Hogyan értékelik az elmúlt évet, és mit terveznek idénre? Sikerekről és tanulságokról, örömökről és feladatokról kérdeztük egyházunk különféle szolgálati területeinek vezetőit. Sorozatunk negyedik részében Gregersen-Labossa György, a diakóniai bizottság elnöke foglalja össze, hogy milyen volt a 2021-es év az evangélikus diakóniában, és mi várható 2022-ben.
Az evangélikus diakónia Magyarországon 2021-ben is elvégezte szolgálatát. A munkatársaink intézményeinknek szinte mindegyikében nagy odaszánással végezték munkájukat, amelyért köszönet illeti őket.
Az elmúlt két évben a legnagyobb nehézséget a járvány okozta. A helyzet némileg javult az oltakozással, de a baj még mindig nem múlt el.
Különös öröm, hogy a nehéz körülmények között is maradt erő a diakóniai fejlesztésre, és az állammal folytatott tárgyalások is folytatódtak, amelyek során az együttműködésen volt a hangsúly. Az egyházak által az államtól fenntartásba vett intézmények jogi és tulajdoni viszonyait a törvényalkotók rendezték, és további átvételekről is szó van.
2022. január 1-jével Nagyszénáson bővült az evangélikus diakónia. Az idősellátás mellett a jövőben immáron egy nagyon színvonalas, szenvedélybetegeket rehabilitáló központ is egyházunk diakóniájában végzi szolgálatát. A meglévő intézményeink is gyarapodhatnak, és legalább négy-öt önkormányzat is a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kíván együttműködni a szociális ellátás területén. Érezhető a bizalom és az együttműködési szándék. Minden új és átvett intézménynek akkor van értelme, ha a helyi evangélikus közösség erősödését szolgálja. Ezt az alapelvet követtük az elmúlt esztendőben is.
Továbbra is nehezíti munkánkat a szociális területen meglévő munkaerőhiány, illetve a nagyfokú pályaelhagyás. A bérek rendezése terén ebben a szektorban komoly elmaradások vannak. Reménység szerint a gazdasági növekedés 2022-ben megteremti a lehetőségét a további bérfejlesztésnek.
Nagy sikerként könyvelhető el, hogy egyházunk egyik intézménye, a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat sikeresen pályázott a nevelőszülői képzések szervezésére, és az Evangélikus Hittudományi Egyetem Diakóniai Képzési Központjával együttműködve immáron az egyház maga képezheti a jövőbeli nevelőszülőket. A családi bölcsődék alapítása is lendületet vett. A jövőben e szolgáltatást az egyházközségek működtetésére bízzuk.
Az önkéntes diakónia területén a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület stratégiájában szerepel, hogy minél több Fébé-önkéntes diakóniai csoport alakuljon a gyülekezetekben, amelyeket az egyesület támogatni kíván.
A már említett diakóniai képzési központ képzései elindultak és bővülnek. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem együttműködik a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézettel és a németországi nürnbergi evangélikus diakóniai főiskolával, hogy a szakmai bázis erősödjön, és újabb, a szociális területre koncentráló szakok és képzések induljanak. A gyülekezetimunkatárs-képzés területén is tovább kell erősíteni a diakónia szerepét.
Ami a feladatokat illeti: a jövőben erősíteni kell a gyülekezetek diakóniai elköteleződését, az önkéntes munkát és az intézményeinkben dolgozó elkötelezett evangélikus munkatársak identitását. Szolgáló közösségeket kell szerveznünk, amelyek lelki és szakmai hidakat teremtenek az intézmények és gyülekezetek között.
Az evangélikus diakónia nyilvánosságát növelni kell, hogy az egyház társadalmi szerepvállalása nemzetközi, országos és helyi szinten egyre jobban megismerhetővé váljon. Ugyanakkor az intézmények anyagi helyzetét is tovább kell javítani; a korszerűsítéshez és fejlesztéshez állami és pályázati forrásokat kell bevonni, illetve ideje volna például a rezsiköltségek csökkentését a központi beszerzések megszervezésével elérni. Tovább haladunk az intézményi adminisztráció digitalizálásának fejlesztésével, és még nagyobb hangsúlyt teszünk a munkatársak képzésére és a rekreációs lehetőségek biztosítására.
* * *
A sorozat első, A gyűjtemény is az egyház láthatóságát erősíti című részében H. Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Gyűjtemény intézményvezetője gondolatai olvashatók.
A második, A képzéskínálat és a könyvtár bővítésével erősített a teológia című részben Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora szólt az intézményben folyó munkáról.
A harmadik, A gyümölcstermésre helyezi a hangsúlyt az evangélikus köznevelés című részben Varga Márta, az országos iroda nevelési és oktatási osztályának vezetője tekintett vissza és előre.
Prőhle Gergely országos felügyelővel készített évértékelő és évindító interjúnk Újra és újra értelmet adni annak, hogy „lélekkel, ismerettel” címmel a linkre kattintva olvasható.
