A nevelőszülői hivatással járó felelősségről készített podcast műsort a Szon.hu hírportál. Laborczi Gézával, a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat intézményvezetőjével és lelkészével beszélgettek a témáról.

– A gyermekvédelmi szakellátás fontos pillérei a nevelőszülők, akik egy komplex és felelősségteljes szerepre vállalkoznak, amikor magukhoz vesznek egy gyereket. Közös tanulás ez számunkra, nem volt korábban kultúrája a nevelőszülőségnek Magyarországon, azóta toborozzuk, képezzük és segítjük a nevelőszülőket, amióta felszámoltuk a régi, nagy létszámú nevelőotthonokat. Nevelőszülőkre szükség van , mert sajnos emelkedik a gyermekvédelmi ellátásra szoruló fiatalkorúak száma, s ez alól a mi térségünk sem kivétel. Meglátásom szerint, a hálózat akkor működik jól, ha bizalomra épülő kapcsolatok szövik át, mert akkor kerülhetnek felszínre a családban vagy akár a rendszerben megbúvó problémák is – mondta el Laborczi Géza az Oltalom Szeretetszolgálat evangélikus lelkész-igazgatója. Mint ismert a múlt héten tragikusan elhunyt kisfiú nevelőszülőknél élt Nyíregyházán, azóta is számtalan kérdés foglalkoztatja az embereket. Laborczi Géza hangsúlyozta, nem szerencsés az esetből általánosításokat levonni.
Sokszereplős bizalmi háló
– A megrázó esetek, tragédiák kétségtelenül ráirányítják a figyelmet a szociális szféra, a gyermekvédelmi hálózat sérülékenységére. Noha a törvényi keretek adottak, számos emberi tényező is befolyásolja a rendszer működését – mondta el Laborczi Géza, az Oltalom Szeretetszolgálat lelkész-igazgatója.
Mint ismert, a szeretetszolgálat sokoldalú tevékenységet végez a hátrányos helyzetű emberek és családok között. Több évtizede foglalkozik hajléktalanellátással, átmeneti otthont tart fenn, 2018-tól nevelőszülői hálózatot is működtet, ezen belül jelenleg 16-18 család tartozik hozzájuk. Az elmúlt években is emelkedett a gyermekvédelembe bekerülő kiskorúak száma, ezért a nevelőszülői hálózat bővítése folyamatosan napirenden van.
Tanuljuk az új rendszert
– A fő alapelv, hogy szocializációs szempontból a családban van a legjobb helye a gyereknek, ebben a közegben válik életképessé felnőtt korára. Ha abból indulunk ki, hogy a súlyos veszélyeztetettség miatt, a saját családjából kiemelt gyermek biztonságos környezetbe kerül, testi-, lelki-, értelmi fejlődése biztosított, szeretetben nevelkedik fel egy nevelőszülőpárnál, nagyobb esélye lesz az önálló életre és arra, hogy megálljon a saját lábán, minta nevelőotthonban nőne fel.
Ha így gondolkodunk, akkor össztársadalmi érdekünk, hogy jól működő nevelőszülői bázisunk legyen. Nem volt korábban kultúrája a nevelőszülőségnek Magyarországon, ez egy közös tanulási folyamat, aminek mi még az elején járunk, nem szabad, hogy a nevelőszülői hivatás devalválódjon olyan esetek miatt, mint ami a múlt héten történt. A nevelőszülőség nem kis feladat, és nem is alkalmas rá mindenki. A szakpszichológusok, a gyámügy több lépcsőben szűrik a jelentkezők alkalmasságát, de önmagában nem ez a legfontosabb kérdés, hanem hogy ebben a bonyolult, sokszereplős rendszerben időben felszínre kerülnek-e a problémák. Ezért szoktam hangsúlyozni, hogy a bizalomra épül minden, csakúgy, mint egy családban.
Kapcsolati monitoring
– A gyerek, a nevelőszülő, a nevelőszülői tanácsadó, a növendékügyi előadó, a hatósági gyám, a vér szerinti szülő és a szakellátó-intézmény szoros együttműködésén alapszik minden, s bárki jelezheti, ha gondja van. Emlékszem, volt olyan nevelőszülőnk, akinek nem volt gyermeke azért vállalta a feladatot, átment a teszteken, ám amikor szembesült azzal, hogy nehezen illeszkedik be a családba a kisgyermek, jelezte felénk, hogy meggondolta magát mégsem szeretne nevelőszülő lenni, a gyámügy pedig lépett: Nincs ebből probléma, ilyen előfordulhat – osztott meg egy konkrét esetet a lelkész-igazgató, érzékeltetve, hogy nem elég a szilárd családi háttér, a támogató környezet a nevelőszülőséghez, lelkileg is készen kell állni rá. Nem beszélve arról, hogy a nevelt gyerek bárikor visszakerülhet a saját családjához vagy örökbeadhatják, s akit egyszer megszeretnek, azt nem könnyű elengedni.
2014-től a nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonynak minősül, megkérdeztük lehet -e ez ösztönző sokak számára. Laborczi Géza azt a választ adta, elsősorban azok jelentkeznek a feladatra, akiknek nincs saját gyerekük, de a hátrányos helyzetű településeken, ahol nem könnyű állást találni, ez is lehet egyfajta munkalehetőség.
A gyermekvédelmi szakellátáson belüli feladatok és felelősség kapcsán megtudtuk azt is, a nevelőszülői tanácsadónak 3 hetente kell meglátogatnia a kiskorút, nemcsak a saját környezetében, hanem az iskolában, az óvodában is, ahol beszélgetnek róla a pedagógusokkal. Fontos megjegyezni, hogy ezeket a látogatásokat nem jelzi mindig előre a tanácsadó, váratlanul is becsenget a nevelőszülőhöz, hogy valós képet lásson a család életéről. Majd ezután írásos dokumentációt is készítenek a tapasztalatokról. Hasonlóképp a hatósági gyámnak, és a növendékügyi előadónak is joga van a kapcsolati monitoringhoz.
– Volt olyan esetünk is, amikor a vér szerinti szülő kérte tőlünk, nézzünk rá a gyerekére, mert szerinte bántalmazzák a kicsit nevelőszülei. Megvizsgálta a szakpszichológus és nem volt semmilyen nyoma testi vagy lelki bántalmazásnak, tisztázódott a félreértés – mondott el egy másik példát Laborczi Géza, s visszakanyarodott oda, hogy nagyon sokféle emberi tényező határozza meg a nevelőszülői hálózat működését, annak minőségét.
A cikk eredetileg a szon.hu oldalon jelent meg.