Az Ukrajna orosz megszállása miatt nehéz élethelyzetbe kerülő, menekülni kényszerülő embertársaink megsegítéséről hozott határozatot 2022. február 26-ai ülésszakán a Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinata.
A kialakult krízishelyzet kapcsán a zsinat tagjait Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő tájékoztatta arról, hogy milyen lépéseket tett eddig az egyház vezetése a háború kirobbanása óta eltelt rövid időben. Hangsúlyozták: a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) saját méretének tudatában és a lutheránus hagyományok jegyében, a professzionalitásra törekedve kíván segítséget nyújtani a bajban lévőknek. Ezért alapvetően a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve kívánja a segítségnyújtást megvalósítani. Beszámoltak arról is, hogy már eddig is számos konkrét felajánlás érkezett a gyülekezetektől, ezeket az MEE Országos Irodája fogja koordinálni. Folyamatban van az országos adománygyűjtés megszervezése is.
Hírt adtak arról is, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) képviseletében Kondor Péter alelnök, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke és Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a szervezet főtitkára épp úton van Beregszászba, hogy Zán Fábián Sándornak, a Kárpátaljai Református Egyház püspökének átadják azt az adományt, amelyet az idei ökumenikus imahét során gyűjtöttek.
A zsinat az előterjesztés nyomán a következő határozatot fogadta el az Ukrajna orosz megszállása miatt nehéz élethelyzetbe kerülő, menekülni kényszerülő embertársaink megsegítéséről:
„Ukrajna orosz megszállása előidézte azt, hogy mind a hazájukban maradó, mind pedig a menekülni kényszerülő testvéreink humanitárius segítségre szorulhatnak.
A Magyarországi Evangélikus Egyház elkötelezett a bajba jutottak megsegítése iránt. Számos egyháztagunk, gyülekezetünk és intézményünk jelezte segítő szándékát vagy ajánlott fel konkrét segítséget, amelyért hálásak vagyunk.
A krízishelyzetben lévők gyors és hatékony támogatásához elengedhetetlen az igények felmérése és a segítség koordinálása. Ezért arra kérjük az országos irodát, hogy az egyházzal kapcsolatban álló segítő szervezetekkel és az állami szervekkel együttműködve mérjék fel a segítségnyújtás lehetőségeit.
Továbbá arra kérjük az evangélikus testvéreket, gyülekezeteinket, intézményeinket, hogy az ukrajnai békéért való imádságok mellett lehetőségük szerint vegyenek részt a segítő munkában, szálláslehetőséggel, adományozási szándékkal, önkéntes munkával vagy bármilyen támogatási formával keressék az országos iroda koordinációért felelős munkatársait.”
A határozathozatal előtt Fabiny Tamás elnök-püspök így imádkozott:
Csütörtök reggel háborús hírekre ébredtünk. A tudósítások most nem távoli robbantásokról, más földrészeken elkövetett katonai agresszióról szóltak, hanem egy szomszédos ország megszállásáról. Nézem az ott készült felvételeket, közben pedig lapozom a Bibliámat.
„Háborúkról fogtok majd hallani, s háborús hírek fognak keringeni. Vigyázzatok, ne kerítsen hatalmába benneteket a félelem…” (Mt 24,6; SZIT)
Gyermekek és fiatalok ott kuporognak az óvóhelyen. Annyi idősek, mint az én lányaim. Egy fiatalember, lehetne az én fiam is, könnyek között búcsúzik családjától: felesége és kislányai menekülnek, ő ott marad harcolni. Tenyerével az immár induló autóbusz koszos ablakán keresztül simogatja övéit.
„Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el.” (1Pét 5,8; SZIT)
Monstrum tankok vonulnak be a történelmi város, Odessza utcáin. A felvételen zakatolás mellett csak a szirénák vinnyogó hangja hallatszik.
„És láttam: íme, egy fakó ló, a rajta ülőnek neve Halál, és a Pokol követte őt; és hatalom adatott nekik a föld negyedrészén, hogy öljenek karddal, éhínséggel, döghalállal és a föld vadállatai által.” (Jel 6,8)
A kijevi metró megállói éjszakára zsúfolásig megtelnek. Családok összekuporodva próbálnak aludni, édesanyák cókmókok közepette szoptatják gyermeküket.
„Én Uram, Uram, hatalmas szabadítóm, te véded fejemet a küzdelem napján.” (Zsolt 140,8)
Egy férfi egy összeroncsolódott autó mellett áll, telefonál. Körülötte holttestek hevernek.
„Kardot rántanak a bűnösök, kifeszítik íjukat, hogy elejtsék az elesettet és szegényt, levágják az egyenes úton járókat.” (Zsolt 37,14)
Rohamsisakos, fegyveres katonákkal zsúfolt teherautó megy a sáros úton, a kóbor kutyák iszkolnak előle.
„…minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég, és tűz martaléka lesz.” (Ézs 9,4)
Egy tank lendületből áthajt a szembejövő autón, és továbbhalad. Emberek puszta kézzel próbálják kiszabadítani az idős sofőrt a roncsok közül.
„Durván eltaszítottak, hogy elessem, de az Úr megsegített engem. Erőm és énekem az Úr, megszabadított engem.” (Zsolt 118,13–14)
Beregsuránynál egy anyuka három gyereket terelget maga előtt, mindegyiken nagy, színes hátizsák. Egyikük maciját szorongatja.
„Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene.” (1Kor 14,33)
Szorgos kezek zarándokházakat takarítanak. Pénzt gyűjtenek, takarót és élelmet hoznak.
„Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.” (Zsolt 121,1–2)
Templomok ajtajai tárulnak szélesre, kezek kulcsolódnak imára.
„Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Mt 5,9)
Emberileg talán tehetetlenek vagyunk. De hiszünk egy nálunk és minden földi hatalomnál nagyobb létezőben.
„Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul. Mindenki a saját szőlőjében vagy fügefája alatt ülhet, és senki sem háborgatja őket. Maga a Seregek Ura mondta ezt!” (Mik 4,3–4)
* * *
A zsinatról bővebb beszámolóval később jelentkezünk. – A szerk.
