Nyolcadik alkalommal rendezik meg az evangélikus iskolák kutató tanárainak konferenciáját március 24-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Az eseményről az ötletgazda-szervezővel, Érfalvy Líviával, a házigazda intézmény igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
– Mikor, hol és milyen céllal tartották meg az első konferenciát?
– 2013-ban a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumból indult útjára a kezdeményezés, Varga Mártának, egyházunk országos irodája nevelési és oktatási osztálya vezetőjének és Fabiny Tamás elnök-püspök úrnak a szellemi támogatásával. A konferenciasorozat életre hívásában az motivált, hogy szélesebb körben is ismertté tegyük azt a hatalmas szakmai tudást, mellyel az evangélikus köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok rendelkeznek. Az elmúlt években a rendezvényeknek több evangélikus intézmény is otthont adott, idén márciusban azonban ismét nálunk gyűlnek össze azok a tanárok, akik az evangélikus iskolákban végzett oktató-nevelő munkájuk mellett a tudomány művelése mellett is elköteleződtek, és a tudásukat szeretnék megosztani másokkal.
– Mi a sajátossága az ez évi tanácskozásnak?
– Az idei esztendő több évforduló kapcsán is nevezetes, hiszen amellett, hogy kétszáz éves a pesti evangélikus gimnáziumi oktatás, és százhúsz éve született Neumann János, konferenciasorozatunk is tízéves lett – a jeles évfordulók kapcsán plenáris előadás keretében emlékezünk meg a fasori gimnázium volt növendékéről, a pesti evangélikus oktatásnak pedig terveink szerint külön szekciót szentelünk. Emellett a Petőfi-jubileumhoz kapcsolódóan is többen készülnek érdekes előadásokkal.
– Kik adnak elő a konferencián?
– Szaktudományi vagy módszertani kutatásokat végző pedagógusok, pedagógiai szakértők, akik már évek óta rendszeresen beszámolnak kutatási eredményeikről. Előadóink között vannak doktoranduszhallgatók, olyan tanárok, akik a pedagógus-életpályamodell besorolása alapján kutató tanárok, és a hallgatósággal megosztják tudásukat mesterpedagógusok is. Ugyanakkor olyan kollégák is előadnak, akik valamilyen szakképzés vagy másoddiplomás képzés keretében kerültek kapcsolatba egy-egy érdekes témával, vagy hoztak létre valamilyen innovációt, jó gyakorlatot, fejlesztettek taneszközt. A konferenciával összefüggésben tehát a kutató tanár kifejezést tágabb értelemben használjuk. Célunk az volt, hogy tudásmegosztó fórumot teremtsünk azok számára, akik mindennapos pedagógusi munkájuk mellett elmélyülten foglalkoznak egy szaktárgyukhoz kapcsolódó kérdéskörrel.
– A szervezők előre meghatározzák, hogy mely tudományterületekről érkezhetnek az előadók?
– Egyáltalán nem, ez hagyományosan tudományközi konferencia, így az elmúlt évekhez hasonlóan minden kolléga szabadon választható témával jelentkezett. Ennek megfelelően hallhatunk majd előadást a hittudomány, a természettudomány, a pedagógia, a történettudomány vagy éppen az irodalom- és nyelvtudomány területéről. A tudomány népszerűsítése már korábban is fontos célunk volt, ezért a 2019-es konferenciánkkal csatlakoztunk a kutatók éjszakája rendezvénysorozathoz, melynek keretében sok olyan érdeklődőt is megszólítottunk, akik laikusként ültek be az előadásokra.
– Az emberekben élhet egy olyan, javarészt téves kép a tudósokról, kutatókról, hogy idős, ősz hajú, szemüveges bácsik, nénik beszélnek valamiről, amit kevesen értenek. Ezzel szemben az bontakozik ki a szavaiból, hogy a tudomány – divatos kifejezéssel élve – lehet menő.
– Pontosan ezt szeretnénk megmutatni a diákjainknak: azt, hogy a tudomány nem elvont dolog, ezért a konferenciába hallgatóként, sőt most már előadóként is, szinte a kezdetek óta bekapcsolódnak tehetséges diákok. Így ők is látják, hogy tanáraik nem elefántcsonttoronyba zárkózva kutatnak, hanem gyakran a diákokkal közösen, aminek akár tanórai keretek között is lehet tudományos értelemben vett eredménye – ezt nagyon izgalmasnak tartom.
– A konferencián elhangzottak hogyan válhatnak gyakorlattá a részt vevő pedagógusok munkájában?
– A rendezvény nemcsak előadásokat, hanem szekcióbeszélgetéseket is kínál, ahol hagyunk időt az elhangzottak megvitatására. Már itt megindul az eszmecsere, a kollégák megosztják egymással a tapasztalataikat, így az itt megismert szaktárgyi tudás és a módszertani újdonságok könnyebben beépülnek a tanári repertoárba. Ugyancsak segíti az elmélet gyakorlatba való átültetését, hogy az elhangzottak szerkesztett formában konferenciaköteteinkben is elérhetők. A március 24-i konferenciánkra minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk, a hallgatóság soraiba március 17-ig még lehet jelentkezni.
