Közösen „ástak kutat” az országos evangélikus családos tábor résztvevői, és együtt várták, hogy abból az élő víz folyamai ömöljenek (vö. Jn 7,38). A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Gyülekezeti és Missziói Osztályának szervezésében – Németh Zoltán vezetésével – június 20. és 27. között kilencvenen voltak együtt Balatonszárszón, az Andorka Rudolf Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban, mert szomjaztak a találkozásra, egymással éppúgy, mint az élő víz Forrásával.
Az időjárás kényeztető, a Balaton változatos és gyönyörű volt a megszokott, megnyugtató szárszói állandóságban, ahol az idegek kisimulnak, a hangok csendesednek, a lelkek szárnyra kelnek. Hogy ebben a kivételes helyzetben se feledjük el, mi történik az üdülő kerítésén kívül, mindennap emlékeztetett bennünket a szomszédban zajló értelmetlen háborúra egy velünk nyaraló, héttagú ukrajnai család kedves, csöndes jelenléte.
Többünk gondolatai gyakran kalandoztak feléjük, a megismert szövevényes életükre, amelyet a háború még inkább összekuszált. Ahogy telt az idő, egyre többféle módon kerültünk velük kapcsolatba: az egymásra mosolygás után szavak, nyelvtörők is fakadtak, közös sportolás, tánc is kerekedett. Mindannyian egy kút káváján egyensúlyozunk, segítjük egymást vagy harcolunk, alattunk mélység, felettünk magasság. A kútban az éltető víz nyújtotta biztonság vagy összetöretés és életveszély, fölöttünk-körülöttünk Isten szerető jelenléte.
Reggelente „átitattal” indult a nap, amely játékos helyzeteken keresztül vezetett föl egy-egy olyan bibliai történetet, amelyben kút szerepel. Ennek meghallgatása után interaktív módon reagáltunk: vajon a felvezető játék hogyan kapcsolódhatott a történethez – kicsit más, új megvilágításba helyezve azt, vagy mondhatnánk úgy is, mélyebbre ásva benne. A táborozók kútja gazdag forrásként szolgált más területen is: az éneket a résztvevőkből helyben verbuválódott zenekar kísérte igen magas színvonalon.
Napközben több párhuzamosan futó program lehetősége állt előttünk. A kiscsoportos beszélgetést Simon Réka büki lelkész vezette. Mindennap hitünk más-más rétegét jártuk körbe. Ismét kiderülhetett, hogy egyeseknek mennyire fontos az értelmezés szabadsága, a másra való nyitottság, ugyanakkor van, akinek a pontos iránymutatás jelent biztonságot. Bár kútjaink látszólag különbözők, mélységük, átmérőjük, hozamuk eltérő, a merítőedényünk is egészen más tulajdonságokkal bír, mégis biztos, hogy amiből táplálkoznak, ugyanaz a kristálytiszta Élő (forrás)Víz, Isten számunkra és rólunk írt történetei.
Ezzel párhuzamosan zajlott a kézműveskedés – természetesen vizes témában, elsősorban a gyermekek számára –, illetve különböző sport- vagy játékversenyek, többek közt pingpong, foci, pétanque, backgammon és röplabda. Utóbbi szervezését – ifjúsági válogatottként – az egyik ukrán fiatal vette kezébe.
A nap további részében szabad tevékenységgel töltöttük az időt. A legkisebbek a homokozóban is forrást fakasztottak, kitartóan hordva bele a Balaton vizét, ki vödörben, ki marokban. A nagyobbak társasoztak vagy aktívabb módon pihentek, töltődtek, és voltak, akik egy kávé vagy sör mellett beszélgettek, és közben hol a Balaton hullámain, hol az egy hónapja még teljesen szürke hattyúfiókákon, hol a gyönyörű pázsiton, hol a felhőkön nyugtatták tekintetüket. Amint lehetett, természetesen megindult a csapat a Balatonba, a folyton jelen lévő vízbe – pancsolni, úszni, evezni, esetleg horgászni.
Egyik nap Kötcsére, az alkotóházba is volt módunk ellátogatni, ahol a vesszőfonás és az agyagozás mesterségének ismerői lehetővé tették, hogy magunk is készítsünk különböző dísztárgyakat. A hagyományőrzés más formáját is kipróbálhattuk: szombat este moldvai táncház és gyermekjátékok fűtöttek bennünket kívül-belül.
A kút vizében tükröződő magasság is hívott: elkirándultunk a szomszédos Balatonföldvár hajó formájú kilátójába, amely izgalmas interaktív kiállítással is megörvendeztetett bennünket a környék csodás látványa mellett.
Esténként Németh Zoltán egy-egy mesét húzott föl a kútból, ezek interaktív előadásmódja segített belehelyezkednünk a bibliai történetekbe: Lázár Ervin A bolond kútásója, Móricz Zsigmond A vödör és a kútja, a Grimm testvérek Holle anyója, Szutyejev Négy kis ezermestere a gyerekek és a felnőttek kreativitásának eredményeként szórakoztató formában csillapították szomjunkat. A mesék számos bibliai történettel hozhatók párhuzamba; hogy melyekkel, az is rajtunk múlik. Az ötletek sokszínűsége a kútásás során feltárt, egymásra rakódó földrétegeket juttathatta eszünkbe: hol tartok én, hol tartanak mások, és milyen jól megfér mindez egymás mellett.
A történetek rólunk szólnak, bennünk vannak, akár a mesék világából, akár a Bibliából kerülnek épp felszínre a kút mélyéből. A záró istentiszteleten Németh Zoltán arra is rámutatott, hogy a közös kutunkból való merítésen túl mi magunk is válhatunk – ahogy Jézus mondja – „az örök életre buzgó víz forrásává” (Jn 4,14).
