Sokféle találkozásban és élményben lehetett részük az Északi Evangélikus Egyházkerület missziói napja résztvevőinek május 13-án Csömörön. A már hagyományos módon Találkozó Veled címmel meghirdetett alkalomnak ezúttal a Van embered! mottót választották a szervezők. Az idei tematikus évhez kapcsolódva több program is foglalkozott a konfirmáció és az elköteleződés kérdéseivel.
Mosolygós önkéntesek és polgárőrök fogadták Csömörön az Északi Egyházkerület missziói napjára érkezőket – jöttek bár autóval, busszal vagy éppen HÉV-vel a fővárossal szomszédos, Pest vármegyei nagyközségbe.
A település sportcsarnoka hamar megtelt. A regisztráció után közös éneklésbe kapcsolódhattak be a résztvevők. Bence Gábor, a fóti Evangélikus Kántorképző és Egyházzenei Intézet igazgatója és Eszlényi Ákos csömöri lelkész vezetésével száznál is több lelkes lutheránus dalolt így már kora reggel.
Szeretett gyermekei vagyunk
A Csömöri Tót Hagyományaink Háza kis kamarakórusának fellépése után nyitóáhítatában Kendeh K. Péter csömöri lelkész a Betesda tavánál fekvő beteg történetéről (Jn 5,1–9) beszélt. „Nincs emberem!” – mondja a harmincnyolc éve ott fekvő ember, aki már megbékélt az identitásával: pont az vagyok, akinek látsz, beteg és magatehetetlen. Ám Jézus újjáteremti őt.
Kendeh K. Péter párhuzamot vont közte és a misszió napra érkezettek között, akiknek mind-mind megvan a külön életútjuk, megvannak a saját terheik. „Az »akarsz-e meggyógyulni?« kérdésre mi talán úgy válaszolnának: »Nem vagyok beteg, csak nem az vagyok, aki lenni szeretnék, de ezzel a hiánnyal vagyok, aki vagyok. Pont az vagyok, akinek elfogadtam magamat. És egyébként is hogyan lehetne meggyógyulni?«” Majd ezekkel a szavakkal folytatta: „Isten szüntelenül azért van, hogy visszaadja nekünk azt az identitásunkat, ami akár szilánkjaira töredezett is lehet. Mert minden mélyén és mindenen túl, minden ellenére Isten szeretett gyermekei vagyunk! Van embered, te saját magad, aki ott hordozod magadban Istened vonásait, minden töredezettséged ellenére. Van embered, saját magad, akit elképzelhetetlen szeretettel szeret az Isten!”
Van gyógyulás
Fabiny Tamás püspök a köszöntőjében – miután hangsúlyozta a találkozás örömét és a csömöriek vendégszeretetét – az 1999-es országos missziói napról megőrzött keresztre hívta fel a figyelmet. Mint mondta: „Az evangélikus egyház a kereszt egyháza szeretne lenni. A theologia crucist, azaz a kereszt teológiáját képviseljük. A sok változás közepette a kereszt az, ami állandó.” A kereszt hordozása egyúttal terhek hordozásával is jár, de – ahogy a betesdai beteg is megtapasztalhatta – van lehetőség a gyógyulásra, lelkileg is, testileg is, méghozzá a kereszt Krisztusa által.
Csömör nagyközség nevében Fábri István polgármester a szlovák evangélikusság és a német–sváb közösség fontos, településformáló szerepéről szólt, de megemlítette a többi helyi keresztény – római katolikus, baptista, református – felekezetet is, amelyeknek a tagjaival jó az együttműködésük, és akik a legszilárdabb bástyái Csömörnek.
A polgármester köszöntőjét rövidfilm követte, amelyből a csömöri evangélikusokat, a gyülekezet megalakulásának történetét ismerhették meg a jelenlévők.
Legyünk egymás erőforrásai!
Az első pódiumbeszélgetés a missziói nap mottójára – Van embered! – épült. Szlaukó-Bobál Orsolyával, az egyházkerület missziói lelkészével Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet orvos igazgatója, Fábri György északi egyházkerületi felügyelő, Mészáros Attila, egyházunk menekültügyi referense és Nagy Panka diakóniai munkatárs, a pilisi Bizsu közösségi tér szakmai vezetője beszélgetett.
Nagy Panka úgy fogalmazott, hogy a munkája során hidakat építenek, például akár vallásos és nem vallásos emberek között, és a sokféle hátterű ember megtalálja a közös hangot. Ez a sokféleség és a közös hang megtalálásának öröme az, ami a munkájában vonzza.
Cserháti Péter doktori értekezésének a konklúzióját idézte: a gyógyítás nemcsak a műtétből, nemcsak a rehabilitációból, hanem az ember emberségéből és az embertársaiból is adódik. Fábri György a gyülekezetekkel, lelkészekkel való találkozásokat emelte ki. A közösség megtapasztalása során „erőforrás tudunk lenni egymás számára”.
Mészáros Attila az ukrán háborúról szólva úgy fogalmazott: a legtöbb, amit a menekültekért tehetünk, hogy odaállunk melléjük, amikor bajban vannak, és segítünk az első kríziseken átlendülni akár információátadással, akár fordítással vagy bármilyen apró vagy éppen fajsúlyosabb segítséggel. Abban, hogy ne féljünk a menekültektől, a párbeszéd, a megismerés segít, mert így a folyamatokat is megértjük.
A beszélgetés a gyülekezetben különböző feladatokat vállaló testvérek felé kifejezett hálával, a még szerepet nem vállalók felé pedig biztatással zárult, és annak hangsúlyozásával, hogy „egymás emberei vagyunk”.
Megszólítva így is, úgy is
A szekcióprogramok igen gazdag kínálata révén az evangélikus templomban Bence Gábor énekeltette meg az érdeklődőket az Igehirdetés a zene nyelvén című, telt ház mellett zajlott programon.
A Mátyás Király Általános Iskolában a betesdai beteg, a sareptai özvegy, az irgalmas samaritánus, valamint az emmausi tanítványok történetét beszélhették meg az érdeklődők a négy, szabadon választható bibliakörön. A gyülekezeti házban Sághy Kata és Sághy Balázs lelkészek várták ifjúsági programokkal a fiatalokat.
A sportcsarnokban a konfirmáció és az elköteleződés éve kapcsán, ebben a tematikában tartott beszélgetést Pángyánszky Ágnes lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) adjunktusa, a Gyakorlati Intézet vezetője, a tematikus év egyik felelőse. Vendégei Süli Nikoletta jogász, ceglédi gyülekezeti tag, a pilisi Bizsu ház önkéntese, Vass Péter bíró, budavári gyülekezeti tag, Bujdosó Erika, az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértője, az EHE másoddiplomás képzésének hallgatója, fóti gyülekezeti tag, és Pálmay Kristóf elsőéves villamosmérnök-hallgató, győri gyülekezeti tag, a Luther Otthon lakója voltak. Pángyánszky Ágnes a felvezetőjében úgy fogalmazott: az alkalom célja, hogy megmutassák, a mindenható Isten bárhol és bármilyen körülmények között meg tudja szólítani az embert, és beszélgetőtársai a saját életük példáján mesélik el, mikor és hogyan lettek megszólítva.
Az érdeklődők ezután az EHE harmadéves teológushallgatóinak megrázóan szép és különleges passiójátékát nézhették meg a csordultig megtelt sportcsarnokban.
Nekünk is van mondanivalója
Az ebéd és a záró istentisztelet előtti utolsó programpont A konfirmáció ajándéka című kötet bemutatója volt. A megerősödés útján címmel meghirdetett többrétegű beszélgetést Boda Zsuzsa, a Luther Kiadó munkatársa vezette, társai pedig Szabó Lajos, az EHE nyugalmazott rektora, a kötet szerkesztője, Szabóné Mátrai Marianna nyugalmazott lelkész és Stifner-Kőháti Dorottya újságíró, az Evangélikus Információs Szolgálat főmunkatársa voltak.
Szabó Lajos elárulta: a kötet összeállításakor ugyan az volt az elsődleges célja, hogy „kedvet csináljon a konfirmációhoz”, ugyanakkor a könyv valójában mindenkinek szól, aki szeretne az evangélikus egyházban elgondolkodni, érzésekkel dolgozni, a saját konfirmációjára visszatekinteni vagy épp most a konfirmációra készülve a mögöttes érzéseket, tartalmakat megismerni.
A missziói napot záró úrvacsorai istentiszteleten a liturgiában Kendeh K. Péter helyi lelkész és Mekis Ádám, az Észak-Pest Megyei Egyházmegye esperese, a zenei szolgálatban a maglódi Magdala kórus, valamint Ecsedi Zsuzsa és Remenár Krisztina egyházzenészek – előbbi az Evangélikus Kántorképző és Egyházzenei Intézet tudományos főmunkatársa, utóbbi a csömöri gyülekezet kántora – működtek közre. A dialógusprédikációt ApCsel 3,1–10 alapján Fabiny Tamás püspök és Cserhátiné Szabó Izabella püspökhelyettes tartotta.
Az igehirdetés Péter apostol és a meggyógyított sánta egy későbbi találkozásának elképzelt beszélgetésén alapult. Az epizódok azt szemléltették, hogy mit jelent, ha valakit meglát, észrevesz Jézus, ha az ő tekintete találkozik a miénkkel, és egymásra nézünk, ha meghalljuk a hangját. Neki mindig van mondanivalója – akár egy szava, akár egy érintése, egy mozdulata – a számunkra. És mi is lehetünk egy csoda részesei, eszközei úgy, hogy nem is tudjuk, mire használ fel bennünket. Megízlelhetjük a gondoskodását is, tapasztalhatjuk, hogy jó az Úr, és ma is tud csodákat tenni, ma is tud gyógyulást adni. „Milyen jó, hogy együtt lehetünk az Isten szeretetének hálójában” – hangzottak a záró gondolatok.
Az egész nap folyamán lehetett találkozni a Luther Kiadó kiadványaival, az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársaival, de meg lehetett nézni a Petőfi200 vándorkiállítást, részt lehetett venni játékokban vagy éppen a Meselabirintusban, és be lehetett ülni a lelki sátorba is elcsendesedni. A frissítő pontokon a csömöri gyülekezet tagjai által elképesztő mennyiségben felajánlott finom süteményeket lehetett megkóstolni.
A misszió nap háziasszonya Huszárik Kata színésznő volt, aki csömöri és evangélikus kötődésűként is otthonosan informálta az esemény résztvevőit. A rendezvényen összegyűjtött összesen 808 415 forint adománnyal a Csepp a Tengerben Alapítvány hátrányos helyzetű gyermekek között végzett munkáját támogatják.
