20. és 21. században mártírhalált halt keresztényeknek dedikált templomot szentelt fel ünnepi istentisztelet keretében Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szeptember 4-én, szombaton Budakeszin. A Benczúr László tervezte épület ünnepi átadásán egyházi és állami vezetők is köszöntőt mondtak. A több száz ember részvételével zajló alkalom szeretetvendégséggel zárult.
Miután Lacknerné Puskás Sára, a Budakeszi Evangélikus Egyházközség lelkésze átvette a templom kulcsát Fabiny Tamástól, és kinyitotta az új épületet, elkezdődött az ünnepi istentisztelet. Az elnök-püspök Lukács evangéliumának 10. fejezete alapján tartott igehirdetésében elmondta: a templomot a 20. és a 21. században mártírhalált halt keresztényeknek dedikálták. Ezért a templom tetejét tartó hat, a Kárpát-medencét és az öt kontinenst jelképező oszlopon tizenkét-tizenkét, különböző felekezetekhez tartozó vértanú neve szerepel.
„A mártírium ugyanis nem ismer sem földrajzi, sem felekezeti határokat” – fogalmazott az evangélikus püspök. Ezeknek a mártíroknak a sorsában igazzá vált Jézus mondása: „…én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé” (Mt 10,16). Bármikor eljöhet az idő, amikor Jézus mellett hitet tenni egyenlő lehet a biztos halállal – intett prédikációjában Fabiny Tamás.
Kitért arra is, hogy az új templom Budakeszin az „ég kapuja, jeladás a szentről egy Istentől távolodó, gyakran istentelen világban”. Az elnök-püspök reményét fejezte ki, hogy a templom és még inkább az „élő kövek”, azaz a gyülekezet, valamint az egész evangélikus egyház arról lesz felismerhető, hogy mindenki számára nyitott, befogadó közösség.
Az istentiszteleten Finta Gergely orgonán, Móré Irén fuvolán, valamint a Hylarion Énekegyüttes Mechler Anna vezetésével teljesített zenei szolgálatot.
Az istentiszteletet követően ünnepi közgyűlés vette kezdetét, amelyen Benczúr László építész röviden beszámolt a templomépítés történetéről és az építészeti szándékról. Az épület ellipszis alaprajzú, amely a budakeszi gyülekezetet jelképezi. Felül világító kupola nyitja meg a tetőt a keresztelőmedence és a szószék felett, ezzel adva egészen különleges fényhatást ennek a két fontos helyszínnek a templomban. Az épület legmagasabb pontja a látszóbeton 18,5 méter magas tornya, amelyben Gombos Miklós harangkészítő munkája szólal meg. A tornyot két oldalról vasbetonfal támasztja meg a segítséget felülről váró kezeket jelképezve. Az orgona a németországi Speyer dómjának oldalhajójából került lebontás után a budakeszi templomba. A száz-százhúsz főt befogadni képes épülethez gyülekezeti közösségi tér is készült. A templomépítést a kormány 330 millió forinttal támogatta.
A bemutató után a köszöntések sora következett. Keczkó Pál budai esperes a budahegyvidéki és a budakeszi templom elkészülése között vont párhuzamot beszédében, amelyek során mindkét alkalommal az Úristen segítségéért, az új templom csodájáért mondott hálát. Őt követte Fábri György, az Északi Egyházkerület felügyelője, aki kiemelte, hogy elsőként a budakesziek örömében szeretnének osztozni ezen az ünnepen. A budakeszi gyülekezet egyúttal azt is „üzeni” a nem túl biztató demográfiai adatok mellett, hogy „nem vagyunk a meghátrálás népe”. A felügyelő emlékezetett, hogy a templom oszlopain megjelenő mártírok sorsa mindannyiunk számára megrendítő példa lehet: „A kereszténység egységének és emberi mivoltunk egységének megélésére hívják fel a figyelmet.” A templom oszlopain olvasható hetvenkét egészen különböző hátterű, más-más kontinensről származó mártírról szóló memento azt jelenti, „hogy egyek vagyunk a kereszténységben”.
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök jókívánságait. Az államtitkár kiemelte: látszólag sok mindenben erősebbek vagyunk az üldözött keresztény közösségeknél, valójában azonban „mi tudunk tőlük tanulni, mi tudunk az ő hitükből erőt meríteni”. Megfogalmazása szerint „nem fordulhatunk elég alázattal” az üldözött keresztények felé. A segítségre, amelyet Magyarország állami szinten nyújt, „büszkék lehetünk”, de ez a segítségnyújtás „nem lehet leereszkedő”. Magyarország büszke lehet arra, hogy az elmúlt négy évben több mint negyven országban több mint negyedmillió üldözött keresztény számára tette lehetővé a szülőföldön maradást. Az államtitkár beszédében hozzátette: büszkeségre ad az is okot, hogy a keresztények segítése nemcsak kormányprogram, hanem jó szándékú hívő és nem hívő magyar emberek sokaságának a támogatását is élvezi. Azbej Tristan megköszönte a Magyarországi Evangélikus Egyháznak és az evangélikus híveknek, hogy részt vesznek ebben a misszióban.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében arról a Kárpát-medence-szerte közel százötven templomról tett említést, amely az elmúlt időben a kormány és a keresztény egyházak összefogásával újonnan épült. Ezek a templomok azonban csak akkor lesznek tele hívekkel és fiatalokkal, „ha felvállaljuk a hitünket”. A vértanúk áldozatának és az új templomoknak is akkor lesz értelmük, ha „mi, keresztények vállaljuk legalább a fehér vértanúságot”, azt, hogy „folyamatosan támadják, gyalázzák a keresztényeket” – mutatott rá Soltész Miklós.
Az ünnepi alkalmon Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere reményét fejezte ki, hogy az új templom évszázadokig állni fog, hiszen a falai között hirdetett keresztény értékek örökkévalók, „társadalmunk legfontosabb alapkövei”.
Az ünnepi alkalom a Himnusz eléneklése után szeretetvendégséggel zárult.
