„Pecz Samu pályája során a templomépítészetben, azon belül is a protestáns templomok tervezésében volt a legsikeresebb, s a 19. század utolsó évtizedére az utóbbi terület magyarországi szakértőjévé vált” – fogalmaz az építész életművét feldolgozó könyvben Róka Enikő. Az idén száz éve elhunyt építészről a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárának vezetőjével, Pecz Samu templomépítészetének kutatójával beszélgettünk.
– Pecz Samu evangélikus családba született 1854-ben. Iskoláit először Terézvárosban, majd a Deák téren is e felekezet intézményeiben folytatta. Felnőttként nemcsak templomba járó, de presbiter is volt. Mennyire lehetett hatással a lutheri elvek szerinti istenhit Pecz pályájára?
– Mindenképpen. Kötődéseink alapvetően meghatározzák a gondolkodásunkat. Pecz mindig a funkciónak rendelte alá az épületeit, kiindulópontja az volt, hogy egy épület milyen célt fog szolgálni. A templom épületének, a benne folyó szertartásnak megfelelő struktúrát tudott alkotni, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a protestáns liturgiát nemcsak jól, de belülről ismerte. Így válhatott a protestáns templomépítészet hazai szakértőjévé.
– A mester-tanítvány viszonynál szintén felfedezhetjük a felekezeti kötődést, hiszen Pecz mestere, Schulek Frigyes is, és tanítványa, Sándy Gyula is evangélikus volt. Mindhárman a protestáns templomépítészeten belül a centrális térből való kimozdulást képviselték.
– Schulek a szegedi református templomnál gondolta újra a protestáns templomok centralizáló problematikáját. Háromszög alakú épületközpontot talált ki. Ezt fejlesztette ötszögűvé Pecz. A kérdés az volt, miként lehet egy funkcionális protestáns templomot úgy megépíteni, hogy a szószék és az oltár a középpontban legyen. Ez nem új probléma, lényegében a protestáns felekezetek kialakulásával egyidejű. Az az elvárás azonban, hogy az épület a stílusában is megfeleljen a templom funkciójának, már a historizáló gondolkodáshoz köthető. A funkció és a stílus összekapcsolásának az igényéből következett, hogy az egyházi építészet „csúcskorához”, a középkorhoz kellett visszanyúlni. A centralizáló templomalaprajz és a középkori stílusok társítása Schulektől jön, de valójában Pecz volt az, aki ezt szisztematikus rendszerbe foglalta. Az, hogy a Schulek és Pecz által felvetett problematika miként jelenik meg a következő generáció, így Sándy Gyula építészetében, jól feltárt. Ezzel főleg Vukoszávlyev Zorán [műemlékvédelmi szakmérnök, a Műegyetem Építészmérnöki Kara Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense – a szerk.] és Baku Eszter [a Műegyetem Építészmérnöki Kara Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tudományos segédmunkatársa – a szerk.] foglalkoztak. Utóbbinak e témában kiváló tanulmánya olvasható a Credo evangélikus folyóirat 2015/2. lapszámában [A 20. század első felének centrális templomai címmel – a szerk.].
– Pecz Samu meghatározó szakrális épületei közül is kiemelkedik a fővárosi Szilágyi Dezső téri református templom. Ebben a református térelrendezés peczi újragondolása csúcsosodik ki.
– Pecz 1888-ban protestáns templomokról megjelentetett publikációja szerint az ideális református templom ötszögű centrum köré szerveződik, amelynek közepén található az úrasztala. Ezt a koncepciót végül – szerencsénkre – a Szilágyi Dezső téri templomon következetesen végig is tudta vinni. Az épület külsejének kialakításában nagyban támaszkodott Friedrich Schmidt bécs-fünfhausi templomának formai megoldásaira. Ebben a templomban Pecz egész gondolkodásmódja benne van. Ennek lényege a funkcionalizmus, formailag pedig a gótikus stílusválasztás, a következetes középkori formavilág alkalmazása.
– 1903-ban került sor a budapest-fasori evangélikus templom és gimnázium építésére. Ennek tervezése, előkészülete is izgalmas történet.
– A Deák téri evangélikus iskola már kicsinek bizonyult, ezért az evangélikus egyház egy másik iskolát tervezett építtetni. Először a Deák tér környékén kerestek telket, de az ingatlanárak csak kis alapterületű intézmény építésére adtak volna lehetőséget. Akkor a fasori iskola környéke még nagyban beépítetlen volt, így a telkek sem kerültek sokba. Ez tette lehetővé, hogy ne csak iskola, hanem templom is épüljön. Pecz a tervezés elejétől segítette az előkészületeket, ugyanis az egyház felkérte tanácsadónak. Az első nyilvános pályázaton nem indult, végül – minden bizonnyal evangélikus egyházi kapcsolatainak köszönhetően – mégis ő kapta a megbízást a tervezésre.
– Ez a templom lett hazánk első kéthajós evangélikus temploma.
– Pecz első terve az utcafont másik végén álló egyhajós, egyenes záródású templom volt. Későbbi tervén már a Bajza utca és a Városligeti fasor sarkára került ugyanaz a szakrális tér. Ezt követte a kéthajós terv, ami Magyarországon valóban újítónak számított, ugyanakkor a német templomépítészetben ez már bevett forma volt. A templom belső berendezésén és díszítésén nem kisebb művészek dolgoztak, mint többek között Benczúr Gyula és Róth Miksa. A templomról, annak teológiai és művészettörténeti átgondoltságáról Gálos Miklós művészettörténész kiváló tanulmányát ajánlom, ami átfogóan bemutatja a fasori templom koncepcióját, teológiai összefüggéseit. Ez az említett Credo folyóirat 2015/1. lapszámában olvasható [Egy eltévedt angyal címmel – a szerk.].
– Milyen építészeti gondolkodást mutat a fasori épületegyüttes?
– Az iskola és a templom nagyon szépen össze van hangolva, ez is a historizáló gondolkodás nagyon tiszta megnyilvánulása. Pecz felfogása szerint a templomnak a funkciójából következően középkori stílusúnak kell lennie. A homlokzat ugyanakkor nagyon visszafogott rendszer, szegmensíves ablakokkal tagolva. Az iskola belső terei azonban már reneszánsz elemekkel vannak díszítve: antikizáló fejezetek, volutával [csigavonalú építészeti díszítőmotívum – a szerk.] zárt ajtók, neoreneszánsz díszterem, vagyis stílusában markánsan eltér a templomtól. Ennek kettős oka lehetett. Egyfelől az oktatás, a tanulás képzeteihez a reneszánsz történetileg jobban kapcsolható, másrészt ezeknek a formáknak a kialakítása sokkal olcsóbb, mint a gótikus boltozatoké. És ne feledkezzünk meg a protestáns etikáról: a fölösleges költekezés nem megengedett. Ami a templomnál indokolt, az iskolaépületnél már nem, így ez utóbbi esetében visszafogottabb, kevesebb költségből kivitelezhető, reneszánszot idéző formavilág jelenik meg. Ez az összetettség szépen tükrözi a korszak gondolkodását és Pecz és az egyház racionalizmusát.
– Pecz Samu világi középületei közül emeljük ki a Központi Vásárcsarnokot és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának épületét.
– A vásárcsarnok épületén a historizáló és a mérnöképítészet összekapcsolása tanulmányozható. A sokhajós vas- és üvegszerkezet gyönyörűen látszik, miközben a főhomlokzat neoromán formákat idéz. A modern anyagok használata (vas, üveg, beton) más épületein is megjelent, de azokon nem ilyen látványos a jelenléte. A modern, mérnöki, funkcionális gondolkodás a műegyetemi könyvtár vagy az Országos Levéltár épületén is érzékelhető, ezeket úgy tervezte, hogy a szerkezet tovább folytatható legyen. Önéletrajzában 1920-ban is írja, hogy mivel egy levéltár és könyvtár állománya állandóan nő, így idővel betelik, ezért olyan helyre kell építeni ezeket, ahol valamilyen módon később bővíteni lehet. A levéltárnál a levéltári szárnyak nagyon takarékosan és modern struktúrával lettek megépítve. A raktárrészen a homlokzaton egy szint belül két szintet takar. A méltán híres Virág Csaba tervezte Mavir-székház sajnálatos lebontását követően most van folyamatban, hogy a levéltár épületének Pecz eredeti tervei szerinti bővítése megtörténjen. Az épülettömb megvalósítása érthető és elfogadható, hiszen annak funkciója indokolt, de a meglehetősen nagy és mára funkció nélkülivé vált, a maga korában is sokat kritizált torony visszaépítése igen problematikus.
– A Pecz-életmű feldolgozásában mérföldkőnek számít a Holnap Kiadó Az Építészet Mesterei sorozatában Gy. Balogh Ágnes műemlékvédelmi szakmérnökkel közösen írt és idén megjelent nagyívű monográfiája. Milyen újdonságot hozott önnek ez az átfogó feldolgozás?
– Lenyűgöző volt szembesülni Pecz Samu tájékozottságával, egyben a korszak igényességével. Pecz jól ismerte és olvasta a külföldi folyóiratokat, követte a nemzetközi szakmai eredményeket. Ez részben elvárás is volt, a levéltár tervezésénél különbizottság – köztük volt Pecz is – járta végig Európa legújabb levéltárait, könyvtárait annak érdekében, hogy a szakmailag legigényesebb végeredmény születhessen. Pecz tervein szépen nyomon követhetők a kortárs építészeti hatások.
– Szeptember 1-jén ökumenikus istentiszteletet tartottak Pecz Samu sírjánál, amely alkalom egyben a Pecz-emlékév kezdetét is jelenti. Milyen programok várhatók még?
– Pecz újraértékelésének a folyamata az 1990-es évek elején indult el, az emlékév ennek bizonyos értelemben a betetőzése. Idén konferencia lesz Pecz Samu építészetéről, ahol a történeti előadások mellett a helyreállítások kérdésével is foglalkozni fognak a szakértők. A műegyetemi könyvtárban pedig szeptember 20-tól Pecz-kiállítást is megtekinthet a közönség.
***
Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. szeptember 11–18–i 87. évfolyam 35–36. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
