„Sola Scriptura”, azaz „egyedül a Szentírás” – hangzott a reformáció korában az egyik alapvető hittétel. Luther magyarországi követői az október 31-ét megelőző vasárnapot bibliavasárnapként is ünneplik. Ennek apropóján kerestük fel a Magyar Bibliatársulat főtitkárát, dr. Pecsuk Ottót. A református lelkésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékének docensével nemcsak a hazai protestáns bibliakiadás jelenlegi helyzetéről beszélgettünk, de bepillantást nyerhettünk többek között a dramatizált, illetve a jelnyelvi Biblia készítésének műhelytitkaiba is.
– Hetvenkét évvel ezelőtt, 1949. január 4-én kelt az a levél, amelyben a Brit és Külföldi Bibliatársulat központi vezetősége bejelenti, hogy megszünteti magyarországi tevékenységét, készletét pedig átadja az újonnan alakuló Magyar Bibliatanácsnak. Miért volt erre szükség?
– 1949-ben az akkori államhatalom nemkívánatos egyházi szervezetnek minősítette a Brit és Külföldi Bibliatársulatot, ezért képviselőinek el kellett hagyniuk az országot. Ekkor a református és az evangélikus egyháznak, valamint a Szabadegyházak Közösségének a vezetői arra a bátor elhatározásra jutottak, hogy megalapítják a Magyar Bibliatanácsot. Döntésükben fontos szerepet játszott, hogy a magyar protestáns gyülekezeteket és híveiket továbbra is szerették volna magyar nyelvű Bibliával ellátni, ami az akkori társadalmi és politikai viszonyok között nem volt egyszerű feladat. A Magyar Bibliatanács jogutódjának, a Magyar Bibliatársulat Alapítványnak a munkáját jelenleg tizenkét hazai tagegyház támogatja – a protestánsok mellett az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje is.
– A bibliakiadás az egyházak fontos missziói ága. Miért kell ehhez felekezetközi szervezet?
– A bibliatársulat munkája szorosan kapcsolódik az egyház missziójához. Azonban az egyházaknak annyira kiterjedt a feladatkörük, hogy nehezen fér bele a bibliafordítás és -nyomtatás, valamint az árusítás összetett tevékenysége. Ezért jöttek létre annak idején a nemzetközi bibliatársulatok.
– Mit mutatnak a számok, mennyire keresett könyv ma Magyarországon a bibliatársulat által gondozott bibliafordítás?
– Hála Istennek, növekszik az eladott példányok száma. Az emberek több okból is vesznek Bibliát. A rendszeres bibliaolvasók többféle kiadású Szentírást is beszereznek, illetve szívesen ajándékozzák is a könyvek könyvét. Sok nem hívő az általános műveltség jegyében vásárol saját részre vagy mások számára Bibliát. A gyülekezetekben nagyobb mennyiségben vannak tartalék példányok, amelyeket például bibliaórákon vagy gyermek- és ifjúsági alkalmakon használnak. A 2000-es évek elején csökkenés volt megfigyelhető a vásárlások terén, míg 2008-ban, a Biblia évében a többszörösére ugrott az eladott könyvek száma, azután két-három évig megint csökkent, de ez érthető tendencia. A 2010-es évektől azonban minden esztendőben kimutatható egy pár százalékos emelkedés az eladott példányszámban, annak ellenére, hogy nem mi vagyunk Magyarországon az egyetlen bibliakiadó.
– Ez akkor egyben azt is jelenti, hogy növekszik a Szentírást olvasók száma?
– Sajnos nem feltétlenül. Tizenhárom évvel ezelőtt, a Biblia évében készítettünk utoljára felmérést erre vonatkozóan. Az akkori adatok szerint a társadalomnak csak az öt százaléka olvasta valamilyen formában rendszeresen a Bibliát. Tehát száz emberből mindössze öt. Ez nagyon kevés. Ennél szomorúbb az, hogy akkor – a felmérés szerint – a templomba járó lakosságnak is csak körülbelül a húsz százaléka volt bibliaolvasó.
– Hogyan lehetne jobban a Szentírás kézbevételére buzdítani az embereket?
– A Magyar Bibliatársulat egyik régi-új kezdeményezése a bibliai szövegválogatásokat tartalmazó kiadványsorozat. Az ötlet régi, a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben világszerte nagy népszerűségnek örvendett ez a műfaj. A fő előnye az volt, hogy a nyugati, egyre szekularizálódó országokban, illetve a missziói területeken könnyen kézbe lehetett adni ezeket a vékony füzetkéket. Az akkori kiadványok szerkesztői – akárcsak a maiak – konkrét témák szerint válogatták össze a Bibliából az odaillő szövegrészeket. A Magyar Bibliatársulat az utóbbi években már hét ilyen tematikus szövegválogatást adott ki.
– Miért tartották fontosnak, hogy felelevenítsék ezt a műfajt?
– Az embereknek manapság egyre kevesebb idejük van olvasni. A könyvvásárokban, illetve egyéb rendezvényeinken azonban egyre többen kérdezték, nincs-e olyan vékony, akár zsebben is elférő, olcsó kiadványunk, amelyben részleteket találnak a Szentírásból. Így kezdtük el készíteni ezt a sorozatot. Az egyik első volt közülük a családi élettel kapcsolatos szövegválogatás Én és a házam népe címmel. A nőknek szóló kiadvány az Igazgyöngy címet viseli, a férfiaknak szóló Legyetek férfiak! elnevezéssel jelent meg, a házassággal kapcsolatos bibliai idézetek a Hármas fonál című kötetben olvashatók. A fiataloknak szól a Nyilak az erős kezében, míg az Ahol a kincsed van című, bibliai eredetű szólások, közmondások, metaforák magyarázatát tartalmazó rész elsősorban az iskolásokat célozza meg. Az úrvacsorával kapcsolatos újszövetségi szövegrészeket, illetve ószövetségi előtörténeteket tartalmaz a Vele vacsorálok, és ő énvelem című, idén megjelent kiadványunk. Terveink szerint a sort a börtönben raboskodók számára összeállított kötettel, illetve a bibliai bölcsességirodalomból vett válogatással folytatjuk. Az olvasóink nagyon szeretik ezeket a kiadványokat, mert kicsik, olcsók és könnyen kézbe adhatók. Névnapra virág mellé is kiváló ajándék bármelyik, bár természetesen nem helyettesítheti a Szentírás olvasását.
– A Magyar Bibliatársulat másik fontos vállalkozása a jelnyelvi Biblia elkészítése. Az ezzel kapcsolatos videók a szervezet honlapjáról érhetők el.
– Ezt a projektet hat évvel ezelőtt kezdtük el. A Szentírás jelnyelvi fordítása nagyon hosszú, összetett folyamat, amelyben siketek és hallók közösen dolgoznak. Az elkészült részeket filmre vesszük. Eddig Márk evangéliuma teljes egészében, illetve az Apostolok cselekedeteinek nagy része készült el. Az elkövetkezendőkben elsősorban a missziói szempontból legfontosabb újszövetségi történeteket – például Jézus példázatait és csodatételeit – veszik előre a készítők.
– Milyen visszajelzés érkezett önökhöz ezzel kapcsolatban?
– Nagyon pozitív. A jelnyelvi Bibliát a baptista egyházzal közösen készítjük, ugyanis náluk több siketekből álló gyülekezet is van. Az elkészült részeket az istentiszteleteken és a bibliaórákon kivetítik, tehát folyamatosan használják. A siketek számára óriási élményt jelent, hogy a saját nyelvükön ismerhetik meg a Szentírást.
– Egyedülálló a Magyar Bibliatársulat által 2014-ben kiadott revideált Biblia szövegére alapozott projektjük, a dramatizált Szentírás. Mit kell erről tudni?
– Alulról jövő kezdeményezés, ami mögé mi is örömmel álltunk be. Az ötletgazda, Arany Tamás, aki maga is rendelkezik színészi végzettséggel, és Zámbori Soma hívő, keresztény színművész összefogtak, és felkérték a magyar színházi, filmes és szinkronszakma neves képviselőit – közel hatvan színművészt –, hogy segítsenek elkészíteni a szinte teljes Biblia szöveghű, rádiójáték-szerű feldolgozását. Az általuk dramatizált változat annyiban más, mint az általunk elkészített hangzó Biblia, hogy hangeffektekkel kiegészített, párbeszédes formában dolgozzák fel a szövegeket. Az eddigi részek már ingyenesen meghallgathatók a Dramatizaltbiblia.hu honlapon.
* * *
Az interjú eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2021. október 17–24-i, 86. évfolyam 41–42. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.
