Felelős gazdálkodásról, egyházfinanszírozási kérdésekről hallhattak az evangélikus presbiterek országos találkozója (EPOT) Éljük meg a hitünket! című szekciójának résztvevői. A beszélgetést Fábri György, az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője és ifj. Zászkaliczky Pál, egyházunk gazdasági bizottságának tagja, az Evangélikus Kántorképző Intézet gazdasági vezetője, a rákoskeresztúri gyülekezet presbitere (korábbi felügyelője) vezette fel.
Vizsgáljuk meg, hogyan gondolkodunk saját pénzünk és a gyülekezet pénzének összefüggésében – ezzel a felszólítással vezette fel előadását Fábri György. „Az egyházat, a gyülekezeteket nekünk kell eltartani – fogalmazta meg a témával kapcsolatban az egyik legfontosabb üzenetként. – A pénz ennyiben egy jelrendszer, amely kifejezi az odatartozásunkat, az áldozatvállalásunkat, jellemez bennünket, hogy hogyan bánunk vele. Megnyomorít minket, ha fogva tart, és képes felszabadulást adni számunkra, ha az egyház, a gyülekezet érdekében helyesen használjuk.” Mint mondta, a lutheri egyházképben megvannak a történeti, tanításbeli gyökerei annak, hogyan bánjunk a pénzzel: gondosan, felelősen, mértékletesen, korrupciómentesen és szolidárisan.
Fábri György felhívta a figyelmet a mindenkori hatalomtól való függetlenség szükségességére. „Krisztusban való egységünket kifejezi, hogy tudunk együtt hitéletet finanszírozni, hitéletet megélni, ehhez nem szabad rászorulnunk külső hatalmak támogatására” – hangsúlyozta. Megjegyezte még, hogy az állam természetes módon vesz részt az evangélikus egyház oktatási és diakóniai intézményeinek finanszírozásában, hiszen ezek állami feladatok, ugyanakkor a hitéleti missziós tevékenység finanszírozását (a lelkészek fizetését, lakhatását, a működési költségeket) saját forrásból kell biztosítaniuk a gyülekezeteknek.
Miközben 2018-ban országos szinten 1,2 milliárd forint érkezett be az egyházhoz működési bevételként a gyülekezeti tagoktól, addig 2021-ben – két, koronavírus-járvánnyal terhelt év után – 1,6 milliárd forintra növekedett ez az összeg, amely a gyülekezetek működési költségének 94 százalékát (ezt az arányt ugyancsak növelve) fedi le.
Ifj. Zászkaliczky Pál saját gyülekezete példáján keresztül hozta közelebb a hallgatósághoz, milyen kihívásokra kell megoldást találni gazdasági szempontból. Emlékeztetett rá, hogy felügyelői szolgálata kezdetén négy csoportra osztotta fel a gyülekezet tagjaitól származó bevételeket: egyházfenntartási hozzájárulás, adomány, perselypénz, illetve az évente valamilyen meghatározott célra meghirdetett pünkösdi adomány. Ezeknek a bevételeknek az összege huszonegy év alatt kevesebb, mint 6 millió forintról 18 millió forint felé emelkedett, ugyanakkor – mutatott rá az előadó – reálértéken számolva kevésbé örömteli a helyzet.
A rákoskeresztúri gyülekezetben 2001-től 2014-ig tapasztalható stagnálás után kezdett emelkedni a befizetések összege, ami annak tudható be, hogy a gyülekezet vezetősége számára nagyon fontos a gazdálkodás átláthatósága. Ennek részeként az évente háromszor megjelenő gyülekezeti újság minden lapszámában közzétették a bevételeket, és hogy azokat mire költötték. „Meggyőződésem, hogy a gyülekezeti tagok sokkal jobb szívvel nyúlnak a pénztárcájukba, ha tudják, látják, hogy mi történik a gyülekezetben” – mondta el ifj. Zászkaliczky Pál. Ezzel megerősítette, amit korábban Fábri György is hangsúlyozott, hogy a gyülekezet működését az egyházfenntartási hozzájárulásból kell tudni fedezni. Ez azonban jelenleg nem valósul meg, a működéshez adományra és egyéb bevételekre is szükség van. Az előadó ismertette, hogy a gyülekezeti tagoktól érkező bevételek felét 6,2 százaléknyi befizető teljesítette, ami azt jelenti, hogy 32 ember fizetett ugyanannyit, mint 482.
A közönség soraiból érkező észrevételek, hozzászólások, javaslatok után a szekcióülés zárásaként Fábri György ismertette, hogy működési bevételként a gyülekezeti tagoktól évente – mai áron számolva – 2,4 milliárd forintnak kellene befolynia egyházfenntartási járulékként. Ehhez a választói névjegyzékben szereplő legalább 70 ezres létszám megőrzése mellett (2011 óta ez a szám 86 ezerről 72 ezerre csökkent) a keresőknek havonta 5 ezer forintot, a nyugdíjasoknak 2083 forintot, a diákoknak pedig havonta 125 forintot kellene odaszánniuk gyülekezeteiknek, és „akkor saját ügyünkké válik az egyház”. Az Északi Egyházkerület felügyelője végezetül reményét fejezte ki, hogy a következő EPOT-on arról adhat majd számot, hogy sikerült megvalósítani a fenti célkitűzést.
