterakás a fő feladatuk. Ha ez megtörtént, elpusztulnak. Mivel az imágók, azaz a kifejlett bogarak szaporodóhelyhez kötöttek, még egy darabig ehhez a fához fognak visszatérni, függetlenül attól, hogy a fatörzs időközben más helyre került. Jelenleg is legalább háromgenerációnyi cincérlárva található a fában, ez pedig több száz védett állatot jelent” – teszi hozzá az intézményvezető.
„Ezenkívül ez a tölgyfa belülről egy igazi metropolisz – veszi át a szót a tölgykutató szakember Kézdy Pál. – Az ovális nyílások egyértelműen a nagy hőscincérre utalnak, ám rajtuk kívül számos más élőlény is lakja a törzset. Egy idő után a cincérek egy másik, még élő, ám korhadó fába fognak itt a területen átköltözni, és a helyüket más, úgynevezett lebontó faj fogja átvenni, amely a talaj humuszképződéséhez elengedhetetlen. Ez a sokszínűség adja az erdő életének stabilitását” – zárja a tájékoztatást a nemzeti park igazgatóságának vezetője, aki maga is a Jági tanösvényen kezdte pályáját, többedmagával letéve annak szakmai alapjait.
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2021. július 11–18-i, 86. évfolyam 27–28. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.
