Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház budapesti Üllői úti országos székházában szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Dr. Lackner Pál volt tábori püspökkel, a püspöki tanács titkárával, az Evangélikus Országos Gyűjtemény közelmúltban megválasztott igazgatójával életútjáról és a gyűjtemény közösségünket erősítő lehetőségeiről is beszélgettünk.
– Lelkészcsaládból származik. Egyértelmű volt, hogy ön is a lelkészi hivatást fogja választani?
– Lelkészgyermekként pályám az énekszámtáblák rendezésével kezdődött, majd az Evangélikus Élet árusításával, később kántori szolgálattal folytatódott. Többrétegű folyamat vezetett oda, hogy a lelkészi szolgálat mellett döntsek. Ebben az sem elhanyagolható, hogy fiatalkoromban jelentős lelkészhiány volt egyházunkban. A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején többen azt éreztük, hogy szükség van az egyházban gondolkodó, elkötelezett fiatalokra. Feleségemmel, Puskás Sárával három évet szolgáltunk Móron. Később, a lelkészavatásunk után medgyesegyházi helyettesítéssel Gyulán, 1991–2005 között Győrött voltunk lelkészek.
– 2005 és 2011 között a protestáns tábori püspök tisztét töltötte be. Milyen szálak fűzték a katonasághoz?
– Teológuskoromban másfél évig voltam katona. Amikor az 1990-es évek elején elkezdődött a katonai tábori lelkészi szolgálat, akkor a győri laktanyában és a határőrségnél voltam kisegítő lelkész. Egyházunk vezetése úgy döntött, hogy engem szeretne tábori püspöknek küldeni. Ez egy egészen speciális szolgálati terület, ahol a gyülekezetekhez képest lényegesebben alacsonyabb átlagéletkorú közösség lelkigondozása a lelkészi feladat. A misszióban rendkívül jelentős ökumenikus és nemzetközi, helyenként multikulturális kontextussal találkoztam.
– Lelkészi, vezetői szolgálata mellett tudományos munkát is végzett. Magna cum laude minősítésel védte meg értekezését 2009-ben.
– Az alapvetően egyháztörténeti, jogtörténeti és statisztikai doktori munkámban az 1734-től a második világháború végéig terjedő időszak evangélikus szervezeteinek változásait vizsgáltam a volt Monarchia területén.
– 2012-ben lett egyházunk püspöki tanácsának a titkára. Mit takar ez a feladatkör?
– Ez viszonylag kevésbé adminisztrációval, inkább spirituális kérdésekkel foglalkozó testület. Fő feladatom a püspöki tanács döntéseinek az előkészítése. Ez a tisztség azt is magában foglalja, hogy időnként nekem kell képviselnem egyházunkat. Eközben többek között Balatonbogláron és Nagybörzsönyben végeztem helyettesítői szolgálatot, valamint a Protestáns Felsőoktatási Szakkollégiumban voltam spirituális.
– Az országos presbitérium ez évben megválasztotta az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatójának; július 1-jétől tölti be ezt a tisztét. Milyen feladatok állnak ma az intézmény előtt?
– Jelenleg a megnövekedett rezsiköltségek és a gyűjteményeink raktározási nehézségei jelentik a legfőbb kihívásokat. Könyvtárunk, levéltárunk és a múzeumunk is nemcsak eszmei értelemben őriz pótolhatatlan értékeket, hanem egyházunk identitása szempontjából is meghatározó az a kincs, amit ápolunk, feldolgozunk és bemutatunk. Gyűjteményünk jól beágyazott a mai tudományos közgyűjteményi hálózatba. Az elkövetkező években arra próbálunk törekedni, hogy egyházunkon belül is nagyobb ismertséget kapjon az, amit az intézményeink révén be tudunk mutatni. Közép- és hosszú távú előkészítő munkát végzünk. 2023-ban lesz száz éve, hogy megindult hazánkban az egyetemi szintű evangélikus lelkészképzés. Erre az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel közösen készülünk, de már most tervezzük az Ágostai hitvallás – 2030-ban esedékes – ötszázadik évfordulójára való emlékezést is. Elkezdődött egyházunk énekes-könyvének megújítási folyamata, egyben a legtöbb Luther-korál keletkezésének ötszázadik évfordulóját és Johann Sebastian Bach nagy művei keletkezésének háromszázadik évfordulóját is ünnepelhetjük. Ezek a jubileumok alkalmasak arra, hogy a megszokott kereteken kívül ragadjunk meg olyan témákat, amik az önértékelésünk és önmeghatározásunk szempontjából fontosak.
***
Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. november 6–13–i 87. évfolyam 43–44. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
