Észtország fővárosában, Tallinnban rendezték meg június 14–20. között az Európai Egyházak Konferenciájának nagygyűlését. Az Isten áldása alatt – a jövő alakítása címet viselő esemény fő témáját a keresztény identitásból fakadó elköteleződés adta. A tisztújítás alkalmával a szervezetet irányító húszfős vezetőségbe beválasztották Fischl Vilmos evangélikus lelkészt, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárát is.
„A brüsszeli központú Európai Egyházak Konferenciája, amely az Európai Unióval való párbeszéd során képviseli az egyházak érdekeit, ötévente tartja nagygyűlését. 2013-ban Budapest, 2018-ban Újvidék volt az esemény házigazdája, ezúttal pedig az észt főváros, Tallinn látta vendégül a nagygyűlés résztvevőit. A bevett gyakorlat szerint ezúttal is áttekintettük a szervezet tevékenységének elmúlt öt évét, az elnök és a főtitkár elmondták beszámolóikat, utána pedig hozzászólások lehetősége mellett szavaztunk róluk” – tájékoztatta lapunkat a helyszínről Fischl Vilmos.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára elmondta azt is, hogy az Európai Egyházak Konferenciája munkájának fontos részét alkotják a különböző tematika szerint létrehozott bizottságok. „Én a most lezáruló ciklusban a Demokrácia, oktatás és sokszínűség elnevezésű bizottság tagja voltam, amellyel az elmúlt években több konferenciát szerveztünk. Külön öröm, hogy Magyarországon is volt ülésünk, amelynek a MEÖT adott otthont. Ezek a bizottságok – így például az emberi jogi bizottság, a teremtésvédelemmel foglalkozó bizottság és így tovább – mutatják meg tulajdonképpen a szervezet arcát és a gondolatait. A bizottságokba a tagegyházak delegálnak tagokat, utána pedig a vezetőség, az úgynevezett Governing Board választja meg őket a következő ötéves időszakra. Természetesen foglalkoztunk a szomszédunkban zajló háború kérdésével és a teremtésvédelemmel is. Összességében elmondható, hogy a nagyelőadások felszólalói a választott témákkal, azok kibontásával a nagygyűlés munkájának irányát is alapvetően meghatározták. Kiemelt téma volt az ukrajnai egyházak együtt gondolkodása. A Kárpátaljai Református Egyház püspöke, Zán Fábián Sándor egy panelbeszélgetésen fejtette ki gondolatait; beszélgetőtársa mások mellett az Ukrán Ortodox Egyház érseke, Jevsztratij Zoria és Pavlo Shvarts, az Ukrajnai Német Evangélikus Egyház püspöke volt.”
A békéhez vezető utak
A nagygyűlésen tisztújításra is sor került. Elnökké Nikitast, Thiatira és Nagy-Britannia Ökumenikus Patriarkátusának érsekét választották, alelnökké pedig Frank Kopania evangélikus lelkészt, a Németországi Protestáns Egyház nemzetközi igazgatóját, illetve Dagmar Winter anglikán püspöknőt. A következő öt évre az Európai Egyházak Konferenciáját irányító húszfős vezetőségbe – az elnök és a két alelnök mellé – további tizenhét tagot választott meg a testület, köztük Fischl Vilmost is.
A nagygyűlés előkészítő bizottságának tagjaként ott volt Tallinnban Pángyánszky Ágnes, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetője is. Az Evangélikus.hu hírportált tájékoztatva elmondta, hogy az összegyűlt delegátusok és vendégek olyan európai keresztény egyházak képviselői voltak, akik együtt keresték a megoldást a szervezet új küldetésének irányára, a működéshez szükséges források megteremtésére, és emellett ökumenikus közösségben együtt élték meg keresztény hitüket istentiszteleti és imádságos közösségben is.
Hozzátette: „A nagygyűlés helyszínéül a tallinni Kultuurikatel épülete szolgált, amely egy 1913 és 1979 között működött erőműben található. Ez a posztindusztriális épület az Európai Egyházak Konferenciája számára szimbolikus értelmet is hordozott: az átalakuló európai közegben transzformációra, új erőforrások keresésére és új célkitűzésekre van szükség. A szervezet ezt a transzformációt abban találta meg, hogy felismerte, az európai egyházaknak szükségük van olyan érdekképviseletre, amely akár a legmagasabb szintű politikai szervezeteknél is tudja képviselni az európai keresztény egyházak érdekeit és programjait. A nagygyűlés programjának előkészítésekor így fontos szempontként jelentkezett, hogy olyan témákról beszéljünk, amelyek az egyházak ilyen irányú szerepét erősítik.”
Pángyánszky Ágnes kiemelte, hogy a társadalmi felelősséggel kapcsolatban Christian Krieger leköszönő elnök a jelentésében felhívta a figyelmet a mai európai keresztény egyházakat érintő fő nehézségekre. Ezek a radikalizmus erősödése, a bizonytalanság érzése (feszültségek, terrorizmus), a vallásos analfabetizmus, a szekularizáció, valamint a keresztény örökségek elleni, Európa sok részén előforduló támadások. A vallásszabadság megléte és a béke etikájának kérdése felelősséget is ruház egyházainkra, hogy közös cselekvési tervet dolgozzanak ki ezekre. Az Európai Egyházak Konferenciája ezért indította el A békéhez vezető utak elnevezésű programját, amelyben reflektál az Európában újra kialakult háborús helyzetre és a béketörekvések keresztény megvalósítására.
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktusa elmondta azt is, hogy az egyházak közteológiájának prófétai üzenetét a nagygyűlésen részt vevő fiatalok több felszólalásukban, illetve a számukra szervezett panelbeszélgetés során is képviselték. Ukrán, orosz és fehérorosz fiatalok beszélgettek a háborús helyzetben megélt tapasztalataikról és a béketeremtés érdekében vállalt szerepükről. A nagygyűlés résztvevői meghatottan hallgatták a fiatalok keresztény hitből fakadó reménységét és terveiket.
Új európai pillanat
Az Európai Egyházak Konferenciája számára ebben az új útkeresésben a közösségépítés szerepe is kiemelkedő – húzta alá Pángyánszky Ágnes, hozzátéve, hogy amiképpen Christian Krieger megfogalmazta, egy új európai pillanat részesei vagyunk. A dezintegráció, a növekvő bizalmatlanság, az euroszkeptikus hangok után olyan új helyzetben vagyunk, amikor az összefogásra, a keresztények közötti kapcsolatok építésére újra nagy szükség mutatkozik.
Az európai keresztény egyházaknak a jövő formálására olyan célokat kell megfogalmazniuk – megmutatva a remény tapintható jelenlétét –, amelyek segítik a tagegyházak életét és szolgálatát. A szervezet elkötelezett amellett, hogy az uniós csatlakozási tervet bővíteni szükséges, az európai szociális törvényeket és a globális felmelegedés elleni harcot erősíteni kell, Európának a vallásszabadság tekintetében nagyobb tiszteletet kell mutatnia, és törekedni kell a tartós békére, az igazságosságra és a megbékélés folyamataira.
Pángyánszky Ágnes tájékoztatása szerint a nagygyűlés alkotmányos és a választásokkal kapcsolatos feladatai mellett jelentős szerepet játszottak azok a fő előadók, akik politikai, szociológiai, teológiai és egyházdiplomáciai területen fejtették ki véleményüket. Szvetlana Tyihanovszkaja emigrációban élő belorusz politikus arra kérte az európai keresztény egyházakat, hogy imádkozzanak a fehérorosz és az ukrán emberekért, és emeljék fel szavukat az igaz békéért, az igaz testvériségért és az igaz szeretetért.
Közös törekvés a jóra
Hartmut Rosa német szociológus az egyházak szerepére reflektált: mint mondta, alternatív modellé tudnak válni Európában a megállíthatatlannak tűnő növekedés iránti törekvésekkel szemben. Rowan Williams egykori canterburyi érsek arról beszélt, mit jelent az áldás jelenléte és megtapasztalása egy olyan világban, ahol saját történeteinket Isten története elé helyezzük, és megfosztjuk magunkat attól az isteni kegyelemtől és szeretettől, amely elengedhetetlen a valódi és szükséges változáshoz.
A fő előadások sorát a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Bartholomaiosz zárta, aki az európai ökumené kihívást jelentő kérdéseit taglalta. Felhívta a figyelmet az európai ökumenikus helyzet drámai megváltozására, szólva a megosztottságról és a destruktív hozzáállásról is. A pátriárka bátorította az európai keresztény egyházakat a közös célok és a közös jó iránti törekvésre, amely túlmutat mindenféle határon.
Az Európai Egyházak Konferenciájának záróüzenetéből többek között kiderül, hogy a nagygyűlés egyértelműen elítéli Oroszország brutális ukrajnai invázióját, az emberi életek és a területek, illetve a háború utáni, a jogállamiságra alapuló rendezési lehetőségek erőszakos elpusztítását. A nagygyűlés a háborús helyzet által közvetlenül érintettektől erőteljes tanúságtételeket, imádságra és a jövőbeli gyakorlati segítségnyújtásra vonatkozó kéréseket hallgatott meg. A konferencia kiáll az erőszak áldozatai mellett ebben a háborúban is.
A nyilatkozat hangot ad aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy egyes egyházak milyen szerepet játszanak e szörnyű konfliktus előmozdításában. „Fájdalommal tölt el bennünket, hogy mindez milyen hatással van az európai kontinens keresztény tanúságtételére” – olvasható a záródokumentumban.
Hegedűs Kende, Wächter Baldó, Pángyánszky Ágnes, Fisch Vilmos és Joób Máté az Európai Egyházak Konferenciája tallinni nagygyűlésén
Az Európai Egyházak Konferenciája száztizennégy tagegyházat számlál, Magyarországot a baptista, az evangélikus, a metodista és a református egyház képviseli. A tallinni nagygyűlésen a Magyarországi Evangélikus Egyházat Pángyánszky Ágnes és Fischl Vilmos képviselte, rajtuk kívül a rendezvény lelkigondozói szolgálatának felelőseként Joób Máté evangélikus lelkész, egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem és az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója vett rész rajta, Hegedűs Kende és Wächter Baldó teológushallgatók pedig a nagygyűlés stewardjaiként a kommunikációs munkában voltak a nagygyűlés szervezőinek segítségére.
